HáziPatika.com: Honnan jött a Néprajzi Múzeum és a Bethesda Gyermekkórház együttműködésének az ötlete?
Dr. Kemecsi Lajos: Mivel a múzeum 2017-ben bezárt, már bőven a járvány előtt is kerestük azokat az online lehetőségeket, amelyeken keresztül az újranyitásig közvetlen kapcsolatban maradhatunk a környezetünkkel - ez a törekvésünk pedig a pandémia kitörésével még inkább felerősödött. A Bethesda Gyermekkórházzal korábban is dolgoztak együtt a múzeum oktatási területen tevékenykedő munkatársai, és az ő javaslatuk volt, hogy fogjunk össze az intézménnyel. Számunkra egyébként a gyerekek, illetve a kisgyerekes családok a nyitvatartási időszakban is az egyik legfontosabb látogatói közeget és csoportot jelentették, és a költözést követően is kiemelt figyelmet fordítunk majd rájuk.
HáziPatika.com: Az együttműködés keretében valósult meg a Bethesda Meseprojekt is, amelyért civil kategóriában elnyerték a szakmai díjat a 2020-as Egészséghősök pályázatunkon. Mit kell tudni a Meseprojektről?
K. L.: Létrehoztunk a kórházban fekvő gyerekek számára egy különleges mesetárat, amelyet egy mobilapplikáción keresztül lehet elérni. A mesetárban a múzeum munkatársai által felmondott meséket - amelyek között vannak a többi között magyar, német, illetve cigány mesék is - lehet meghallgatni. Ezen kívül minden meséhez kapcsolódnak műtárgyak, archív felvételek, ezeket ugyancsak meg lehet ismerni az alkalmazásban. A célunk az volt, hogy hozzájáruljunk a gyerekek állapotának javulásához, a terápiás célú mesehallgatás ugyanis fontos eszköze a gyógyításnak.
HáziPatika.com: A beszélgetésünk előtt letöltöttem az alkalmazást, de hiába próbálkoztam, nem tudtam meghallgatni a meséket. Csak én voltam ügyetlen, vagy már nem érhető el ez a funkció?
K. L.: Az alkalmazás jelenleg fejlesztés alatt áll, de napokon, heteken belül ismét lehetőség nyílik a mesék hallgatására. Szükség volt néhány változtatásra, bővül például az elérhető mesék kollekciója.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
HáziPatika.com: Visszatérve a mesék terápiás szerepére - hogyan segíthetik a gyerekek gyógyulását?
K. L.: A mese kiszakít a hétköznapokból, de közben megoldást is kínál az életünk problémáira. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy a gyerek mesehallgatás közben elkezd jegyzetelni, mit kell csinálni akkor, ha egy sárkány jön vele szemben az utcán. A mesék segítségével azt érthetik meg, hogy lehet és kell is küzdeni, például a betegségekkel szemben, a gyógyulásért. Rendkívül pozitív hatása lehet, ha hallják, hogy a mesehősök milyen próbákat állnak ki, mi mindenre képesek. Nem beszélve arról, hogy a mesehallgatás ahhoz is hozzájárulhat, hogy a kórházban töltött idő gyorsabban teljen el.
Az olyan hagyományos műfajok egyébként, mint a mese, illetve azok a szokások, amelyek a mesék köré épültek, évszázadok óta komoly támogatást nyújtanak az embereknek traumákkal, váratlan eseményekkel terhelt időszakokban, amikor elbizonytalanodnak a világban. A mesék nemcsak szórakoztatnak, de megmutatják, mennyire fontos a barátság, hogyan segíthetjük egymást a bajban, mit jelent a szerelem, a fájdalom, a szomorúság. És mivel általában pozitív befejezéssel zárulnak, arra tanítanak, hogy még a legrosszabb időszakban is optimistának kell lenni.
HáziPatika.com: Olyan mesék is elérhetőek az applikációban, amiket ön mondott fel?
K. L.: Egyelőre még nem, de tervezem, hogy én is mondok fel néhányat. A gyerekeimnek sokat meséltem kiskorukban, főleg azokat a történeteket szerették, amiket én találtam ki. A kisebbik fiam egyik kedvenc mesehőse volt például Ragacs, a Mucsi, ő is egy általam kitalált karakter.
HáziPatika.com: Apropó kitalált karakterek: korábban az is tervben volt, hogy a gyerekek saját történetei is megtalálhatóak lesznek a mesetárban.
K. L.: Miután lezajlott a fejlesztés, amiről már beszéltünk, az ő meséiket is meg lehet majd hallgatni. Az, hogy ezt lehetővé tettük, összefügg azzal is, hogy a múzeumok kezdenek rájönni, mekkora hozzáadott értéke van a participatív együttműködésen alapuló tevékenységnek. Ez azt jelenti, hogy a célközönség bevonásával érjük el azt, hogy sikeresebb legyen egy projekt. A Néprajzi Múzeum új épületében például lesz egy gyermek- és ifjúsági múzeum, benne egy hatalmas kiállítással, amelynek a programját, azt, hogy hogyan és miként szólítsuk meg a látogatóinkat, a gyerekekkel közösen alakítjuk.
HáziPatika.com: 2017 óta zajlik a Néprajzi Múzeum költöztetése a Kossuth térről a városligeti új épületbe. Mikorra várható a nyitás?
K. L.: A járványhelyzet miatt némileg lelassult a költözés, de szerencsére nem kellett leállnunk a munkálatokkal. Jelenleg úgy néz ki, hogy 2022 tavaszán nyitunk. Az elmúlt hetekben költöztettünk ki egyébként két olyan gyűjteményt a Kossuth téri épületből, aminek a mozgatásától nagyon féltünk: az egyik egy több mint 30 ezer darabos kerámiagyűjtemény, a másik pedig a teljes hímestojás-gyűjtemény. Aki költöztette már a saját konyhájának tányérjait, poharait, az meg tudja érteni, hogy ez mit jelent. De büszkén jelenthetem, hogy töréskár és sérülés nélkül vittünk mindent át az új helyére!
Összesen több mint negyedmillió tárgyat kell átköltöztetnünk. A műtárgygyűjtemény a legnagyobb kihívás, hiszen mindegyik darabbal a saját jellemzői szerint kell bánni. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a néprajzi gyűjteményekben kompozittárgyak vannak, vagyis nem egyneműek. A komplexitása miatt nagyon sok tárgyban egyszerre van jelen növényi anyag, állati bőr, emberi haj, ásvány, fém. Ezek a különböző anyagok pedig más és más műtárgykörnyezetet igényelnek, tehát nagyon nehéz szakszerűen megszervezni a csomagolást, a mozgatást és a végleges helyen való elhelyezést. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgyak sokkot kapnak, ha túl hirtelen, az addig, akár évtizedeken át megszokott környezetükből kivisszük őket. Olyan külső hatások érhetik őket, amelyek miatt romlási folyamatok indulhatnak el. Ezek első pillanatra fel se tűnnek, de akár a tárgy pusztulását is eredményezhetik.
HáziPatika.com: Mi minden vár a látogatókra az új Néprajzi Múzeumban?
K. L.: Az időszaki kiállításoknak egy közel 2500 négyzetméteres, az állandó kiállításnak pedig egy 3000 négyzetméteres terület ad majd helyet. A már említett gyermek- és ifjúsági múzeumot ezer négyzetméteresre tervezzük, ennek egyébként lesz egy nagyon izgalmas része. A múzeumnak van egy bútorgyűjteménye, amelyben a világ különböző pontjairól származó ágyak találhatóak meg. Az ágyaknak legyártatjuk a másolatait, és a gyerekek osztálykirándulás keretén belül alhatnak majd rajtuk. Lesz még egyebek mellett moziterem, és egy métának nevezett rész - amely tulajdonképpen múzeumi élményterület, egy interaktív tér -, valamint egy látványos kerámiatér, ahol több ezer kerámiát állítunk ki.
HáziPatika.com: A nyitásig milyen online lehetőségeket kínálnak a múzeumszerető közönségnek?
K. L.: Leginkább a honlapunkat ajánlom böngészésre. Az utóbbi másfél évtizedre visszanyúlóan vannak fent virtuális kiállítások, illetve gyűjtemények. Célzottan gyűjteményi katalógust is lehet nézegetni, az ónedények katalógusa például különösen érdekes lehet. De a gyűjteményekben is kutathatunk. Közel húszéves tevékenység eredménye egyébként, hogy ma a Néprajzi Múzeum az egyik legnagyobb digitalizált állománnyal rendelkező múzeum. Amikor bezártunk, le kellett bontani a régi állandó kiállítást, ami 1991-ben nyílt, és közel 3000 tárgyat tartalmazott. Ennek a kiállításnak is megcsináltuk a teljes virtuális rögzítését, és nagyon sok plusz tartalommal láttuk el, ilyenek például a ma már nyugdíjba vonult kollégákkal készült interjúk, a korabeli sajtómegjelenések.
Említeném még a legújabb, frissen megjelentetett Trianon tárgyi emlékei című online gyűjteményünket is. Ez egy, a trianoni tematikához kapcsolódó múzeumi anyagokat feltáró internetes adatbázis, ahol immár a privát emlékezés tárgyai is megismerhetők. A múzeum Etnotube elnevezésű YouTube-csatornáján is számos érdekes tartalom található: a költözés kulisszatitkait bemutató kisfilmektől kezdve izgalmas archív felvételeken keresztül az új állandó kiállítással kapcsolatos szakmai anyagokig rengeteg néznivalót kínálunk az érdeklődőknek.
HáziPatika.com: Ha már szóba kerültek az online projektek: tavaly tavasszal, a járvány miatt elrendelt karantén idején online gyűjtőkampányt indítottak #karanténtárgyak címmel. Arra kérték az embereket, hogy küldjenek fotókat olyan tárgyakról, amelyek számukra a karanténhoz kapcsolódnak, és meséljék el a történetüket. Mennyire volt népszerű a kezdeményezés?
Ez is érdekelhet
K. L.: Nagyon aktívak voltak az emberek, több százan küldtek fotókat, úgyhogy szép sikerrel zártuk a kampányt. A Néprajzi Múzeum volt egyébként az az intézmény, ami a legkorábban mozdult meg ebben a tematikában. Így utólag bevallom, volt egy olyan titkos tervünk is, hogy a kampány eredményeit beépítjük az új állandó kiállításba: annak lesz egy olyan része, ami a tárgytörténetek, tárgybiográfia tematikáját tárgyalja, itt fognak felbukkanni a történetek részletei.
Legjobban: