A rák legyőzése az emberiség régi vágya, és hatalmas kihívás az orvostudomány számára. Csakhogy az orvosok és biológusok minél többet tudnak meg e kórról, pontosabban a rák fogalmával lefedett sejtreprodukciós betegségek igen szerteágazó csoportjáról, az általános gyógymód annál távolabbinak tűnik. A kutatók felfedezték azonban, hogy a szervezetünk igen hatékonyan képes harcolni mindenféle rák ellen, ha valami ebben meg nem akadályozza. James P. Allison , a Texasi Egyetem houstoni MD Anderson Rákközpontjának kutatója azt igyekezett felderíteni, hogy mire van szükség a rákot megfékezni képes T-sejtek funkcionális aktiválásához vagy kikapcsolásához. Eredményeiért, amelyeket a rák új módon történő kezelésének megalapozásában érte el, 2018-ban orvosi Nobel-díjat kapott Hondzso Taszuku japán immonológussal megosztva.
Volt egy rejtély, amely ellenállhatatlanul vonzotta Allisont. Azt mindenki tudta, hogy a T-sejtek jelentik a szervezet védelmének egyik legfontosabb részét, de azt senki nem értette, hogy milyen módon ismerik fel azokat a különféle dolgokat (beleértve a baktériumokat, vírusokat és a többi kórokozót, sőt esetleg még a rákos sejteket is), amelyeknek nem kellene a szervezetben jelen lenniük.
Ellenálló egerek adták a Nobel-díjas ötletet
Egy egereken végzett kísérlet vezetett végül a Nobel-díjas felfedezéséhez. "Volt néhány olyan egerünk, amelyek kigyógyultak a daganatukból. A pokolba is gondoltam, mi történne, ha még tumorsejteket fecskendezek be nekik?" - emlékezett a Time magazin szerint a tudós. Ez az akció nem volt része a formális kísérletnek, tehát nem volt mögötte hipotézis, amelyet tesztelt volna. Csak egy ötlet volt csupán. Csakhogy a beadott tumorsejtek hatására semmi nem történt - az állatok nem lettek rákosak - és ez nagy dolog volt. Hiába adott nekik újabb, immár tízszer vagy százszor nagyobb adagokat, az egerek ellenálltak a betegségnek. Ez komolyan elgondolkodtatta Allisont, aki végül rájött, hogy az egerek szervezete valamilyen módon "emlékezik" a rákos sejtekre, felismeri és leküzdi őket. Az immunrendszerük lényegében beoltotta őket a betegség ellen.
Az immunválasz helyreállítása azonban nem egyszerűen a helyes kapcsolók használatát és a megfelelő sejtek aktiválását jelenti. Annak érdekében, hogy megvédjük a szervezet saját sejtjeit az immuntámadástól, a T-sejteket fel kell készíteni a célpont megkeresésére és megsemmisítésére, ami egy többlépcsős folyamat, beleértve az Allison által felfedezett kritikus biztonsági zár kioldását. A felkészülésre a rákos sejtek esetében is szükség van, hiszen ezek olyan egykori normál sejtek, amelyeknek mutációi kibújnak (kinövekszenek) az ellenőrzés alól.
Miközben más tudósok elsősorban arra fókuszáltak, hogy felpörgessék a T-sejtek tevékenységét, Allison azt gondolta, hogy a T-sejtek felélénküléséhez nem csak a gázt kellene nyomni, hanem a féket is ki kellene engedni. Sikerült is azonosítania az első molekuláris féket, amely megvédi a rákot az immunrendszer T-sejtjeinek pusztító támadásától. Ez a molekuláris fék, amely mostanság átalakítja a rákkezelést az úgynevezett immunellenőrzőpont-gátlók (immun checkpoint inhibitors) néven ismert gyógyszerek formájában, amelyek eltávolítják az immunrendszer természetes blokádját. (A felfedezés lényege az volt, hogy a citotoxikus T-limfocita antigén-4, másnéven CTLA-4 molekulának ellenőrző pontja vagy beépített fékje van a T-sejteken. Mivel ezt a féket el tudták távolítani egy olyan antitesttel, az ipilimumabbal - vagy, ahogy a tudós emlegeti "ippy"-vel -, amely gátolta a CTLA-4 ellenőrző pont működését, a T-sejteket aktiválhatták a rákos sejtek ellen.)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kezdetben a gyógyszeripari cégek elutasítóan viselkedtek Allisonnal, mert az adatai kizárólag egerektől származtak, és vonakodtak kockázatot vállalni az ellenőrzőpont-gátlók embereken való tesztelésétől. "Azt mondták, hogy bárki gyógyíthat rákot egerekben, de ez nem fog emberben működni. Ez sértő volt" - jegyezte meg a tudós. Azóta megváltozott a hangulat, s a kutató szerint az immunterápia helyzete nagyban különbözik a 15 évvel ezelőttitől. "Akkoriban az általam ismert emberek 90 százaléka úgy gondolta, hogy nem érdemes ezzel foglalkozni, mert nem fog működni" - mondta a Quanta magazinnak .
"...kiabáltam, fel-le ugráltam és vitatkoztam..."
Végül egy barátjának köszönhetően, aki a biotechnológiai iparágban dolgozott, egy kis cég, a Medarex embereknél is kipróbálta az ellenőrzőpont-gátlót néhány rák ellen. Ez meghozta az áttörést, mert az egyik gyógyszeripari óriás, a Bristol-Myers Squibb végül a tesztelést végző céggel partnerségre lépett (később fel is vásárolta), de csak komoly rábeszélés hatására, hiszen az ötlet, hogy kiaknázzák az immunrendszert a rák ellen, még meredek volt. "Sokat kiabáltam, fel-le ugráltam és vitatkoztam az emberekkel. Elmondtam nekik, hogy az egerekben lévő daganatok mindig növekedtek, mielőtt eltűntek. Az immunrendszernek időre van szüksége. Nem olyan, mint egy gyógyszer, amely órák alatt öl" - idézte Allisont a Time.
Az első beteg, akinél alkalmazták az ellenőrzőpont-gátlót, Sharon Belvin volt. A 22 éves nőnél 2006-ban diagnosztizálták a késői stádiumú melanómát. Miután megkapta az immunalapú gyógyszert a páciens daganata visszahúzódott. "Ő volt az első beteg, akivel találkoztam. Ez valamiféle ébredés volt. Addig ugyanis teljesen elvont volt, amit csináltam, és semmiféle hatással nem volt rám. Még remisszióban van (Sharon Belvin). Kapcsolatban vagyunk, és fényképeket küld nekem a babáiról" - engedett némi betekintést Allison az első betegéhez fűződő kapcsolatába. Belvint követve már sok ezer melanóma -, vastagbél-, máj-, tüdő-, mell-, méhnyak- és hólyagrákos beteg maradt életben, akiknek a gyógyulását az ellenőrzőpont-gátlók segítették elő. Allison azonban még nem fejezte be a kutatásait.
A prosztata-, petefészek- és egyéb rákokat nehezebb kezelni az ellenőrzőpont-gátlókkal. Tehát e makacsabb betegségekkel szemben különféle immunalapú gyógyszerek kombinálására törekszik, amelyek közül sokat az eredeti terápia ihletett. "Ez nem egy végpont. A kutatás folytatódik. Még mindig az immunterápia kezdeti napjaiban vagyunk. Metasztázisos melanómában az ipilimumab alkalmazása csak 20 százalék körüli választ vált ki. Egy olyan gyógyszerrel, amely a PD-1-re (a programozott sejthalálfehérje 1-re) hat - egy másik immunellenőrzési pontra, amit a kiotói egyetemen Hondzso Taszuku talált meg -, ez 30 százalék. Ha a kettőt együtt adjuk, akkor 55 százalékos válasz érkezik. Az egyetlen immunellenőrzési pontot célzó monoterápiák esetén a veseráknál a válasz körülbelül 30 százalékos. Ha a két terápiát kombináljuk, akkor valószínűleg közelebb lesz az 50 százalékhoz mind a vese-, mind a hólyagrák esetében" - érzékeltette a kutató a Quantának adott interjúban , hogy még mennyi munka áll előttük az új terápiák kifejlesztésében.
Ahogy az időnként a kreatív tudósokkal előfordul, Allison is zenél, méghozzá más kutatókkal együtt. Két blues-zenekarban is szájharmonikázik. Érthetően az egyiket Checkpointsnek (Ellenőrzőpontok), a másikat pedig Checkmatesnek (Ellenőrzőtársak) hívják. Úgy véli, hogy nem csak a tudományos kutatásaitól, de talán ettől is jobb hely lesz a világ, amelyben megfordul.
