Érdekes tanulmány jelent meg nemrégiben a - szakértők által véleményezett - Vaccines nevű online folyóiratban. Ebben a kutatók részletesen leírták, milyen eredményeket kaptak, amikor összehasonlították a Pfizer-BioNTech mRNS-alapú koronavírus elleni oltóanyagát az inaktivált vírust tartalmazó kínai Sinopharm -vakcinával. A jelenleg használt COVID-19 elleni védőoltások a veleszületett és az adaptív immunválasz aktiválásával fejtik ki hatásukat, és a legtöbb vakcinát úgy fejlesztették ki, hogy tüskefehérje-specifikus antitesteket termeljen.
A tanulmány szerzői a koronavírus tüskefehérje receptorkötő domén ellen termelődő IgM- és IgG-antitesttitereket vizsgálták, ám inkább utóbbira, vagyis az immunoglobulin G-szintre koncentráltak, mivel az eddigi tapasztalatok alapján ez játszik igen fontos szerepet a hosszú távú immunválasz kialakításában - olvasható a News Medical cikkében, amely a kutatás eredményeiről is részletesen beszámolt.
A kohorszvizsgálatot március és április között végezték, jordániai felnőttek bevonásával. A résztvevők 21 napos eltéréssel két adagot kaptak a Sinopharm vagy a Pfizer-BioNTech oltóanyagából. Mindegyikük a második részoltás után hat héttel került a vizsgálatba. Az IgG- és IgM-szintet nagy érzékenységű laboratóriumi szerológiai vizsgálattal mérték. ( Elisa-teszt ).
A Pfizer-BioNTech-vakcina jobban teljesített, mint a Sinopharm
Az már az eddig nyilvánosságra hozott adatokból és eredményekből kiderült, hogy a Pfizer-BioNTech oltóanyaga erősebb immunválaszt vált ki, mint a Sinopharm-vakcina. Most viszont a kutatók azt is megerősítették, hogy a kialakuló immunitás szempontjából fontos tényezőket - például a demográfiai jellemzőket, a kórtörténetet és egy esetleges, korábbi koronavírus-fertőzést - figyelembe véve ez pontosan mit is jelent. A kísérletben részt vevők közül 141-en kaptak Pfizer-, 147-en pedig Sinopharm-vakcinát. Előbbiek 93 százalékánál volt kimutatható, pozitív IgG-titer, míg utóbbiak esetében ez az arány 85,7 százalék volt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Pfizer-BioNTech vakcinával oltottak IgG-titerének átlaga 515,5 ± 1143,5 BAU/mL (az antitest mennyiségét meghatározó nemzetközi standard mértékegység) volt, míg a Sinopharmot kapóké 170,0 ± 230,0 BAU/mL. Azok közül, akiknél az IgG-szint negatívnak bizonyult (nem érte el a szükséges szintet), 86,4 százalék 60 évnél idősebb volt. A Sinopharm-vakcinát kapók esetében ez az arány 90,5 százalék volt, 9,5 százalékuk pedig a 40 és 60 év közötti korosztályba tartozott. A Pfizer-vakcinával oltottak közül a 20-40 éves korcsoportban mindössze egyetlen embernél nem volt értékelhető IgG-szint. Az is kiderült, hogy a negatív eredményt kapók jelentős részének volt valamilyen alapbetegsége: 54,5 százalékuk cukorbetegségben, 40,9 százalékuk pedig szív- és érrendszeri vagy cerebrovaszkuláris betegségben szenvedett.
További kutatásokra van szükség
A vizsgálat eredményei összességében azt mutatták, hogy a Pfizer-vakcina erősebb immunvédelmet nyújthat a koronavírus-fertőzés ellen, mint a Sinopharm, mert a vizsgált oltottaknál magas IgG-szintet váltott ki, ami magasabb és tartósabb immunitással jár együtt.
Ám az egyértelmű adatok ellenére a kutatók hangsúlyozták, hogy a kutatásnak voltak korlátai. A résztvevőktől ugyanis csak egyetlen időpontban, a második részoltást követő hatodik héten vettek mintát, ami nem tette lehetővé, hogy vizsgálják az antitest-szint és az immunitás hosszab távú alakulását. Emellett, noha a diagnosztizáláshoz használt teszt 88,3 százalékos érzékenységű, véleményük szerint fennáll annak a lehetősége, hogy nem pontosan becsülte meg az antitesttitereket. A teszt megbízhatóságát a SARS-CoV-2-specifikus antitestek és az endémiás koronavírusok közötti keresztreaktivitás is befolyásolhatja.
Az átoltottság növelése érdekében a kormány lehetővé tette, hogy a munkáltatók előírják az oltás felvételét dolgozóiknak. Az állami szférában elvárt az oltás felvétele , az önkormányzatoknál pedig a polgármesterek dönthetnek a kérdésben.
