A Campylobacter - ahogy a nevéből sejthető - baktérium, de nem egy, hanem 37 faja és alfaja van, amelyek többsége nem patogén. Az élelmiszerbaktériumok e csoportja elsősorban szennyezett táplálék fogyasztásával terjed, s ha betegséget okoz, akkor a tünetek között ott van a hasmenés és a hányás. (A magyarországi megbetegedések havi statisztikái a mellékelt grafikonon, illetve itt érhetők el .) E fertőzések azonban a Guillain-Barré-szindróma egyik vezető előjelének számítanak, amely képes maradandó fogyatékosságot, bénulást okozni. Egy frissen felfedezett géncsere-folyamat miatt ez a mikroba igen veszélyes ellenségünké fejlődhet akár már a nem túl távoli jövőben.
A Campylobacter baktérium általában a nyers csirkében található meg (ebben hasonlít a szalmonellához), de előfordulhat más szárnyasokban, marhahúsban, sertéshúsban, halakban, rágcsálókban, bolhákban, tehéntejben, gyümölcsökben, zöldségekben, széklettel szennyezett talajban vagy vízforrásokban, és persze magában a székletben is. A Campylobacter nem korlátozódik a nyers forrásokra: a házilag főzött táplálék például egy kutyák között végzett vizsgálatban a fertőzés elsődleges oka volt.
A baktériumnak lenyelése után a belekbe kell eljutnia a többszöröződéshez. A nyers táplálék az állatok és az ember esetében is elősegítheti a fertőzés súlyosbodását. Ez persze csak akkor történhet meg, ha a gyomorsav nem semlegesíti és öli meg előbb a baktériumot. A fertőzést azonban számos körülmény befolyásolja, többek között a gazdaszervezet immunállapota, a baktérium virulenciája, a génexpresszió és egyéb tényezők - írja a nyers táplálékokkal foglalkozó The Nutrition Code szakportál .
Kulcskérdés a higiénikus állattartás
Ha a fertőzés bekövetkezik, a tünetek 2-5 nap lappangás után kezdenek jelentkezni. A teljes gyógyulás jellemzően egy hétig tart, és általában nem jár hosszú távú következményekkel. Előfordulhat azonban, hogy a baktérium a bélsárral távozik a szervezetből, ami lehetőséget teremt az újrafertőződésre vagy más állatok megfertőzésére. Ezért fontos az állattartásban az ürülék megfelelő takarítása a fertőzés tovább terjedésének megelőzése érdekében.
A macskák és a kutyák érintettsége egy 2013-as lengyelországi tanulmányban 9,86 százalék, illetve 4,81 százalék volt. Ezeknek az állatoknak a többsége farmokon élt, az állatok kis vízmedencékhez jártak inni, véletlenszerű táplálékforrásaik voltak, és kapcsolatba kerültek vadmadarakkal, baromfival vagy azok ürülékével. Macskák, kutyák és görények esetében a fertőzés nagyon ritka, és jellemzően csak a 6 hónaposnál fiatalabb egyedeknél fordul elő.
Az állatok pH-szintje jelzi a táplálkozási típusukat. A macskák, kutyák és vadászgörények gyomorsavtartalma 1-2 pH értékű, ha megfelelő étrenden élnek. Ez erősen savas, és nemcsak a húst, szerveket, csontokat képes teljesen lebontani és tápanyagaikat hatékonyan hasznosítani, hanem a baktériumokat is elpusztítja és semlegesíti. Összehasonlításképpen az emberi gyomor pH-ja 1,5-3 pH. Ez nem tűnik hatalmas különbségnek, de minden egyes egész értékkel való lefelé ugrás a pH-skálán 10-szer nagyobb savasságot jelent. Például az 1 pH 10-szer savasabb, mint a 2 pH. (A 7-nél alacsonyabb (semleges) pH szám növeli a savasságot, míg a 7-nél magasabb pH számok a lúgosságot jelzik.) Ha az étrend tele van szénhidrátokkal, például gyümölcsökkel, zöldségekkel és gabonafélékkel, akkor a pH-szint kevésbé savas, körülbelül 4-5 pH. Ez csökkenti a gyomornak azt a képességét, hogy lebontsa a csontokat, de azt is, hogy semlegesítse és elpusztítsa a baktériumokat.
Másrészt a húsevők emésztőrendszere rövid: körülbelül 1,5-3-szor olyan hosszú, mint a testük (az emberi emésztőrendszer körülbelül 9 méter hosszú). Ez azt jelenti, hogy a táplálék gyorsan halad át a kutya testén, és gyorsan kiürül. A magas gyomorsavtartalommal és a rövid traktussal kombinálva kevés idő áll rendelkezésre a baktériumok megtelepedéséhez és a betegségek kialakulásához.
Az emberi fogyasztásra alkalmas minőségű húsok nagy része "ipari" tenyésztésű. Sok állatot összezsúfolnak kis ketrecekben, és gyakran a saját ürülékükben, vizeletükben járnak, olykor halott állatokon taposnak. A betegségek ilyen körülmények között gyorsan terjednek. Az állateledel-ipar sem védett a bakteriális fertőzésektől. A leggyakrabban olyan húsokat használnak, amelyek emberi fogyasztásra alkalmatlanok. Ez magában foglalja a leromlott, beteg vagy elpusztult állatok húsát. Az alapanyagot alkalmasint festékekkel, faszénnel és vegyi anyagokkal denaturálják.
A farmtól a bolti polcig jelen van a kórokozó
Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatása szerint a Campylobacter baktériumok a baromfitenyésztés során - a gazdaságoktól az élelmiszerbolti polcokig - jelen vannak. Ráadásul a két leggyakoribb törzs genetikai anyagot cserél, ami több antibiotikumoknak ellenálló és fertőző Campylobacter-törzset eredményezhet.
"A Campylobacter két törzsével, a C. coli és a C. jejuni törzsekkel foglalkozunk . A C. jejuni okozza az emberi Campylobacter-fertőzések 90 százalékát, de ez a törzs kevésbé valószínű, hogy multidrog-rezisztens géneket hordoz. A C. coli viszont kétszer nagyobb valószínűséggel tartalmaz multidrog-rezisztens géneket, de kevésbé hatékony emberi kórokozóként. A multidrog-rezisztens azt jelenti, hogy a baktériumnak olyan génjei vannak, amelyek három vagy több antimikrobiális hatóanyagosztállyal szemben is ellenállóak" - írta Dawn Hull, az amerikai hadsereg állatorvosa, a tanulmány vezető szerzője az egyetem híroldalán.
Sid Thakur, az intézmény népegészségügyi és patobiológiai professzora, valamint a globális egészségügyi programok igazgatója szerint mindkét törzs gyakran megtalálható baromfitenyésztési folyamat során. "Mivel a Campylobacter genomja meglehetősen 'plasztikus', a törzsek genetikai anyagot cserélhetnek. Ha a C. coli elkezdi átvenni a C. jejuni genetikai anyagának nagy részét, és növeli virulenciáját, akkor több antibiotikum-rezisztens fertőzést fog okozni, ami nagy közegészségügyi problémává válhat. Ha a C. jejuni antibiotikum-rezisztens géneket vesz fel a C. coliból, ugyanez történik" - mondta Thakur.
A kutatócsoport 2018-2019 folyamán Észak-Karolina-szerte kiskereskedelmi élelmiszerüzletekből származó csirke- és pulykamintákat vett. Ezeket a húsból származó Campylobacter-izolátumokat összehasonlították az amerikai mezőgazdasági minisztérium mintáival, amelyek az államban működő farmokról és termelőüzemekből származtak. A C. coli a farmokon és a termelő létesítményekben volt a legelterjedtebb a maga 54 százalékával, a csirkehús izolátumok esetében az érték 60 százalék volt, míg a C. jejuni a kiskereskedelmi csirkehús 69 százalékában volt megtalálható.
Ezután megvizsgálták a mintákat az antimikrobiális rezisztenciagénekre (AMR) is. Megállapították, hogy mind a C. coli, mind a C. jejuni 90 százaléka tartalmazott legalább egy AMR-gént, míg 43 százalékuk három vagy több antibiotikum-csoporttal szembeni rezisztenciagént. A C. jejuni 24 százalékának volt a fluorokinolonokkal, a Campylobacter elleni "utolsó védelmi vonallal" szembeni rezisztenciagénje.
Végül a kutatók megállapították, hogy 2019-ben jelentősen több új Campylobacter-törzs jelent meg a 2018-as kettővel szemben. Ez arra utal, hogy a baktérium genomjában olyan kiterjedt változások történnek, amelyek növelhetik a virulenciáját és kiterjeszthetik a gyógyszerrezisztencia-profilját. "Ha elmegyünk egy szupermarketbe, és kiválasztunk tíz különböző csirkemellet, négyben találunk majd Campylobactert, és ebből a négyből legalább az egyikben fluorokinolon-rezisztens Campylobacter lesz. Ez a tendencia az elmúlt tíz évben meglehetősen következetes volt. A rezisztens szekvenciatípusok hirtelen megugrása aggasztó" - figyelmeztetett Thakur.
A Campylobacter az élelmiszer kiváltotta megbetegedések vezető oka világszerte. Az Európai Unió 2019-es zoonózis jelentése részletesen is kimutatta, hogy ez a kórokozó okozza a legtöbb állatokról emberre átterjedő megbetegedést a tagországokban. A most feltárt géncsere-folyamatok nyomon követése a szakemberek szerint kulcsfontosságú a fertőzés megelőzése és a jövőbeli kezelések kialakítása szempontjából.