A májnak vannak jóindulatú daganatai is, amelyek általában nem okoznak tüneteket, és a májfunkciót kevéssé befolyásolják. Köztük a hepatocelluláris adenómák nőknél a fogamzásgátlók szedésével kapcsolatban jelenhetnek meg, a hemangiómák - éreredetű daganatok - a felnőtt lakosság 1-5 százalékánál találhatók meg.
Az elsődleges rosszindulatú daganatok közül a májsejtekből kiinduló, ezért hepatocelluláris karcinómának nevezett rák a leggyakoribb. A nem elég pontos "májrák" kifejezés ezért általában ezt a betegséget takarja, az esetek 80-90 százalékában. A betegek többsége férfi, a legveszélyeztetettebb korosztály az 50-60 éveseké.
Összességében nem túl gyakori, az összes malignus tumor mintegy 3 százalékát teszi ki, mégis az alkoholos májkárosodások magyarországi előfordulása miatt erről is szót kell ejteni.
Tágabb értelemben többféle, a májból kiinduló rák is létezik: az epeútrák (kolangiokarcinóma), a csecsemőkori hepatoblasztóma vagy a máj vérereiből kiinduló angioszarkóma, valamint külön kell megemlíteni a májsejtekből kiinduló fibrolammelláris karcinómát (kötőszövetes lemezes rák). Szerencsére ritka, a fiatal felnőtteket megtámadó betegség, nem előzi meg májzsugor vagy más ismert kockázati tényező.
A májsejtrák (hepatocelluláris karcinóma)
A májsejtrák kialakulásának pontos oka nem ismert, ugyanakkor van néhány betegség vagy körülmény, amely kialakulását nagyban valószínűsíti. A májsejtrák kialakulásnak kockázatát a hepatitis B és C vírusfertőzés sokszorosára növeli. A hemochromatózis, amely a vasanyagcserével összefüggő betegség, szintén hajlamosító tényező. A májsejtrák kialakulásában szerepet játszhatnak kifejezetten a májra ható karcinogén anyagok és mérgek, köztük különösen a bizonyos élelmiszerekben megtalálható aflatoxin. A kialakult májzsugor nagy százalékban alakul májsejtrákká.
Tünetek és diagnózis
A tünetek a májrákok esetében sajnos rendszerint viszonylag későn mutatkoznak meg, és a diagnózishoz nem sok támpontot adnak. Ilyen jelek a fájdalom a has jobb felső részén, a májzsugorra is jellemző duzzadt szerv, ami a hasfalon át tapintható, gyakori a láz, hányinger, hányás, étvágytalanság, hirtelen lesoványodás, fáradékonyság, sárgaság.
Csak szakorvosi vizsgálattal mutatható ki, de érdekes módon a májrákos betegek többségénél a vérben a normális értéknek több százszorosára emelkedik a terhességi vizsgálatokból ismerősen csengő AFP (alfafetoprotein) fehérje mennyisége. Ez a fehérje egyébként felnőtt korban csak csekély - nanogrammos - mennyiségben mutatható ki a vérből. A vér AFP szintjét nem csak a májrák emeli meg, ezért a magas AFP szint még nem jelent feltétlen májrákot.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kezelés
A késői felismerésből is következik, hogy a májsejtrák kórjóslata általában rossz. Számos vizsgálati módszer áll rendelkezésre a májfunkciós vizsgálatoktól a hasi ultrahangon, CT-n, MRI-n és biopsziáig, de a kis méretű daganatot még nehéz kimutatni. Az egyik legérzékenyebb az 1-2 cm-es daganatos gócot kimutatni képes ultrahang, amit célzott biopsziával kombinálnak, majd CT-vel, esetleg angiográfiával (érfestéses ultrahanggal) igyekeznek meghatározni a daganatok méretét, számát és helyét annak eldöntésére, hogy műthető-e a máj. A kis daganatot, illetve ha a rák csak egy májlebenyre korlátozódik, műtétileg lehet eltávolítani, ekkor még van esély a gyógyulásra, mivel a májszövet jól regenerálódik. Cirrotikus (cirrosis=májzsugor) májban ennek már kisebb az esélye. Ritkán a májátültetés is hozhat gyógyulást, ez azonban inkább kísérleti stádiumban lévő, mint szokásos beavatkozás.
A nem műthető májrák esetén a máj gazdag érellátottsága lehetővé teszi a kemoterápiás szereknek közvetlenül a májerekbe történő befecskendezését, ami erősíti a helyi hatást, és csökkenti a más szervekre ható, nem kívánatos mellékhatásokat. A sugár- és termoterápia is számításban jön, sajnos ezek elsősorban csupán palliatív, fájdalomcsillapító hatásúak elsősorban.
Ez is érdekelhet
Májáttétek
A máj áttétes daganatai sokkal gyakoribbak mint az elsődleges májrákok, jellemző módon a tüdőből, emlőből, vastagbélből, gyomorból, hasnyálmirigyből származnak, a leukémiák és limfomák is képezhetnek itt áttétet. Ezek nem tekinthetők májráknak. A tünetek hasonlóak a májsejtráknál leírtakkal. A májfunkció romlik, néha felszaporodik a hasüregi folyadék, majd sárgaság jelentkezik.
