20-30 éves korban a leggyakoribb
Ez a daganat a bőr festéksejtjeiből indul ki, és gyakran okoz áttétet például az agyban vagy a tüdőben. Az elváltozás kezdetben nagyon hasonlít az anyajegyhez, ahogy azt a cikk közepén található képgalériánkban is megnézheti. A szakemberek épp ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy az ember ismerje meg a saját anyajegyeit, így feltűnik, ha valahol valami megváltozik.
Ausztráliában, ahol a legveszélyesebb a napsugárzás, százezer lakosból 64 lesz bőrrákos.
Magyarországon százezer emberből 15-nél diagnosztizálják a betegséget.
A számok alapján azt várnánk, hogy Ausztráliában többen halnak meg a betegségben. De nem így van!
Míg nálunk a betegek körülbelül 75 százaléka éli túl a bőrrákot, addig Ausztráliában a férfiak 89 százaléka, a nőknek pedig 93 százaléka gyógyul meg!
Az egyes és kettes stádiumú bőrrák túlélési esélye közel 100 százalék.
A hármas stádiumban a betegek körülbelül 30 százaléka él még 2 évet. A negyedik stádiumban a túlélés drasztikusan romlik: a daganatos betegeknek csak körülbelül 10 százaléka éri meg a diagnózist követő 2. évet.
A titok: megelőzés és szűrés
Ennek az az oka, hogy Ausztráliában már a legkisebb gyerekek is tisztában vannak a napsugárzás veszélyeivel, az emberek megteszik a szükséges óvintézkedéseket, és rendszeresen járnak szűrésre. Ott a melanomás esetek döntő többségét korai stádiumban felfedezik, így a betegek meggyógyulhatnak - mondta Dr. Gyulai Rolland, a szegedi Bőrgyógyászati ás Allergológiai Klinika bőrgyógyásza.
A bőrrák bizonyos értelemben civilizációs betegségnek is tekinthető, hiszen az életmódunk is befolyásolja a betegség kialakulását. A környezetszennyezés miatt ózonlyukak keletkeznek, amelyeken akadálytalanul hatol át az UV sugárzás. Egyre többen utaztak melegebb, napfényesebb országokba nyaralni, és ott igyekeztek 1-2 hét alatt megszerezni az áhított barnaságot. Az elmúlt évtizedekben divat volt a barna bőr, ezért sokan napoztak minden figyelmeztetésnek, tiltásnak fittyet hányva. És ma már azt is tudni lehet, hogy a közkedvelt, és sokáig veszélytelennek tartott szolárium mégiscsak veszélyes. Dr. Oláh Judit, a Magyar Dermatológiai Társaság vezetőségi tagja nemrégiben egy olyan negyvenes éveiben járó pácienst kezelt Szegeden, aki éveken keresztül hetente kétszer járt szoláriumba, és most 6 darab hámeredetű daganatot diagnosztizáltak rajta.
Mindez számokkal is bizonyítható: míg 1935-ben minden 1500. ember lett melanomás, addig 1961-ben már minden 600. lett beteg, 1980-ban minden 150. embernél diagnosztizálták a betegséget, 1996-ban 88 emberből egy biztosan bőrrákot kapott, 2000-ben pedig minden 75. ember szenvedett ettől a daganattól. Szakemberek becslése szerint 2010-re már minden 50. ember bőrrákos lesz élete során valamikor.
Szakemberek egyébként azt figyelték meg, hogy egyre több a fiatal bőrrákos. Dr. Oláh Judit bőrgyógyász az elmúlt egy évben 5 gyereknél diagnosztizált melanomát.
Kik vannak különösen nagy veszélyben?
Vannak olyan tényezők, amelyek befolyásolják a bőrrákra való hajlamot. Kockázat a sok napfény, vörös vagy szőke haj, fehér, esetleg szeplős bőr, a testen lévő sok illetve nagy anyajegy, az úgynevezett atípusos anyajegy-szindróma, egyes genetikai betegségek, bizonyos gyógyszerek - amelyek fokozzák a fényérzékenységet, a melanoma családi halmozódása és természetesen az, ha valakinek élete során már volt melanomája.
A cél, hogy egyrészt csökkentsük a rizikótényezőket, másrészt minél több bőrrákos esetet fedezzünk fel még korai stádiumban - ismertette a szakma elképzeléseit dr. Somlai Beáta a Semmelweis Egyetem bőrgyógyásza.
Tény és való, hogy napfényre szükség van, mert fontos szerepe van a D-vitamin képződésben, a csontfejlődésben és hiánya hangulati problémákat okoz.
Azonban a napfény bőröregedést, pigmentfoltokat, szembetegségeket, ráncosodást és leégést okozhat - figyelmeztetett a szakember.
A bőrön hagyja a nyomát: az UV-sugár
Bár a fény nem szokott bemutatkozni nekünk, mielőtt a bőrünket éri, mégsem árt tudni, hogy a különböző tünetekért melyik UV sugár felelős.
A bőröregedésért, a pigmentfoltok kialakulásáért, a napkiütésekért leginkább az UV A okolható. A leégést az UV A, UV B, és UV C együtt okozza, barnulni az előbbi kettőtől lehet. A rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásában mindhárom sugárzás szerepet játszik.
Sokan nincsenek tisztában vele, de a napsugarak majdnem 100 százaléka visszaverődik a víz felszínéről, így a vízi sportok kedvelői illetve a fürdőzők komoly veszélynek vannak kitéve. A homok és a szikla is visszaveri a napsugárzás 25 százalékát, így a kirándulóknak, túrázóknak is védeniük kell a bőrüket, szemüket.
A víz pedig csak másfél métereres mélység alatt véd a napsugárzástól, tehát úszás közben is le lehet barnulni, rossz esetben le is lehet égni.
Azt pedig valószínűleg még kevesebben tudják, hogy az UV sugárzás felhős időben is veszélyes lehet.
Az élet folyamán a bőrt érő káros sugárzás összeadódik! Bár az ember azt látja, hogy a leégett bőr lehámlik, utána pedig friss bőr nő, a bőr nem felejt - hívta fel a figyelmet dr. Somlai Beáta.
Zárkózzunk be a szobába?
Nem! A szakemberek csupán azt kérik, hogy vegyék komolyan a figyelmeztetéseket, illetve védjék a bőrt a közvetlen napsugárzástól. Lássuk, hogyan!
Azt már szinte mindenki kívülről fújja, hogy nyáron 10 és 15 óra között ne napozzunk, ne tartózkodjunk napon. A gyermekeket különösen védjük a leégéstől. A legjobb védekezés a lenge, de hosszú öltözet, a fejfedő és az UV-szűrős napszemüveg. Használjunk fényvédő krémet, naptejet, de érdemes tudni, hogy ezek használata mellett is károsíthatja a bőrt az UV-sugárzás - mondta a szakember.
A Melanoma Malignum az esetek 70 százalékában ép bőrön alakul ki, a maradék 30 százalékban valamelyik anyajegy alakul át.
Akkor gondoljunk bajra, ha az eddig ép bőrön valami gyanús dolog jelenik meg, vagy egy régi anyajegy megváltozik. Az is figyelmeztető tünet, ha csak a vastagsága, vagy csak a színe, vagy csak a mérete lesz más.
Ebben az esetben mindenképp fel kell keresni a bőrgyógyászt.
A szakma szabályai szerint le kell szűrni minden beteget, bármilyen problémával fordul bőrgyógyászhoz, tehát minden pácienst tetőtől talpig át kellene nézni. A magyar valóság persze nem ez - mondta dr. Oláh Judit, majd hozzátette, hogy igazából a háziorvosnak is ugyanez lenne a feladata, de ott sem jellemző, hogy minden beteget tetőtől talpig átnézne az orvos.
Mindenesetre az átlagos kockázatú embereknek évente el kellene menniük bőrgyógyászhoz, hogy átnézzék a bőrüket, a magas kockázatúaknak pedig félévente kellene szűrésen részt venni. A bőrrák ugyanis a legegyszerűbben, legolcsóbban szűrhető daganatos betegség, amely korai stádiumban felismerve gyógyítható. Azok, akiknek az életét nem tudják megmenteni az orvosok, általában túl későn fordultak orvoshoz, amikor a rák már belső szervi áttéteket okozott.
Körülbelül minden negyedik beteg életét nem tudják megmenteni, pedig a kezdődő bőrrák laikusnak is könnyen észrevehető, gyanút keltő, és kimetszésével tökéletes gyógyulás érhető el - mondta dr. Gyulai Rolland, a Magyar Dermatológiai Társulat főtitkára.