Mogyoró, éger, szil, nyár, fűz: a legismertebb fafajok, amelyek márciusban virágoznak. Aztán hamarosan csatlakozik a nyír, a kőris, a tölgy és a többi pollentermelő, ami az allergénekre érzékeny emberek életét tavasszal alaposan megkeseríti. Az említett kutatás - amelyben magyar szakemberek is részt vettek - összefüggést mutatott ki a SARS-CoV-2 fertőzések trendje és a levegőben levő pollen koncentrációja között. Athanasios Damialis , a PNAS folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, aki az aerobiológiai kutatási terület vezetője az Ausburgi Orvosi Egyetemen, munkatársaival arra jutott, hogy a levegőben lévő pollen - akár önmagában, akár a hőmérséklet és a páratartalom hatását is figyelembe véve - átlagosan a fertőzési arány változásának körülbelül 44 százalékát magyarázhatja.
A napi fertőzési arányok korreláltak a pollenszámmal azokban az országokban is, ahol nem voltak lezárások, és azokban is, ahol érvényben voltak ilyen intézkedések. Ott, ahol nem volt lezárás, a pollen mennyiségének köbméterenként 100 részecskével történő növekedése a fertőzési arány átlagosan 4 százalékos emelkedését eredményezte. Lezárás mellett azonban a felére csökkent a fertőzési arány hasonló pollenkoncentrációk mellett.
A lezárások a legfontosabb tényezővé váltak
Damialis a HáziPatika.com-nak elmondta, hogy a kutatás koncepcióját Stefanie Gilles és munkatársai 2019-ben megjelent tanulmánya alapozta meg, amely azt igazolta, hogy a lebegő pollennek való kitettség fokozza a légúti vírusfertőzések esélyét. Ez az allergiától függetlenül is igaz. A pollen ugyanis csökkenti az antivirális interferon választ , amely fontos tényező a vírusfertőzés elleni első védelmi vonalban. Megállapításukat bizonyították sejttenyészetekben, egérmodelleken és humán vizsgálatokban két különböző, általános megfázást okozó kórokozóra, a humán rhinovírusra (HRV) és a RSV (Respiratory syncytial virus) vírusra is.
Amint a COVID-19 járvány első hulláma tavaly március közepén megkezdődött, azonnal tudni szerették volna, hogy ez a pollenhatás vajon a SARS-CoV-2 esetében is megfigyelhető-e. Emiatt szervezték meg a kutatók tudomása szerint a mai napig legnagyobb és legátfogóbb ilyen jellegű nemzetközi tanulmányt, amelyben 154-en gyűjtöttek és elemeztek pollenadatokat öt kontinens 31 országának 130 állomásáról. Végül a SARS-CoV-2 fertőzési arányokat, a pollenkoncentrációkat, valamint a páratartalom, a hőmérséklet, a népsűrűség és a lezárási hatásokat elemezték minden lehetséges kombinációban.
Megállapították, hogy a lezárást alkalmazó országokban a napi fertőzések aránya csak fele olyan magas volt, mint ahol nem voltak korlátozások ugyanolyan pollenkoncentráció mellett. Ezért részecskeszűrő maszkok viselését javasolják a magas kockázatú csoportba tartozók számára a magas pollenkoncentrációjú tavaszi időszakokban - jelezte lapunknak Athanasios Damialis.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezt az ajánlást megerősítette Makra László klimatológus , a Szegedi Tudományegyetem professzora is, aki 20 éve foglalkozik a pollen-klíma kapcsolatrendszer vizsgálatával. Ez egy határtudomány az aerobiológia és a klimatológia között. Jelentőségét az adja, hogy a pollennel kapcsolatos nemzetgazdasági károk a legtöbb országban óriásiak. Magyarországon évente becslések szerint meghaladják a 200 milliárd forintot - jegyezte meg a professzor. (Magyarországról rajta kívül a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársai, Magyar Donát és Szigeti Tamás vettek részt a projektben.)
Magas pollenszám, magas népsűrűség, magas fertőzési arány
A kutatók a magas népsűrűségű területeken erős pollenhatást tapasztaltak, és a szélsőértékek még erősebb kapcsolatot tártak fel. Ezek szerint a népsűrűségtől függetlenül, a nulla közeli fertőzési arány csak az alacsony pollenkoncentrációjú régiókban volt megfigyelhető. Ezzel szemben a legnagyobb fertőzési arányt a magas népsűrűségű és az adott időszakban magas pollenszámról beszámoló régiók, országok esetében mutatták ki.
Összességében, a lezárásoktól eltekintve a vizsgált környezeti tényezők közül a pollen hatása volt a legjelentősebb, amit nagyjából hasonló súllyal a levegő hőmérséklete, és a relatív páratartalom követett. Azt tapasztalták, hogy a levegő pollenkoncentrációjának változása átlagosan négy nap késéssel mutatkozott meg a napi fertőzési arányokban. Ezek meghatározásában a társadalmi és környezeti tényezők súlya, s így sorrendje is országonként eltérő. Magyarország esetében a legfontosabb szerepet a lezárás játszotta, ezt követte a páratartalom , a harmadik pedig a pollenkoncentráció volt. Habár a levegőben lévő pollen és a fertőzési arány közötti összefüggés szignifikánsan pozitív volt, a hatás nagysága azonban kicsi. Ez azt jelzi, hogy a pollen csak egy a számos környezeti tényező közül, amelyek befolyásolják a SARS-CoV-2 fertőzést - szögezte le Makra László.
Elmondta, hogy a gyakori légzőszervi vírusok - például az influenzavírus A - okozta fertőzések csúcsa télen vagy kora tavasszal van. Ismert, hogy a levegő alacsony hőmérséklete megnöveli e vírusfertőzések kockázatát. Lehetséges, hogy a nyári magas hőmérséklet bizonyos mértékig ellensúlyozza a fertőzéseket. Ezért a pollen fertőzést elősegítő hatása tavasszal jelentősebb, amikor a levegő hőmérséklete még nem elég magas a vírus terjedésének korlátozásához, ugyanakkor a fák által szórt pollen magas koncentrációban fordul elő.
Ez is érdekelhet
A szakemberek a jövőre nézve a magas vírusterjedési hullámok elkerülése érdekében a levegő hőmérsékletének, páratartalmának és pollenkoncentrációjának veszélyes kombinációja esetén szigorúbb védelmi intézkedéseket javasolnak, például a már említett részecskeszűrő maszkok viselését tavasszal. Ösztönözni kell a megbízható, valós idejű bioaeroszol -mérő hálózatok kiépítését, valamint a polleninformációs és előrejelző rendszerek használatát is - tette hozzá Makra László.
