A magyarok döntő többségének leghőbb vágya a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung kutatása szerint, hogy egészséges élete legyen. Az ország felvirágzásában pedig azt tartanák a legfontosabbnak, hogy jóval magasabb fizetések és nyugdíjak legyenek, illetve javuljon az egészségügyi rendszer. Ez elég határozott üzenet a politikai szférának, a pártoknak, a politikusoknak és a szakértői gárdának. Vajon a pártok választási programja visszatükrözi ezt az igényt? Nézzük sorban!
Mit folytatnának a kormányon lévők?
A Fidesz-KDNP pártszövetség a 2018-as választásokra nem tett közzé programot. Nagyjából annyi az üzenetük, hogy folytatni akarják. Hogy erről dönteni lehessen, ismerni kell az egészségügyben mutatott kormányzati teljesítményt. Az egészségügy állapotát a legjobban a kormány által is támogatott Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése (MÉRTÉK) tanulmány mutatja be, amellyel a HáziPatika is bő terjedelemben foglalkozott.
A MÉRTÉK elemzése elég tragikus képet mutat. Magyarországon az elkerülhető halálozások 10 ezer főre jutó száma 2011 óta csökkent ugyan, de nem jelentősen (18,4-ről 17,8-ra). Az Eurostat számításai szerint a teljes lakosságra nézve Magyarország 2013-ban az ötödik legmagasabb értékkel szerepelt az elkerülhető halálozás rangsorában az EU 28 tagországa között. Ráadásul az összes halálozás 26 százaléka (32 487 haláleset) megelőzhető lett volna 2014-ben megfelelő népegészségügyi beavatkozással. Ez azt mutatja, hogy az egészségügyi rendszer nem működik elég jól.
Ilyen adatok mellett úgy gondolhatnánk, hogy a kormány stratégiai ágazatként tekintett az egészségügyre, de ennek elég kevés jele látszott. Az egészségügy irányítása önálló minisztérium helyett egy szuperminisztérium felügyelete alá került államtitkári vezetéssel, azaz a terület képviselete a legmagasabb döntéshozói szinten (szervezetileg legalábbis) áttételessé vált.
Az Ipsos piackutató intézet tanulmánya szerint az OECD-adatokból látszik, hogy a GDP-arányos egészségügyi kiadások az elmúlt öt évben enyhén csökkenő tendenciát mutatnak, ami reálértéken egyértelmű csökkenést jelent. Szakértőjük szerint a kormány a financiális hátteret nem erősítette meg, miközben az ellátás színvonala folyamatosan kopik, az orvosok eltűnnek a rendszerből. Mindinkább úgy néz ki, hogy ezzel a felsőbb szintről érkező ellehetetlenítéssel a fizetőképes betegkört "kiutálják" az állami egészségügyi ellátásból.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ez rámutat arra is, hogy az elmúlt években miért tudott teret nyerni a magánegészségügy. Az "ingyenes" állami egészségügyi ellátástól ugyanis sokan a fizetős magánszolgáltatások felé fordultak a jobb ellátás reményében. Ez pedig abba az irányba mutat, hogy kialakulóban van egy "szegény" egészségügy az állami ellátásban és egy "gazdag" a fizetőképes betegek számára.
Egészségügyi közgazdászok szerint azonban az egészségegyenlőtlenségek növekedése súlyosan veszélyezteti az ország gazdasági teljesítményét, hosszú távú társadalmi fejlődését. Ezért az egyenlőtlenségek csökkentése alapvető fontosságú a magyar társadalom számára.
Nem lehet az egészségügy sok évtizede halmozódó összes problémáját a Fidesz-KDNP nyakába varrni. De önmagukban az irányításuk alatt láthatóan preferált infrastrukturális beruházásokkal ezek a bajok aligha oldhatóak meg, és az egészségügy alapvető problémáit az elmúlt két parlamenti ciklusban nem sikerült megoldani. Olyan égető kérdésekre, mint az orvosbárók uralmának letörése, a hálapénz, az állami tulajdonú orvosi eszközök és kapacitások magáncélú használata, az orvosok külföldre vándorlása, a nővérhiány, a kórházi fertőzések miatti igen sok halálozás, a betöltetlen körzeti orvosi praxisok, a várólisták, az adósságokat halmozó kórházak stb. nem adott a kormány hatásos választ.
Ráadásul a Napi.hu friss elemzése szerint a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján megtalálható a 2017. évi költségvetés előzetes adatsora, amelynek alapján az elmúlt négy év alatt a bértömeg jelentősen nőtt, míg a dologi kiadások igencsak ingadoznak. Hiába általános világjelenség az egészségügyi költségek robbanása, nálunk a gyógyító-megelőző ellátás intézeteinek dologi kiadásai csökkentek az elmúlt négy év alatt, a kiadásokon belül pedig a bérek aránya a négy évvel ezelőtti 40 százalékról 50 százalékra nőtt, azaz a bérfelzárkóztatás "felfalta" a növekedést. Mindez még óvatos megközelítéssel is nemcsak a hiányzó WC-papírt, kézfertőtlenítőt vagy ehetetlen kórházi kosztot jelenti, hanem a felhasználható szakmai anyagok olyan korlátozását, mely a gyógyulási folyamatot jelentősen hátráltathatja. A bérfelzárkóztatás folytatása a nyugati bérek felé a dologi kiadások érdemi növelése nélkül totálisan padlóra küldi az ellátást.
Egészségügyi minimum, avagy mit akar az ellenzék?
Az ellenzéki pártok az elmúlt években - valószínűleg saját útkeresésük miatt - nem támadták hevesen a kormányt az egészségügy fejlesztése és az állampolgárok egészsége érdekében mutatott teljesítménye miatt. Pedig az előzőekből nyilvánvaló, hogy lehetett volna fogást találni a kormányzati egészségpolitikán és tevékenységen. Már csak azért is, mert a szakmai szervezetek ( MOK , Reszasz , EDDSZ stb.) olykor keményen véleményt nyilvánítottak, rámutatva a helyzet tarthatatlanságára.
Végül a választások közeledtével felismerték, hogy szükség van érthető módon megfogalmazniuk, hogy mit akarnak kezdeni az egészségüggyel. Kincses Gyula egészségpolitikus, aki korábban a jobb- és baloldali kormányok munkájában is részt vett, képes volt koordinálni az egyeztetést, amelynek eredményeként a politikai pártok (a Fideszt is felkérték a részvételre, de nem fogadta el) megfogalmazták, hogy mi volna az elérendő minimum az egészségügy területén.
Az egyik fontos pont az egészségügyi közkiadások növelése. A vállalás szerint ezt GDP-arányosan 4 év alatt a jelenlegi 5 százalékról 7 százalékra emelnék, ami az EU átlagához való felzárkózásnak felelne meg. Ugyanakkor a lakossági kiadások arányát a mostani több mint 40 százalékról 30-ra szállítanák le. De ami talán még fontosabb és kézzelfoghatóbb: a születéskor várható átlagos élettartamban meglévő 4 éves lemaradásunkat két parlamenti ciklus alatt felszámolnák.
Mivel a rövidebb élettartamért a szakértők szerint jelentős mértékben az egészségügy gyenge teljesítménye a felelős, szükségesnek tartják az ágazat működésének gyors javítását is. Ezért az egészségügyi dolgozók számára életpályamodellt terveznek, amelyben jelentős béremelés is volna. Emellett megelőznék az orvosok és más szakemberek külföldre vándorlását és a pályaelhagyást további kedvezményekkel - azaz növelnék az egészségügyi dolgozók megbecsültségét.
Bevezetnék az értékalapú gyógyítást, és ennek érdekében a finanszírozási rendszert nem a minél több kezelésre, hanem a gyógyítás eredményességére ösztönözne. Ahol szükséges, maximálnák a a várólisták hosszát is. Emellett pedig ismét önálló egészségügyi minisztérium irányítaná az ágazatot, valamint a független közegészségügyi és járványügyi felügyelet is visszatérne.
A hálapénzt teljesen betiltanák, de megnyitnák a legálisan megvásárolható egészségügyi szolgáltatások piacát a közszolgáltatók számára is, hogy ne kényszerüljenek át a betegek a magánegészségügybe, ami továbbra is megmaradhatna, de csak kiegészítője lenne a társadalombiztosítás által finanszírozott közszolgáltatásnak.
Demokratikus Koalíció
Az egészségügyi minimumprogramon felül a következők a legfontosabbak:
- A DK is megreformálná az ágazat finanszírozását, méghozzá úgy, hogy az egészségügy a társadalombiztosítási járulékból a kiadásokkal arányos részhez jusson hozzá.
- Mindenki egységes ellátást kapna, amelynek keretében hozzáférhetne az egészségügy mindenkori átlagos színvonalának megfelelő orvosi eljárásokhoz, de az alapcsomagba nem tartozó ellátások elérése érdekében önkéntes plusz tb-csomag (tb-extra) volna fizethető.
- Bevezetnék az állami kezességet a gyógyításért, ami azt jelentené, hogy ha egy adott szolgáltatást a beteg nem tud igénybe venni meghatározott időn belül, akkor jogot szerezne magánszolgáltatótól megvásárolni ezt, ennek költségeit pedig a társadalombiztosítás köteles lenne megtéríteni.
- A magánegészségügyi szolgáltatások költségeinek egy részét pedig leírhatóvá tennék a személyi jövedelemadóból.
- Az egészségügyi szakemberek számára életpálya-modelleket vezetnének be.
- Megkönnyítenék az online orvos-beteg kapcsolatot, az e-recept használatát és a doboz nélküli gyógyszerforgalmazást, és csökkentenék az orvosok adminisztrációs terheit.
- Tehermentesítenék a fekvőbeteg-ellátást a szakrendelők fejlesztésével és az egynapos sebészet támogatásával.
- Krónikus ellátó kórházakat és betegotthonokat nyitnának a bezárt kórházakban.
- Fejlesztenék az egészségtudatosságot, támogatnák a betegségmegelőzést és a tömegsportot.
Együtt
Az egészségügyi minimumprogramon felül a következők a legfontosabbak:
- Az Együtt is az általános társadalombiztosítást tartja a jó megoldásnak az egészségügyben, de kiegészítő magánbiztosítási szolgáltatások rendszerével együtt. A kiegészítő biztosításokat a munkáltatók is megköthetnék a dolgozóiknak.
- A háziorvosi praxisok finanszírozását első körben 25 százalékkal megnövelnék, és további változatos támogatásokat is adnának, hogy vonzóbbá tegyék az üres háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisokat. Emellett ötéves programban modernizálnák a háziorvosi rendelőket, beleértve az informatikai fejlesztéseket is.
- Visszaállítanák a betegjogok és az egészségbiztosítás felügyeletének intézményeit.
- Szakmai szempontok szerint megjavítanák a kórházi élelmezési rendszert.
- A szociálisan rászorulók célzott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és szemüveg-támogatást kapnának.
- Megkönnyítenék egyes nem veszélyes, vény nélkül kapható gyógyszerek szabadpolcos kereskedelmét, illetve kidolgoznák a házhozszállítás szabályait is, hogy a kistelepüléseken élők könnyebben hozzájuthassanak a gyógyszerekhez.
- Megdupláznák a társadalombiztosítás által támogatott mesterséges megtermékenyítési ciklusok számát, és megemelnék a beavatkozáshoz szükséges gyógyszerek támogatását.
Jobbik
Az egészségügyi minimumprogramon felül a következők a legfontosabbak:
- A Jobbik is meg akarja szüntetni az egészségügy alulfinanszírozottságát és visszaadná az ágazatnak a korábbi kétszer ezermilliárdos jogtalan elvonást.
- A szociális rendszert le kívánják választani az egészségügyről, beleértve a táppénzbiztosítást is.
- A betegségmegelőzést helyeznék előtérbe a magas szintű egészségkultúra kialakításával.
- A mentősöknek kockázati pótlékot adnának.
- Országos otthonápolási hálózatot állítanának fel.
- A magyar állampolgárok számára ingyenesé tennék a fogászati kezeléseket.
Lehet Más a Politika
Az egészségügyi minimumprogramon felül a következők a legfontosabbak:
- Az LMP is több pénzt akar költeni egészségügyre, a GDP (bruttó nemzeti jövedelem) több mint 6,5 százalékát, szemben a jelenlegi 5-tel.
- Egységes társadalombiztosítási rendszert akarnak, amelyet különféle legális pluszszolgáltatásokkal egészíthetnének ki, akik kiegészítő biztosításokat kötnek. A hálapénzt megszüntetnék.
- Támogatnák az értékalapú egészségügyet a betegellátás minőségét mérhetővé tévő nemzetközi standardok bevezetésével.
- Az ágazat irányítását önálló egészségügyi tárcára bíznák. Emellett visszaállítanák az összes érdekelt fél véleményt artikuláló Egészségügyi Érdekegyeztető Tanácsot és az egységes közegészségügyi és járványügyi hatósági rendszert is.
- A gyógyító munkát végzőket megszabadítanák a szervezési és gazdasági tennivalóktól.
- A fekvőbeteg-ellátás terheinek csökkentését az LMP is a felfejlesztett és újjászervezett szakrendelőkkel, illetve az egynapos kórházakkal képzeli el, de fontos szerepet szán az alapellátásban a praxisközösségeknek is, amelyek a szakorvosi ellátástól vesznek át rutinfeladatokat.
- Létrehoznák az egészségvédelmi országgyűlési biztos intézményét az egészségjogok védelmére.
- Javítanák a krónikus betegek életminőségét és csökkentenék a kiszolgáltatottságukat, illetve széles körben elérhetővé tennék a hospice-szolgáltatásokat a gyógyíthatatlan betegek számára.
- A fiatal szakdolgozók pályakezdési pótlékot és lakhatási támogatást kapnának.
Momentum
Az egészségügyi minimumprogramon felül a következők a legfontosabbak:
- A Momentum rendkívül fontosnak tartja a háziorvosi rendszer megerősítését. Ehhez csoportpraxisok kialakítását tervezik, ahol a háziorvosok mellett szakorvosok, szakápolók, gyógyszerészek, gyógytornászok, védőnők és más egészségügyi dolgozók is elérhetőek. Úgy vélik, hogy a betegeket lehetőleg helyben kell ellátni. A csoportpraxisok eléréséhez falubusz programot szerveznének.
- Növelni kell az egynapos sebészeti beavatkozások arányát.
- Az állam magánellátóktól is vásárolhasson szolgáltatásokat.
- Szabad utat kell adni a gyógyítás digitális módszereinek a telemedicina elterjesztésével, ami lehetővé teszi, hogy kapcsolatba kerüljenek az ország különböző pontjain az orvosok és az intézmények. Illetve a hálózatra kapcsolható eszközökkel a háziorvosok figyelemmel kísérhetnék például a betegeik otthon mért vérnyomás-eredményeit.
- Legyen szabadnapjuk azoknak az embereknek, akik szűrővizsgálatra mennek - ehhez pénzügyi ösztönzőket is adnának.
- Lehetővé tennék a vény nélkül is elérhető sürgősségi fogamzásgátlást.
- Betegbiztonsági igazgatót neveznének ki minden kórházba.
- Egészségmegőrző és ismeretterjesztő programokat vezetnének be online és telefonos ügyfélszolgálattal.
Magyar Szocialista párt
Az egészségügyi minimumprogramon felül a következők a legfontosabbak:
- Az MSZP programjának kulcstétele, hogy ne csak a gazdagok kapjanak színvonalas egészségügyi ellátást. Ezért négy év alatt szeretnék elérni, hogy a magyarországi egészségügyi ráfordítások megfeleljenek az uniós átlagnak.
- Az egészségügy a mindenkire kiterjedő egészségbiztosításon alapulna, amihez ismét felállítanák a független egészségbiztosítási pénztárat, amelynek az volna legfontosabb feladata, hogy ellenőrizze, mire mennek el az egészségügybe befolyó pénzek.
- Meg akarják emelni a kórházak, a szakrendelők és a mentők pénzügyi kereteit, hogy több modern eszközt vásárolhassanak, több jusson az intézmények karbantartására és rövidüljenek a várólisták. Emellett jobb finanszírozással javítanának a háziorvosi rendszer színvonalán és elérhetőségén is.
- Mivel az egészségmegőrzés leghatásosabb fegyvere a betegségek megelőzése, több forrást juttatnának prevencióra is.
- Szociális szempontokat alapul vevő gyógyszertámogatási rendszert is bevezetnének.
Mi lehet a mérce?
Végül is mi lehet a mérce, amelyet az egészségügyi programok megítélésénél használhatunk? Ehhez Gilly Gyula egészségügyi szakértő véleményét érdemes megfontolni , aki egy időben a jelenleg kormányon lévőknek adott tanácsokat. Szerinte ki kell mondani, hogy azok az ellátások, amelyek az ország polgárainak életét fundamentálisan érintik - egészségügy, oktatás, egyes szociális és társadalmi biztonsági rendszerek -, bizonyos elfogadható küszöbszint fölé kell kerüljenek. Ez adja azt a védőhálót, amely ahhoz szükséges, hogy emberhez méltó életet élhessünk. Ez pedig nem alapulhat az éppen aktuális kormányzat által meghatározott gazdasági teherviselő képességen. Ez elvi kérdés kellene, hogy legyen. Nem tartható fenn, hogy a hozzánk hasonlóan fejlett országoknál is (egyébként gazdaságilag nem indokolhatóan) kevesebbet költünk egészségügyre, miközben sokkal kevésbé fontos dolgokra számolatlanul jut pénz.
Legjobban: