Minden negyvenedik koronavírus-fertőzésen átesett ember küzd a gyógyulás után még legalább három hónapig hátramaradó tünetekkel - derül ki a brit nemzeti statisztikai hivatal (ONS) adataiból. Ez az arány a hivatal korábbi adatai szerint áprilisban még egész másképp alakult: akkor tíz emberből egyet érintett a hosszú COVID - írja témával foglalkozó cikkében a BBC. A pontos meghatározás nehéz, mert ennek az állapotnak - amit hosszú COVID-néven ismerünk - még mindig nincs általánosan elfogadott definíciója, és továbbra is sok a nyitott kérdés. Ezért fordulhat elő, hogy a témában készült tanulmányok egymástól igencsak eltérő eredményekre juthatnak.
Kiket vizsgáltak?
Az ONS legutóbbi elemzéséhez 50 ezer ember adatait használták fel. A random módon kiválasztott résztvevőket két csoportba sorolták: az egyikbe azok tartoztak, akiknek pozitív lett a koronavírus-tesztjük, a másikba pedig azok, akiknek nem. Megkérdezték őket, hogy a felsorolt tünetek közül melyekkel küzdöttek. Ezek a következők voltak: láz, fejfájás, izomfájdalom, gyengeség, fáradtság, hányinger, hasi fájdalom, hasmenés, torokfájás , köhögés, légszomj, szaglásvesztés és ízérzékelési zavar.
A pozitív tesztet produkáló csoportba tartozók körülbelül 3 százalékánál a fertőzést követően még legalább három hónapig fennállt a felsorolt tünetek valamelyike - vagy akár több is. Azok körében, akiknek a tesztje nem lett pozitív, ez az arány 0,5 százalék volt. Ami azt jelenti, hogy minden 40 fertőzöttből egynél a koronavírus okozta tünetek három hónapig vagy annál tovább fennmaradtak - vonták le a következtetést a tanulmány készítői. Arra is kitértek, hogy az eredmények alapján az 50-69 év közötti nők és a hosszú távú egészségügyi problémákkal küzdők esetében volt a legnagyobb valószínűsége annak, hogy a fertőzést követő 12 hét elteltével is hátramarad valamelyik tünet. Akiknek a pozitív teszt idején magas volt a vírusterhelése , szintén nagyobb eséllyel küzdöttek hosszú COVID-dal.
Az ONS szerint a mostani adatok közelebb állnak az igazsághoz - vagyis a valós helyzethez -, mint az áprilisban közöltek. Ugyanakkor hozzátették: egyetlen elemzés sem tökéletes, mert mindegyik más szempontokat vesz figyelembe: különböző embercsoportokat és tüneteket vehetnek alapul. Ebből is kimaradt jó pár hosszú COVID-ra jellemző tünet, például az agyköd , amiről a hosszú COVID-ban szenvedők gyakran számolnak be.
Ezért az ONS tanulmányához arról is megkérdezték az embereket, hogy saját megítélésük szerint küzdenek-e hosszú COVID-dal. A vírusfertőzésen átesettek közül körülbelül minden kilencedik ember mondta, hogy megtapasztalta ezt az állapotot. Ami szakemberek szerint arra utal, hogy korántsem egyértelmű, mi számít valójában hosszú COVID-nak.