Egy németországi bírósági döntés és a múlt heti genfi autószalon eseményei ismét ráirányították a figyelmet az autóipar egyik legnagyobb problémájára, a dízelmotoros járművek fejlesztési zsákutcájára. Paradox helyzet alakult ki amiatt, hogy a gázolajjal üzemelő belsőégésű motorok jobb hatásfokkal használják az üzemanyagot, mint benzines társaik, de a dízelekből származó kipufogógázok sokkal mérgezőbbek. A szigorodó környezetvédelmi előírások lehet, hogy véget vetnek a dízelkorszaknak, pedig az összes üvegházgáz kibocsátásának csökkentéséért a dízelmotorok sokat tehettek volna.
A német szövetségi bíróság ítélete abban a perben született, amely két nagyváros, Stuttgart és Düsseldorf ellen folyt a levegőminőség javítása érdekében. A verdikt szerint e városoknak bele kell venniük a légszennyezés elleni intézkedési terveikbe a dízelautók kitiltását. A precedens értékű bírósági döntés értelmében a német városok bármelyike dönthet úgy, hogy kitiltja a legszennyezőbb autókat. Korábban többek között már Oslo, Párizs és Róma is kilátásba helyezett hasonló intézkedést, sőt a főpolgármester szerint Budapesten is elképzelhető hasonló korlátozás.
Kiszabadult szellem
Úgy tűnik tehát, hogy ezt a szellemet már nem lehet visszaparancsolni a palackba, ami komoly következményekkel járhat az egész autóiparra nézve, amelyben a német gyártók nagyon fontos szerepet töltenek be. Ez még akkor is így van, ha a lipcsei székhelyű bíróság szerint az önkormányzatok bár megtilthatják a dízelüzemű járművek használatát, ügyelniük kell az arányosság elvének betartására, és csak végső megoldásként rendelhetik el a tiltást. A döntés akár 15 millió autótulajdonost is érinthet Németországban: járműveik értéke a használat korlátozásának lehetősége miatt csökkenhet, és ebbe Andreas Korbmacher tanácsvezető bíró szavai szerint bele kell törődniük.
De miért éppen most került elő ilyen hangsúlyosan a dízelügy? Egyrészt kiderült, hogy a Volkswagen bizonyos motorok esetében trükközött a légszennyezési értékek teljesítése érdekében, és amikor ez az Egyesült Államokban 20015-ben kiderült, egyre szélesedő világbotrány kerekedett belőle. Másrészt egyre több tanulmány bizonyította, hogy a dízelmotorokból a kipufogáskor távozó anyagok rendkívül súlyosan károsítják az egészséget. Különösen a nitrogén-monoxid és a nitrogén-dioxid okoz súlyos légzőszervi betegségeket, és csak az Európai Unióban több ezer haláleset írható a számlájukra. Ezért nem kétséges, hogy egyre keményebb előírásokkal igyekeznek a gyártókat rávenni, hogy olyan erőforrásokat fejlesszenek ki, amelyek kevésbé veszélyesek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A dízelhelyzet új szemléletű elemzését a Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa végezte el, és a tanulmány nagyon fontos körülményre világított rá. Korábban az volt a közvélekedés, hogy a szennyezésért a nagy motorjuk miatt sok kipufogógázt termelő tehergépjárművek a felelősek. Kiderült azonban, hogy a Németországban és Finnországban tesztelt teherkocsik csak 210 milligramm nitrogén-oxidot bocsátottak ki kilométerenként, ami a felét sem éri el a korszerű dízelmotoros személyautók kibocsátásának, amelyekre az Euro 6-os legutolsó előírások 500mg/km-es limitet határoznak meg. Az is meglepő volt, hogy az egy liter üzemanyag elégetése során jelentkező nitrogén-oxid-kibocsátás a személygépkocsik esetében tízszer magasabb, mint a teherjárműveknél.
Ez úgy lehetséges, hogy a személyautókat csak laboratóriumban , a teherjárműveket pedig a közúti forgalomból véletlenszerűen kiemelve is tesztelik. Ami két teljesen más világ. Ezért idén szeptembertől az EU-ban új autótesztelési szabályokat vezetnek be: hordozható műszereket szerelnek be az autókba, amelyek valós vezetési és útviszonyok mellett mérik a kipufogógáz összetételét.
Nemrégiben a Greenpeace is előállt egy tanulmánnyal, amelynek legfontosabb megállapításait a The Telegraph tette közzé . A környezetvédő szervezet az Európában legnagyobb mennyiségben értékesített, Euro 6-os normát teljesítő dízelautók legújabb modelljeit vizsgálta. Kiderült, hogy a modellek fele nem kapna piaci forgalmazási engedélyt, ha ma tesztelnék. Pidig ezek a "történelem legtisztább" dízelautói a brit lap szerint.
A legtisztább is piszkos
A vizsgálatban a legrosszabb eredményt az 1,6 literes Fiat Tipo produkálta 561mg/km-es nitrogénoxid-kibocsátással, ami a jelenlegi határérték 3,3-szorosa, de városi vezetés esetén a határérték 4,5-szeresét is elérte 753mg/km-rel. A Renault Scenic Energy dCi 95 a határérték 2,4-szeresét, az Opel/Vauxhall 1,6 literes Crossland-X-e a határérték 2,3-szorosát produkálta. Mivel pedig ezeket a kocsikat az új határérték hatályba lépése előtt tesztelték, a gyártók jogosultak az autóikat Euro 6-osnak címkézni, azaz a legzöldebb kategóriába besorolni. Az adatok azt mutatják, hogy a legfrissebb és legnagyobb számban eladott Euro 6-os dízelmotorok több mint fele egyáltalán nem fér bele a legújabb szabványokba. A Greenpeace szerint a dízelmotorok még mindig piszkosak, és még mindig veszélyeztetik az emberek egészségét. Itt az ideje, hogy az iparág vállalja a felelősséget, és megállítsa a dízelbefektetéseket.
Ez is érdekelhet
Az autógyártók nem követnek egységes stratégiát. A Fiat Chrysler már bejelentette, hogy 2022-től felhagy a dízelüzemű autók forgalmazásával. A Volvo részben vagy egészen elektromos meghajtású járművekkel akar megjelenni a piacon. Ugyanakkor a Volkswagennél bíznak a fejlesztésekben és a dízelpiac feltámadásában. Ma csak annyit mondhatunk, hogy az autóipar forrongó állapotban van, és az új fejlesztési irányokat jelentősen befolyásolják a környezet- és egészségvédelmi szempontok . Persze e hatás erőssége attól függ, hogy a vásárlók hogyan állnak e kérdéshez. Ezért aki nem akar szennyező, rákot és más betegséget okozó járműveket látni az utakon, maga se vegyen dízelautót. Mondhatjuk úgy is, hogy legyen benne annyi belátás, mint a lipcsei bíróságban.
