A malignus melanóma a bőr rosszindulatú festéksejtes daganata, melyről ismert, hogy igen nehéz kezelni, ugyanis ellenáll mind a sugárterápiával, mind a kemoterápiás kezeléssel szemben. Dr. Anand Ganesan és munkatársai megtalálták azon szabályozási útvonalat, mely meggátolja a melanómasejteket, hogy a gyógyszerek okozta DNS-károsodásra programozott sejthalállal reagáljanak. A Cancer Research oldalain közölt tanulmány szerint a RhoJ és Pak1 gének tűnnek ígéretesnek - a megállapítás akár új megközelítést is jelenthet a betegség gyógyításában.
Az elmélet szerint amennyiben a melanómasejtekben ki lehetne kapcsolni a rezisztenciáért fellelő jelátviteli útvonalakat, a daganat érzékennyé válna a hagyományos kemoterápiás szerekkel szemben. A vizsgálat során a tudósok egy széleskörű genomtérképet állítottak fel, és ebben a rezisztenciát meghatározó génekre koncentráltak. Az egyik jelölt a RhoJ, mely normális esetben a vérerek növekedését szabályozza.
Melanómában a kemoterápiás szer DNS-károsodást okoz, ennek hatására a RhoJ-n keresztül a Pak1 gén aktiválódik, ami gátolja a programozott sejthalál beindulását.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az Egyesült Államokban a melanóma évente mintegy 10 ezer életet követel, azonban a megbetegedési arány évtizedek óta növekvő tendenciát mutat.
