A valódi halálozási arány - pontosabban a fertőzés-halálozás arány ( infekció-fatalitás ráta vagy IFR ) - kiszámításához egyszerűen el kell osztani a koronavírus okozta halálozások teljes számát a fertőzések teljes számával. Csakhogy a rengeteg tünetmentes eset és a pandémia jelentős szakaszainak korlátozott vizsgálata miatt a fertőzöttek valódi számának meghatározása nagyon nehéz feladatnak bizonyult a világon mindenütt.
A pontosabb fertőzés-halálozás arány kiszámításának legegyszerűbb módja a véletlenszerű tesztek elvégzése - írta Nir Menachemi, az indianapolisi UIPIU kutatóegyetem egészségpolitika professzora a The Conversation magazinban. A professzor egy olyan kutatócsoportot vezetett, amely véletlenszerűen kiválasztott emberek SARS-CoV-2-tesztelésével foglalkozott. Beszámolója ugyan az Egyesült Államok egyetlen tagállamának állapotára vonatkozik, de lehetetlen nem észrevenni a többszörös párhuzamot a magyarországi helyzettel.
Ezért különböznek a kockázatok
A vizsgálati programból gyűjtött adatok felhasználásával az elmúlt hónapokban igyekeztek meghatározni, hogy miben különbözik a fertőzés-halálozás arány az életkor és egyéb demográfiai tényezők szerint. Az Annal of Internal Medicine folyóiratban szeptember 2-án közzétett tanulmányukban beszámoltak arról, hogy a koronavírus több százszor halálosabb a 60 év felettiekre, mint a 40 évesnél fiatalabbakra, és hogy Indianában a nem fehérek (feltehetően rosszabb körülményeikkel is összefüggésben) háromszor akkora arányban haltak meg a fertőzés következtében, mint a fehérek.
Halálozási szempontból nem minden embercsoportra jelent egyforma kockázatot a koronavírus. A kutatók és az egészségügyi tisztviselők hónapok óta tudják, hogy vannak eltérések, de a halálozási arány kiszámításához nem voltak meg az igazán pontos adatok, amelyeket az indianai kutatás pótolt. A COVID-19 fertőzés okozta halálozások csaknem fele az idősek otthonában élők körében fordult elő, mivel ezek az emberek gyakran kevésbé egészségesek, így náluk sokkal nagyobb a súlyos megbetegedés kockázata. Meg akarták állapítani a halálozás esélyét azoknál is, akik nem idősotthonban vagy más ellátást nyújtó intézményben laknak, ezért felmérést készítettek az olyan indianai polgárok körében is, akik a közösségben élnek, azaz nem szigetelődnek el a többi embertől.
Közöttük a fertőzés-halálozás aránya 0,26 százalék volt, vagyis minden 385-ik fertőzésre jutott egy haláleset. Az életkor volt a legerősebben befolyásoló tényező, sokkal inkább, mint az etnikum vagy a biológiai nem. A 60 éves vagy annál idősebb emberek esetében minden 58 fertőzésre jutott egy halál, azaz körükben az IFR értéke 1,7 százalék. Összehasonlításképpen az Egyesült Államokban az influenza IFR-je a 65 év feletti emberek körében 0,8 százalék. Ebben a korcsoportban a COVID-19 körülbelül 2,5-szer halálosabb, mint az influenza. A kockázat az életkor csökkenésével mérséklődik. A középkorú, 40 és 59 év közötti felnőttek esetében az IFR már csak 0,12 százalék volt, vagyis minden 833 fertőzés után következett be egy haláleset. A 40 év alatti fertőzöttek közül viszont minden 10 ezerből csak egy halt meg, azaz az IFR értéke ennél a korcsoportnál 0,01 százalék volt. A magyarországi életkor és halálozás összefüggését mutató bizonyos adatok is rendelkezésre állnak, de ezek az összes azonos korcsoportba tartozó fertőzött számának ismerete nélkül nem vethetők össze az indianai IFR-adatokkal.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A halálozási arány tükrözi az egészség más mérőszámait
A COVID-19-nél, éppen úgy, mint a legtöbb betegség esetében, minél rosszabb valakinek az egészsége azelőtt, hogy megfertőződne, annál rosszabb az esélye a vírus elleni küzdelemben. A kutatók tudják, hogy bizonyos krónikus betegségek - beleértve a szív- és érrendszeri, vese- és tüdőbetegségeket, valamint a cukorbetegséget - mind növelik a COVID-19 okozta halálozás kockázatát. Nir Menachemi és csapata nem gyűjtött átfogó egészségügyi adatokat az általunk tesztelt emberektől, de ezek a krónikus betegségek gyakoribbak az USA-ban az idősek és az etnikai kisebbségek körében. Más tényezők, mint például az élelmezési- és lakhatási bizonytalanság, valamint az ellátáshoz való elégtelen hozzáférés, szintén nagyobb kihívást jelentenek a betegségek elleni küzdelemben, és gyakoribbak az idősek és a kisebbségi lakosság körében. Az ezekben a csoportokban tapasztalt magasabb fertőzés-halálozás arány valószínűleg a társbetegségek és ezen egyéb tényezők kombinációjának köszönhető - írja Menachemi. Az erre irányuló kutatások készítői Magyarországon is hasonló következtetésre jutottak.
Ez is érdekelhet
Az indianai professzor értékelése valóban mintha az európai és a hazai helyzetről is szólna. Azt tudjuk, hogy nálunk a járvány első hullámának csúcsán 14 százalék feletti , azaz brutálisan magas volt az IFR. Az összes eddig ismert esetre vetítve pedig körülbelül 4,7 százalékos az érték. Mivel azonban nem történtek a járvány kezdetétől folyamatosan tömeges tesztelések, és nem tudunk statisztikai célokra alkalmas véletlenszerű mintavételről sem, ezek az adatok önmagukban nem sokat mondanak. Akkor sem, ha például az indianai reprezentatív eredményekhez szeretnénk őket hasonlítani. Ami viszont egyáltalán nem ismert, hogy az elhunytak társadalmi státusza, szociális és anyagi helyzete hogyan nézett ki beleértve (a halálozáskor nyilvánosságra hozott nem és életkor mellett) az etnikai hovatartozást , amely Magyarországon és az egész Európai Unióban egyelőre nem része a legtöbb kutatás szempontrendszerének.
