Világszerte a méhnyakrák a 45 év alatti nők körében a második leggyakoribb rákfajta, minden évben több mint 500 ezer nő betegszik meg és közel 240 ezren halnak meg a betegség következtében. Leggyakrabban 45-50 éves korban diagnosztizálják a rákot, de ma már a huszonévesek körében sem ritka. Kialakulásában szerepet játszik az aktív szexuális élet, valamint az azzal együtt járó HPV-fertőzés.
Ha a szervezetben jelen van a vírus, attól még senki sem betegszik meg automatikusan méhnyakrákban. Probléma akkor adódhat, ha a magas kockázatú vírustípusok hosszú időn keresztül maradnak a szervezetben. Ekkor a méhnyak sejtjei nagy eséllyel kezdenek rosszindulatú átalakulásba, amelynek végső állomása a méhnyakrák kialakulása. A problémát időben felismerve az orvosoknak még bőven marad idejük, hogy elejét vegyék a daganat kialakulásának.
A citológiai vizsgálat korlátai
Az elmúlt évek szakirodalmi adatai azt mutatják, hogy a méhnyakrák az esetek 24-32 százalékában olyan nőknél alakul ki, akiknek citológiai szűrése negatív eredményű. A rendszeres citológiai vizsgálat érzékenysége ugyanis nem 100 százalékos, több apró hibalehetőséget is tartalmaz, így nem jelent teljes védelmet a méhnyakrák ellen. Ugyan a méhnyakrákos esetek döntő többségét a humán papillómavírussal való tartós fertőzöttség okozza, de magát a HPV-t a citológiai vizsgálat nem mutatja ki.
Magyarországon Medserv+ néven kifejlesztettek egy olyan komplex szűrést, amely segítségével szinte teljes biztonsággal megelőzhető a méhnyakrák. Ez a kombinált szűrővizsgálat ugyanis a lehető legkevesebb hibalehetőséggel vizsgálja a méhnyakrák kialakulásának okát, a HPV-fertőzöttséget is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A magyarországi méhnyakrákos halálozási adatok 2-3-szor rosszabbak a nyugat európai - elsősorban a skandináv - országok hasonló adatainál: hazánkban évente 1000 körüli új megbetegedés és 400 körüli haláleset fordul elő. A riasztó statisztikán legradikálisabban a szűréseken való nagyobb részvétellel lehetne javítani, de mivel a méhnyakrákos megbetegedések egyharmada olyan nőknél alakul ki, akik rendszeresen járnak szűrésre, így a szűrés metodikáján kellett változtatnunk. A méhnyakrákok 95 százalékát a humán papillómavírus magas rizikójú törzsei okozzák, ezért a ma már általánosan alkalmazott citológiai szűrést ki kellett egészítenünk a HPV-szűréssel is. A citológiai alapú szűrés 70 százalékos biztonsággal képes megtalálni a már fennálló rákot, vagy rákmegelőző állapotot, a HPV DNS-alapú szűrése viszont 99 százalékban akkor is kimutatja az onkogén vírus jelenlétét, ha az még sejtszinten nem is okozott elváltozást - mutatott rá Dr. Járay Balázs patológus, a komplex szűrési eljárás alapítója.
A felesleges műtétek is elkerülhetők
Herman Zsuzsanna 37 éves beteg a második gyermek vállalása miatt kereste fel a nőgyógyászát 2014 januárjában. Az elvégzett rákszűrés eredménye negatív lett. 2014 végén a beteg elkezdett erősen vérezni, amelyre vérzéscsillapítót és antibiotikumot kapott, majd egészségügyi küretet végeztek el nála. Ezt követően derült ki a pontos diagnózis: a méh adenosquamosus carcinomája, azaz méhnyakrák, amely igazolhatóan HPV-fertőzés következtében alakult ki. 2015 januárjában a beteget megműtötték, méhét és petefészkeit is eltávolították, de 2015 szeptemberében a daganat a hüvelyben kiújult, a beteg jelenleg sugárkezelést és kemoterápiát kap.
Sajnos minden hónapban találkozunk hasonló esetekkel, amelyek nekünk orvosoknak is rendkívül frusztrálóak, hiszen ezek az emberek mindent megtettek az egészségük érdekében, rendszeresen jártak citológiai szűrésre, mégis daganatos betegségben szenvednek - fogalmazott Dr. Járay Balázs. A kombinált szűrővizsgálat elvégzése maximális biztonságot nyújt a méhnyakrák ellen, az elterjedésétől azt várjuk, hogy a Zsuzsanna esetéhez hasonló történetek száma radikálisan csökkenni fog, ugyanakkor a bizonytalan citológiai eredmények miatt elvégzett felesleges műtétek száma is visszaszorítható - tette hozzá a szakember.
