Új kutatások a hosszú COVID igen súlyos következményeit mutatták ki. A Cambridge-i Egyetem vizsgálatai szerint tízből hét hosszú COVID-dal küzdő betegnél a kór kezdeti megjelenése után néhány hónappal koncentrációs és memóriaproblémák jelentkeztek, és sokan rosszabbul teljesítettek a kognitív teszteken, mint a kontrollcsoportban lévő társaik.
A vizsgálatokba bevont 181 beteg 78 százaléka számolt be koncentrációs nehézségekről, 69 százalékuk agyködről, 68 százalékuk feledékenységről, 60 százalékuk pedig arról, hogy nehezen találja a megfelelő szót beszéd közben. Az önbevallásos esetek jól mutatják, hogy gyengül a szavak és képek megjegyzési képessége. A résztvevők több feladatot is elvégeztek, hogy felmérjék memóriájuk állapotát. Az eredmények a koronavírus-fertőzésen átesetteknél a folyamatos memóriaproblémák következetes mintáját mutatták. A zavarok hangsúlyosabbak voltak azoknál, akiknél az elhúzódó, folyamatos tünetek összességében is súlyosabbak voltak.
A tanulmány megállapításai
A vizsgálatban részt vevő hosszú COVID-os páciensek mintegy 70 százaléka tapasztalt koncentrációs nehézségeket és memóriaproblémákat néhány hónappal a SARS-CoV-2 vírussal való megfertőződés után. A hosszú COVID-dal küzdő betegek rosszabbul teljesítettek a kognitív teszteken.
E tünetek súlyossága összefüggött a betegség során tapasztalt fáradtsággal és neurológiai tünetekkel, például szédüléssel és fejfájással. A vizsgálatban részt vevő betegek fele arról számolt be, nehezen tudták elérni, hogy az egészségügyi szakemberek komolyan vegyék a tüneteiket. Az is kiderült, hogy 75 százalékuk - akiknél a betegség hosszú ideig tartó, súlyos, folyamatos tüneteket okozott - tartósan nem tudott dolgozni. A kognitív problémák okának megértése érdekében a kutatók más, a jelenséggel összefüggésbe hozható tüneteket is megvizsgáltak. Azt találták, hogy azok, akik a kezdeti betegség során fáradtságot és neurológiai tüneteket, például szédülést és fejfájást tapasztaltak, később nagyobb valószínűséggel szenvedtek kognitív tünetektől. Azok, akik a vizsgálatok idején még mindig idegrendszeri tüneteket tapasztaltak, a kognitív teszteken különösen gyengén teljesítettek.
Az eredmények akkor aggasztóak igazán, ha a hosszú COVID előfordulását a munkaerő százalékos arányában is nézzük. A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal becslése szerint a COVID-19 okozta megbetegedéssel küzdők 10-25 százaléka szenved később valamilyen mértékű krónikus betegségben. "Amikor az emberek azt mondják, a fertőzés után kognitív nehézségeik vannak, azok nem feltétlenül a szorongás vagy a depresszió következményei. A hatások mérhetőek. A memóriazavarok jelentősen befolyásolhatják az emberek mindennapi életét, beleértve azt is, hogy képesek-e megfelelően elvégezni a munkájukat" - mondta az egyetem híroldalának Muzaffer Kaser pszichiáter szakorvos, a Cambridge-i Egyetem Pszichiátriai Tanszékének kutatója.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az egész társadalmat fenyegeti
A tudósok állítják, hogy eredményeik alátámasztják azokat a megállapításokat, amelyek szerint a társadalom a hosszú COVID miatt a munkaerőt jelentő emberek megbetegedésének hosszú távú hatásaival fog szembenézni. Azaz kisebb-nagyobb tüneteket okoz majd a betegeség elhúzódása, amelyek külön-külön esetleg nem jelentősek, de együtt már komoly hatásuk lehet. Ezért nemcsak az egyének, hanem a társadalom egésze számára is fontos, hogy képesek legyünk megelőzni, előre jelezni, azonosítani és kezelni a problémát - állítják a Cambridge-i szakemberek. Ha valaki aggódik az elhúzódó tünetek miatt, feltétlenül keresse fel háziorvosát vagy egy szakambulanciát .
"A hosszú COVID-nak eddig nagyon kevés figyelmet szentelt az orvostudomány. De amikor a politikusok a ' coviddal való együttélésről' beszélnek, ezt figyelmen kívül hagyják. Pedig a dolgozó népességre gyakorolt hatása óriási lehet" - állapította meg Lucy Cheke, a Cambridge-i Egyetem Pszichológiai Tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A Frontiers in Aging Neuroscience című folyóiratban két tanulmányban közzétett eredmények a COVID and Cognition címen futó online tanulmány első eredményei közé tartoznak, amely 181 hosszú ideje koronavírus-fertőzésben szenvedő beteg tüneteit követte nyomon 18 hónapon keresztül. A többség legalább hat hónappal a vizsgálat kezdete előtt szenvedett COVID-19-ben. Nagyon kevesen betegedtek meg annyira a koronavírus miatt, hogy kórházba kerültek volna. További 185 olyan személyt vontak be a vizsgálatba összehasonlítás céljából, akik nem szenvedtek a koronavírus okozta betegségben.
"Az emberek azt gondolják, hogy a hosszú COVID 'csak' fáradtság vagy köhögés, de a kognitív problémák a második leggyakoribb tünet, és adataink szerint ez azért van így, mert jelentős hatással van az emlékezőképességre" - mondta Lucy Cheke, a Cambridge-i Egyetem Pszichológiai Tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Muzaffer Kaser ellenben azt hangsúlyozta, hogy a SARS-CoV-2 vírus gyulladást okozhat a szervezetben, és ez olyan módon befolyásolhatja a viselkedést és a kognitív teljesítményt, amelyet még nem értünk teljesen, de a korai túlzott immunválaszhoz lehet köze.
A vizsgálat során még nem tudtak felvenni adatokat a koronavírus delta vagy omikron variánsához kapcsolódó hosszú COVID-ról, ezek vizsgálatához most toboroznak egy új pácienseket.
Kemoköd és agyzsugor
Egy új kutatás szerint - amiről a Reuters hírügynökség is beszámolt - a COVID-19 után egyeseknél felbukkanó "agyköd" jelensége feltűnő hasonlóságot mutat a "kemoagy" néven ismert állapottal, vagyis azzal a mentális zavarral, amellyel a rákkezelés alatt és után találkoznak a betegek.
A rákterápiával összefüggő kognitív károsodásban szenvedő betegeknél már kimutatták, hogy a tünetek az agy gyulladásával járnak együtt - magyarázták a kutatók a bioRxiv portálon szakértői felülvizsgálat előtt álló tanulmányukban . Azt is megállapították, hogy a COVID-19 okozta megbetegedésben elhunyt betegek agyában gyulladásra utaló jelek találhatók, beleértve a gyulladásos fehérjék magas szintjét. Ezek közül a CCL11 az idegrendszer és a kognitív funkciók károsodásával van összefüggésben.
A COVID-19 agyzsugorodást okozhat, csökkentheti a szürkeállományt az érzelmi képességeket és a memóriát irányító régiókban, illetve károsíthatja a szaglásérzékelést irányító területeket - ezt már az Oxfordi Egyetem tanulmánya állapította meg. A tudósok elmondták, hogy a hatások még olyan embereknél is jelentkeztek, akik nem kerültek kórházba a koronavírus-fertőzés miatt. További vizsgálatokat kíván annak kiderítése, hogy a hatás részben visszafordítható-e, vagy hosszú távon fennmarad.
Azt viszont egyértelműen leszögezték a kutatók: bizonyított, hogy a COVID-19 esetében agyi rendellenességek lépnek fel. Szerintük még enyhe lefolyásnál is "a végrehajtó funkciók romlása" mutatható ki a fókuszálásért és a szervezésért felelős agyterületek sérülése miatt. Összességében és átlagosan az agyméret zsugorodása 0,2 és 2 százalék közötti.
A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány 785, 51-81 év közötti páciens agyának változását vizsgálta. Közöttük 401 olyan személy volt, aki a két vizsgálat között elkapta a koronavírust. A második vizsgálatot átlagosan 141 nappal az első után végezték el.
Ez is érdekelhet
A felmérésre akkor került sor, amikor Nagy-Britanniában az alfa variáns volt a domináns, és nem valószínű, hogy a deltával fertőzöttek is részt vettek benne. A kutatók azt nem ismertették, hogy a koronavírus elleni védőoltás befolyásolta-e az állapotot, de a brit Egészségbiztonsági Ügynökség nemrégiben azt közölte , hogy 15 tanulmány áttekintése után a beoltott embereknél körülbelül feleakkora valószínűséggel jelentkeztek a hosszú COVID tünetei, mint a nem beoltottaknál.
