Az UV sugárzás áll a háttérben
A melanóma a legagresszívabb bőrdaganat-típus. Leggyakrabban a világos bőrű és világos szemű embereket érinti, illetve azokat, akiknek sok anyajegyük van, vagy a családjukban már volt melanómás beteg. Alapos önvizsgálattal és a teljes bőrfelület évenkénti ellenőriztetésével viszont hatékonyan megelőzhetjük a kialakulását - hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem cikke .
A bőrrákos esetek számának ugrásszerű emelkedéséért az ózonréteg elvékonyodása következtében megnövekedett káros UV sugárzás, valamint a gyakori szoláriumhasználat a felelős. A legnagyobb növekedés a legsúlyosabb fajtánál, vagyis a melanómánál látszik, de a basalioma és a laphámrák is egyre gyakrabban fordul elő. Bármelyik típusról legyen is szó, a korai felismerés a legfontosabb, hiszen könnyen áttéteket képezhet a betegség - figyelmeztet Dr. Kuroli Enikő, a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika patológus és bőrgyógyász szakorvosa.
A szoláriumhasználat hátulütői
Tíz perc szoláriumozással nagyjából annyi UV sugárzás éri a bőrünket, mint egy egész napot kitöltő napozás során. A fénycsövek által kibocsátott sugarak genetikailag módosítják a DNS-t, így a melanint termelő sejtek kontroll nélküli osztódásba kezdenek. Többek között ez lehet az oka annak, hogy a 20-30 éves nők körében megháromszorozódott a melanóma előfordulási gyakorisága.
A bőrdaganatok kialakulásának kockázata annál magasabb, minél korábban kezd valaki szoláriumba járni. Aki 35 éves kora előtt legalább hetente barnítja magát a mesterséges napsugarakkal, annál 60 százalékkal magasabb a melanóma kockázata. Ha pedig 25 éves kora előtt kezd szoláriumozni valaki, akkor 102 százalékkal nagyobb a laphámrák és 40 százalékkal a basalioma kialakulásának esélye.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fontos a megelőzés
A rosszindulatú bőrdaganatokat az atípusos, vagyis a szabálytalan anyajegyek mielőbbi kiszűrésével előzhetjük meg a leghatékonyabban, ezért nagyon fontos a rendszeres önvizsgálat és az évenkénti szakszerű átvizsgálás. Az önvizsgálat során legjobb, ha az úgynevezett ABCD-szabályt követjük: az A az aszimmetriát, a B (border) a szegélyt, a C (colour) a színt, a D (diameter) pedig az átmérőt jelenti. Ezek alapján tehát akkor érdemes felfigyelni egy anyajegyre, ha alakja aszimmetrikussá, körvonala pedig elmosódottá válik, de vészjósló még a szín- és méretváltozás is - magyarázza a szakorvos. Kiemeli továbbá, hogy akkor is érdemes mielőbb bőrgyógyászhoz fordulni, ha új anyajegy jelenik meg a testünkön, vagy ha egy régebbi viszketni, esetleg vérezni kezd.
Az éves anyajegyszűrés első lépése a részletes kórelőzmény felvétele, majd a fehérneműre vetkőzött páciens teljes bőrfelszínét és hajas fejbőrét vizsgálják át szabad szemmel és dermatoszkóppal - speciális nagyítóval - egyaránt. Egy ilyen vizsgálathoz előzetes időpont-egyeztetés szükséges, de melanómagyanú esetén soron kívül fogadják a betegeket és 1-2 napon belül el is távolítják a problémás elváltozást. Basalioma vagy laphámrák esetében a testen való elhelyezkedéstől függ a beavatkozás formája, de általában egy hónapon belül ellátják az érintetteket.
Télen vagy tavasszal érdemes műttetni
A szakember arra is kitért, hogy az anyajegyek vizsgálatát a téli vagy a kora tavaszi időszakra célszerű időzíteni, hogy az esetleges műtétet még a nyári meleg előtt elvégezhessék. A seb az operációt követő 1-2 héten belül begyógyul, a heget azonban még 1 hónapig fokozottan védeni kell.
A képletet az eltávolítás után minden esetben szövettani vizsgálatnak vetik alá, hiszen ennek eredményétől függ a további vizsgálatok és kezelések szükségessége. Melanóma esetén a pácienset részletes kivizsgálásra küldik, hogy kiderítsék, van-e áttét a szervezetben. Ha nincs, akkor további sebészi beavatkozásra sincs szükség, de egyes esetekben kiveszik a tumorhoz legközelebbi, úgynevezett "őrszem" nyirokcsomót. Ha pedig rákos sejtet találnak benne, akkor az egész régióból eltávolítják a nyirokcsomókat.
Az áttétes melanomában szenvedőket már a legkorszerűbb gyógyszerekkel tudják kezelni. Az elváltozás nagy áttétképző hajlama miatt azonban az érintetteknél minimum 5, de akár 15-20 éves utókövetés is szükséges lehet.
