Kiderült, miért ilyen nagy az agyunk

Az emberi agyat a külső rétege, az agykéreg sajátos ráncos megjelenése összetéveszthetetlenné teszi. Fajunk fejlődése során a neocortex, az agykéreg evolúciósan legfiatalabb része drámai módon megnőtt, és ráncokba kellett rendeződnie, hogy elférjen a koponya korlátozott terében.

Az emberi neocortex támogatja az olyan fejlett kognitív képességeket, mint az érvelés vagy a nyelvhasználat. De hogyan lett az emberi neocortex olyan nagy? A válasz egy olyan, csak az emberekben megtalálható génekben rejlik, mint az ARHGAP11B. A dresdai Max Planck Molekuláris Sejtbiológiai és Genetikai Intézet kutatói azt találták, hogy ez a humánspecifikus gén, amikor a görények fejlődő agyába kerül, megnövelheti a neocortexüket. Az ARHGAP11B idegi progenitor sejteket hoz létre. Ezek olyan neuronokat termelő sejtek, amelyek egy hosszabb időszak alatt megtöbbszörözik magukat. Az eredmény pedig egy kibővített neocortex.

agy
Egyetlen, csak emberekre jellemző gén lehet felelős kivételes agyunk kifejlődéséért. Fotó: 123rf

Az emberi neocortex körülbelül háromszor nagyobb, mint a rendszertanilag hozzánk legközelebb álló csimpánzoké, és sok olyan magasabb kognitív funkcióért felel, amely egyedülálló az emberben, például a beszéd- vagy a magas fokú tanulási képesség. A tudósok számára kulcsfontosságú, hogy az emberi evolúcióban a neocortex hogyan lett ennyire nagy - írja a SciTechDaily .

A kulcs kódja ARHGAP11B

Egy 2015-ös tanulmányban a Wieland Huttner, a Max Planck egyik kutatócsoportjának vezetője megállapította, hogy az ARHGAP11B humánspecifikus gén hatása alatt az egerek sokkal több neurális progenitor sejtet termeltek, sőt még azt is, hogy a normálisan sima neocortexük elkezdett összehajtogatódni. Az eredmények azt mutatták, hogy az ARHGAP11B gén kulcsszerepet játszik az emberi neocortex evolúciós kiterjedésében.

Az emlős neocortexben kétféle neurális progenitor van: apikális és bazális. Az utóbbi altípusa, az úgynevezett bazális sugárirányú gliasejt. Ezek a sejtek az emberi fejlődésben a neocortex növekedését hajtja végre. Az egerekben csak nagyon kevés van belőlük, így az egerek nem alkalmasak arra, hogy teszteljék, hogy az ARHGAP11B humánspecifikus gén - a bazális sugárirányú gliasejtekre gyakorolt hatásai révén - valóban a neocortex növekedését okozhatja-e.

Miért éppen görények?

A Wieland Huttner kutatócsoportjának munkatársai újabban azt vizsgálták, hogy az ARHGAP11B egy vadászgörény-agytörzsben hogyan működik. A görényeknek nagyobb a neocortexük, mint az egereknek, ami több bazális radiális gliasejtet tartalmaz. "A görényeknél az ARHGAP11B észrevehetően növelte a bazális sugárirányú gliasejtek számát. Továbbá meghosszabbította az időablakot, amely alatt a bazális radiális gliasejtek neuronokat termeltek. Ennek eredményeként ezek a vadászgörények több neuront hoztak létre, és így nagyobb lett a neocortexük" - mondta Nereo Kalebic, a tanulmány vezető szerzője.

A tudósok sokáig azt gondolták, hogy agyunk olyan, mint a beton - nem formálható. Idővel viszont rájöttek, hogy állandóan formálódik, változik. És nemcsak agyunk befolyásolja a viselkedésünket, hanem viselkedésünkkel mi is befolyásoljuk agyunk működését. Részletek!

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az ARHGAP11B hasonló szerepet játszhat a fejlődő emberi agyban. Ez a tanulmány az első bizonyítékot szolgáltatja arra, hogy egy humánspecifikus gén növeli a bazális sugárirányú gliális sejtek számát egy hajtogatott neocortexben. Wieland Huttner szerint azonban további kísérleteket kell végezni annak meghatározására, hogy a nagyobb neocortexű görényeknek is vannak-e fokozott kognitív képességeik. Ha igen, ezeknek az állatoknak a tesztelése betekintést nyújthat az emberi agy megismerésébe.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +17 °C
Minimum: +8 °C

A Dunántúlon eleinte napos idő várható, majd a frontális felhő- és csapadékrendszer délelőttre az északkeleti tájakat is elhagyja, így ott is csökken a felhőzet. Ugyanakkor a déli óráktól délnyugat felől erősen megnövekszik, megvastagszik a felhőtakaró, ezzel együtt nő a csapadékhajlam. Napközben kevesebb, estétől már több helyen valószínű - nagyobb eséllyel az ország északi felén - zápor, sőt egy-egy zivatar sem kizárt. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között várható, a déli, délkeleti tájakon lesz a legmelegebb idő. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra