Optimistábbak vagyunk, mint kellene

A pozitív gondolkodás gyakorlása minden életviteli tanácsadó kurzus fontos része. Egy friss kutatás azonban azt mutatja, hogy ez az evolúcióval valószínűleg már beépült az emberbe. Sőt, sokkal optimistábbak vagyunk annál, amit a hideg tények indokolnak. Csakhogy optimizmus nélkül nehéz volna elviselni az életet.

Aligha gondolta volna Demjén Ferenc 1976-ban, hogy "Nobel-díjas" szöveget írt a Bergendy Együttesnek. Pedig úgy néz ki, hogy a tudomány prófétája szólt belőle. Lássuk, hogy miért!

Ha a ma lesz a holnap tegnapja,

Tedd a bús emléket az ablakba!

Nehogy szomorúan gondolj a tegnapra,

Tölts még egy kortyot a poharadba!

A rózsaszín jövő

Számos egyszerű dalocska mondanivalója könnyen összefoglalható ezzel: "Egyszer élünk!" Vagy latinos finomsággal a slágergyári közhelyek közül választva, hogy "Carpe diem!" Demjén azonban ezen túl ment, s egy olyan közhasználatban lévő filozófia alapjait fogalmazta versbe , amelynek következményeit csak hosszú idővel később a 2015-ös közgazdasági Nobel-díjas, a fogyasztást, a jólétet és a szegénységet kutató brit Angus Deaton nemrégiben megjelent tanulmánya tette világossá. Az emberek valószínűleg csalódni fognak a saját jövőjükben, különösen, ha fiatalok. De Demjén a fiatalság életszemléletének megfelelően azt üzeni, a holnap potenciálisan zord valóságával minek ma törődni, s ha ma minden jó, akkor holnap is az lesz, vagy még jobb. (A slágerben felsejlő másnaposság földhözragadt kérdéskörét pedig most hagyjuk.)

ragyogó jövő
Ugye milyen ragyogó a jövő? Vagy lehet, hogy nem is annyira...?

Deaton kutatása, amelyet az amerikai Nemzeti Gazdaságkutató Hivatal munkadokumentumként publikált, feltárta, hogy a különböző korú emberek világszerte hogyan válaszolnak a jövőjüket meghatározó két kérdésre . Az elsőben egy tízfokú grádicson kellett magukat elhelyezni a boldogságukat és jólétüket illetően, ahol a tizedik fok jelenti az elérhető legmagasabb értéket. A második kérdés pedig arra vonatkozott, hogy helyezzék el magukat ugyanezen a grádicson öt év múlva. A válaszokat 2006-tól 2016-ig gyűjtötték a világ 166 országában a Gallup közvéleménykutató intézet segítségével. Az adatok kiértékelése után Deaton megállapította, hogy az emberek furcsán reménykedők. "A jövőre nézve világméretű optimizmust találok. Az ellenkező bizonyítékok dacára az emberek következetesen, de irracionálisan megjósolják, hogy öt év múlva jobban lesznek" - írta a kutató. A túloptimizmusnak ez a mintája a felmérés alapján világ minden régiójában érvényesül.

A mellékelt ábra a különböző korcsoportok átlagos önbevalláson alapuló jólétét mutatja. Ha a 15-24 éves korosztály tagjait kérték a jelenlegi jólétük értékelésére, az átlagos pontszám 5,5 volt. De, amikor öt éven belül várható helyzetükről faggatták őket, a várható jólétük átlagos pontszáma 7,2-re ugrott. Sajnos nem valószínű, hogy helyesen becsülték meg a bejárható pályájukat. Ugyanis már a 25-34 évesek is kevésbé boldogok jelenidőben, az átlagos pontszámuk csak 5,3, ami kevesebb mint a 15-24 éveseké.

optimista

Deaton elismeri, az analízis egyik problémája, hogy ezek az adatok csak pillanatképet jelentenek az időben. Talán a fiataloknak az elmúlt évtizedben igazuk volt, és jobb lesz az életük, mint azoknak, akik öt évvel idősebbek náluk. Ez azonban nem valószínű. Hannes Schwandt német közgazdász elemezte honfitársai válaszait , a boldogságuk öt éven belüli alakulásáról, majd az öt évvel későbbi életvitelükre vonatkozó nyomon követési kérdésekre adott válaszokat is. Úgy találta, hogy ezek az emberek nagymértékben túlbecsülték jövőbeni boldogságukat.

Csak a jóra szeretünk gondolni

Vajon miért vagyunk végtére is hajlamosak szebbnek látni a jövőt, mint amit egy racionális elemzés megjósolhat? Deaton úgy véli, az egyik lehetőség, hogy ez a túloptimizmus biológiailag beépült az emberbe. El kell hinnünk, hogy a jövő jobb lesz, mint a ma, mert enélkül nem lennénk elég motiváltak a túléléshez . "Az optimista torzítás része lehet a normális egészséges agynak" - írta. Azt is gondolja, hogy amikor az embereket a jövőről kérdezik, inkább arra koncentrálnak, hogy mi lehet jobb az életükben, mintsem a negatív fordulatokra. A jövőbeli álomlakásunkra és a tökéletes képzeletbeli partnerünkre gondolunk inkább, mint az ingatlanadósság törlesztésére és a lehetséges válásra.

A Berkeley egyetem kutatói szerint a pozitív érzelmek, különösen azok, amelyeket a természetet vagy egy művészeti alkotást csodálva, esetleg a spiritualitással és a hittel összefüggésben érzünk, szoros kapcsolatban állnak azokkal a citokinekkel, melyek az immunrendszerünk megfelelő működéséért is felelősek. Részletek!

Deaton és Schwante egyaránt úgy találták, hogy az éveink számának növekedésével a jövőbeli boldogságunkkal kapcsolatos csalódásaink is csökkennek. A túlzottan optimista húszas évektől eltérően az ötvenes éveikben élő emberek csak nagyon kevéssé tekintenek túlzott optimizmussal a jövőjükre. Úgy tűnik, ahogy idősebbek leszünk , azt érezzük, a jövő valószínűleg sokkal inkább olyan lesz, mint a jelen.

Vagy Demjénnel szólva:

Ma gyerek vagy még talán,

De felnőtt leszel hamar.

Hát játszadozz, csak vígan

Amíg senki nem zavar!

David Dillard-Wright, a University of South Carolina (Aiken) filozófia tanára szerint "az optimizmus abban a hatalomban lévő hit, amellyel már képesek vagyunk megváltoztatni a személyes életünket és körülöttünk lévő világot". Arra is felhívja a figyelmet, hogy az optimizmus mindig a szabad akarat és az életünket determináló tényezők (nem, vallás, faj, társadalmi osztály, lakóhely stb.) közötti harc eredőjeként jelenik meg. Ebből már jobban érthető, hogy fiatalon szuperhősöknek képzeljük magunkat, olyannak, aki átvágja magát a legnehezebb problémákon, s felszállhat az égig, ha úgy tartja a kedve. A korlátokról idővel megszerzett tapasztalatok aztán lassan leszállítanak a földre, s egyre erősebbnek érezzük életünk determináltságát . Amikor azonban engedünk a külső hatalmi nyomásnak, vagy sorsszerűségről kezdünk beszélni, s feladjuk az álmainkat, akkor érthetően fogyni kezd az optimizmusunk.

Mi a tanulság? Ha fontos értéknek tartjuk a szabadságunkat, ha nem engedjük hogy túl sok helyet vegyenek el a szabad akaratunktól, ha megőrizzük fiatalos, világra nyitott szemléletünket, akkor optimistábban (boldogabban) tekinthetünk a jövőbe. Így, ha szuperhősnek nem is, de kiegyensúlyozott, tettre kész embernek sokáig megmaradhatunk.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

A fátyol- és átmenetileg megnövekvő gomolyfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, a nyugati országrészben erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon helyenként viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 18 és 24 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Időjárási frontra az előrejelzések szerint nem kell számítani, így az időjárásra érzékenyek tünetei várhtóan csillapodnak majd.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra