Stresszről szoktunk beszélni akkor is, ha valamilyen pozitív izgalom ér bennünket: például gyermek születik a családban, meccset játszunk vagy nyilvános elismerést kapunk. De ez a hatás szinte mindig boldogsággal jár együtt és fokozatosan lecsillapodik, megszűntetve a szervezet túlfeszített állapotát.
A negatív stressztől azonban többnyire nem szabadulunk ilyen könnyen. Az idegesség, feszültség miatti tartós vagy visszatérő fejfájás, gyomorgörcs mindenki számára ismert. De azt talán kevesen gondolnák, hogy a stressz mennyire kiterjedten hat a szervezetünkre , és hatására hogyan változhat meg különféle szerveink működése. A stressz alapfunkcióját tekintve a túlélést szolgálja a "harcolj vagy menekülj" állapot előidézésével. Ám a legtöbb helyzetben egyik megoldást sem választjuk/választhatjuk, így fennmarad a romboló feszültség. Előfordulhat, hogy legszívesebben felpofoznánk a főnököt? Igen. De mégsem tehetjük, még akkor sem, ha ettől lenyugodnánk. Továbbá el is elfuthatnánk előle, hogy ne nyomasszon tovább a viselkedésével. Ez is igaz, de másnap talán már nem kellene bemennünk dolgozni.
Ez is érdekelhet
A stressz az elfojtás miatt a leggyakrabban, és legintenzívebben az erősen szabályozott környezetekben, így a munkahelyünkön jelentkezik. De nem csak ott. Nagy terhelésnek lehetünk kitéve a magánéletünkben vagy éppen a közlekedésben is. Ám egyetlen helyet sem ismerünk, ahol az elhúzódó negatív stressz jó hatással volna ránk. Meg kell szabadulnunk tőle - ehhez ad tanácsot infografikánk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
