Senki sem tudja pontosan, hány ember szenved hosszú COVID-ban: a becslések eltérőek. A konzervatív becsléssel élő tanulmányok szerzői szerint a COVID-19-ből kilábalók 10-20 százaléka még hosszú ideig szenved a fertőzés következményeitől, míg más szakemberek akár 50 százalékos érintettségről is beszámolnak. Ez részben azért van így, mert a kutatók eltérően határozzák meg az állapotot, illetve az ellátásra szorulók az érintetteknek csak kis részét teszik ki - mondta Nahid Bhadelia, a Bostoni Egyetem orvosi karának docense a Voxnak .
Ráadásul a hosszú COVID kialakulásának okai nem világosak. Egy nemzetközi tudóscsoport több mint kétszáz beteget követett nyomon a megfertőződésük után két-három hónapon keresztül, hogy megpróbáljon választ találni a kérdésre. Sikerült azonosítaniuk négy olyan biológiai tényezőt, amelyek segíthetnek előre jelezni, hogy kinél alakulhat ki a hosszú COVID. Ezek a markerek - ahogy azt a Cell című folyóiratban megjelent tanulmány írja - a koronavírus-fertőzés korai szakaszában azonosíthatók, és kapcsolatba hozhatók a hetekkel később megjelenő tartós tünetek fokozott kockázatával.
A hosszú COVID megelőzhető és kezelhető
A kutatók elmondták, hogy összefüggést találtak e tényezők és (a tünetegyüttes angol elnevezésének rövidítése után PASC -ként is ismert) hosszú COVID között. Az eredmények alapján a tartós tünetek kialakulásában nincs szerepe annak, hogy a kezdeti fertőzés súlyos vagy enyhe lefolyású volt-e. Továbbá úgy vélik, hogy a hosszú COVID esetenként megelőzhető és kezelhető. Erre az egyik lehetőség az, hogy a fertőzöttek a betegség korai fázisában, a diagnózis után azonnal vírusellenes gyógyszereket kapnak.
Egy nemrégiben közzétett ausztrál kutatás is hasonló következtetésre jutott: eszerint a betegség súlyossága nem jelzi előre, hogy valakinél nagyobb valószínűséggel alakulnak-e ki elhúzódó tünetek (kivéve az intenzív osztályon ápoltakat), ahogy az életkor sem számít. Úgy tűnik azonban, hogy a nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a férfiak, bár ennek oka továbbra sem ismert. David Darley, a St Vincent's Hospital kórházhálózat pulmonológusa az ausztrál háziorvosok lapjának, a NewsGP-nek elmondta: a hosszú COVID-nak biológiai alapja van, nem pusztán egy "pszichológiai dolog". Valós állapot, ami igen fontos a háziorvosok számára, és amit komolyan kell venni.
"Ez az első átfogó kísérlet arra, hogy a hosszú COVID néhány biológiai mechanizmusát feltárjuk" - mondta a The New York Timesnak Steven Deeks, a Kaliforniai Egyetem orvosprofesszora, aki nem vett részt az említett vizsgálatban. Ennek eredményei egyébként - ahogy arra más szakértők és a tanulmány szerzői is figyelmeztettek -, feltáró jellegűek. Vagyis ezeket lényegesen több kutatással kell majd igazolni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A négy tényező közül az első a koronavírus vérben mért RNS szintje a fertőzés korai szakaszában, ami a vírusterhelést mutatja meg. A második bizonyos autoantitestek jelenléte. Ezek olyan antitestek, amelyek tévesen a test szöveteit támadják meg, mint ahogyan ez a lupusz vagy a reumatoid artritisz esetében is ismert. A harmadik tényező az Epstein-Barr-vírus reaktiválódása. Ez a vírus a legtöbb embert gyakran már fiatalon megfertőzi, de általában szunnyadó állapotba kerül. Az utolsó tényező a 2-es típusú cukorbetegség . A tanulmány szerzői és más szakértők szerint a több beteg bevonásával végzett vizsgálatok során kiderülhet, hogy a cukorbetegség csak egyike a hosszú COVID kockázatát növelő számos egészségügyi problémának.
A vizsgálatba bevont betegek elsődleges csoportjába 209 olyan 18 és 89 év közötti személy tartozott, akik 2020-ban vagy 2021 elején fertőződtek meg a koronavírussal. A kutatók a páciensektől többször is mintákat vettek. A vérmintákat és orrtamponnal vett mintákat a fertőzés diagnosztizálásakor, annak akut fázisában és két-három hónappal később is elemezték. Megkérdezték az érintetteket húsz, a hosszú COVID-dal összefüggő tünetről, köztük a fáradtságról, az agyködről és a légszomjról, majd ezeket a beszámolókat elektronikus egészségügyi nyilvántartásokból származó adatokkal támasztották alá.
Legfontosabb az autoantitestek megjelenése
Jim Heath, a tanulmány vezetője , a seattle-i Institute for Systems Biology nonprofit orvosbiológiai kutatószervezet elnöke elmondta: a betegek 37 százaléka a koronavírus-fertőzés után két vagy három hónappal három vagy annál több tünetről számolt be. További 24 százalékuk egy vagy két tünetről beszélt, 39 százalékuk pedig tünetmentességet jelzett. A három vagy több tünetről beszámoló betegek 95 százalékánál a vizsgálatban azonosított négy biológiai tényező közül legalább egy vagy több megvolt, amikor a COVID-19 -et diagnosztizálták.
Úgy tűnt, hogy a legbefolyásosabb tényező az autoantitestek megjelenése, amely a hosszú COVID-os esetek kétharmadánál játszott szerepet. A másik három tényező mindegyike az esetek körülbelül egyharmadánál jelentkezett. A tünetek között jelentős átfedés volt. Több szakértő szerint ezért meggyőző az a következtetés, hogy a magas vírusterhelést mutató betegeknél gyakran alakul ki hosszú COVID, de ha röviddel a diagnózis után elkezdik a vírusellenes szerekkel való kezelést, az segíthet a tartós tünetek megelőzésében. "Minél gyorsabban lehet kiirtani a vírust, annál kisebb a valószínűsége a vírus tartós jelenlétének vagy az autoimmunitás kialakulásának, ami hosszú COVID-ot eredményezhet" - jelentette ki Akiko Iwasaki , a Yale Egyetem immunológusa a The New York Timesnak.
Fontos megfigyelés, hogy néhány betegnél az Epstein-Barr-vírus reaktiválódott. E kórokozó reaktiválódása olyan betegségekhez kapcsolódik, mint a szklerózis multiplex vagy a krónikus fáradtság szindróma , amelyre bizonyos esetekben a hosszú COVID is hasonlít - állapította meg Avindra Nath, a neurológiai rendellenességekkel foglalkozó amerikai állami kutatóiintézet (NINDS) idegrendszeri fertőzésekkel foglalkozó részlegének vezetője. További megállapítás volt, hogy mivel az elhúzódó légzőszervi problémákkal küzdő betegeknél alacsony a kortizol stresszhormon szintje , előnyös lehet számukra a kortizolpótló terápia, amellyel Heath szerint néhány orvos már próbálkozik.
Ha több vírus marad bennünk, elhúzódik a gyógyulás
Az is kiderült, hogy a magasabb számú autoantitesttel bíró betegeknél alacsonyabb volt a koronavírustól védő antitestek szintje, ami valószínűleg sebezhetőbbé tette őket az újrafertőződéssel szemben. Steven Deeks szerint az alacsonyabb védőantitest-szint is hosszú távú tünetekhez vezet. "Ha nincs jó antitestválaszunk, akkor nem szabadulhatunk meg a vírustól, több vírus marad bennünk, ami hosszabb ideig tartó betegséghez vezet" - vélekedett.
Ez is érdekelhet
Deeks fedezte fel , hogy az interleukin-6 nevű citokin szintje megemelkedett azoknak a betegeknek a szervezetében, akiknél hosszú COVID jelentkezett. A kutató az NPR amerikai közszolgálati médiumnak elmondta: a fertőzés első néhány hetében jelentős mértékű gyulladás alakul ki. "A vírus egyszerűen felrobbantja az immunrendszert. Így ésszerű azt gondolni, hogy egyes embereknél az akut COVID-19 gyulladásos állapotot eredményez, amely idővel hozzájárulhat a hosszú COVID kialakulásához" - tette hozzá.
Legjobban: