Az amőbák olyan egysejtű szervezetek, amelyeknek nincs meghatározott alakjuk, és a sejtet kitöltő gélszerű anyag, a citoplazma áramoltatásával mozognak. Nem mindegyikük okoz betegséget, az N. fowleri azonban az orrüregen keresztül bejuthat a testünk belsejébe. Az orrban a szaglóidegekhez kötődik, és azokon keresztül az agyba vándorol. Ott pedig agyhártyagyulladást okoz. E gyilkos amőba ellen azonban nem véd a meningitiszvakcina, amely csak háromféle bakteriális meningitisz ellen nyújt védelmet - ám a betegséget vírusok, paraziták, gombák és amőbák is okozhatják.
A meningitisz bármelyik formája halálos lehet, de a gyakoribb vírusos vagy bakteriális agyhártyagyulladásoknál az amőbák által okozott változat általában veszélyesebb, mivel nincs rá egyértelmű kezelés. Hatékony antibiotikumok és antivírusgyógyszerek léteznek, de amőbák ellen nincs a kezünkben hasonló fegyverünk - írja a Popular Science magazin.
A világ csak az 1960-as évek óta ismeri az amőbás agyhártyagyulladást, amikor az Egyesült Államokban és Ausztráliában regisztrált fertőzések kórokozóiként azonosították ezeket az egysejtűeket . Egyelőre nem tudni túl sok fertőzésről, éves szinten mintegy 300 esetet rögzítenek világszerte - ám számuk növekszik. A kevés esetszám ellenére is meglehetősen nagy potenciális veszélyt jelenthetnek ezek a kórokozók, hiszen a Mayo klinika szerint a világon mindenütt megtalálhatók a talajban és a meleg vízben. Egyelőre nem értik az orvosok, hogy bár milliók vannak kitéve a fertőzés veszélyének, miért csak keveseknél fejlődik ki a betegség.
Valóban eszi az agyat
Ahogy az amőbatenyészet növekszik, az idegszövetet használja táplálékul. Az így okozott roncsolás mellett az N. fowleri gyulladást, nekrózist (szövethalált) és belső vérzést is okoz. Tevékenysége pontosan olyan szörnyű, amilyennek hangzik. A N. fowleri a természetben meleg édesvizekben él a hőforrásoktól kezdve az artézikutakból származó csapvízig. Az amőbás agyhártyagyulladás 2017-es hivatalos leírása szerint a betegség elsősorban korábban egészséges fiatal férfiaknál fordul elő, akik meleg vizekben, elsősorban tavakban és víztározókban fürödtek a melegebb éghajlatú tájakon a nyári hónapokban.
Nem világos, hogy a férfiak inkább érzékenyek-e a fertőzésekre, vagy csak nagyobb valószínűséggel úsznak kockázatos vizekben. Ezért a természetes melegforrásoknál van, ahol felhívják a fürdőzők figyelmét rá, hogy ne merítsék a fejüket a vízbe, mert az amőbának akkor van esélye behatolni az orrüregbe . A fertőzések 80 százaléka természetes vizekben történik, de a csapvíz is veszélyes lehet. Például a napon hagyott, vízzel teli kerti locsolócsőben könnyen elszaporodhatnak az amőbák. És hasonló a helyzet a kerti medencékkel, ha nincs a vízben hatékony fertőtlenítőszer. Ezért mindig ajánlatos sterilizált vizet használni például az orr- és az arcüreg átöblítéséhez. Szerencsére ehhez elegendő felforralni a csapvizet, amely aztán lehűlve bátran alkalmazható. Az állott víz ilyen célra veszélyes.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szinte mindig végzetes
Az amőbás agyhártyagyulladás tünetei nagyon hasonlítanak a bakteriális meningitisznél tapasztaltakra: fejfájás, émelygés, láz és merev nyak. Ha ezekkel a tünetekkel megy valaki rendelésre, az orvos joggal feltételezheti, hogy bakteriális fertőzéssel van dolga, és olyan antibiotikumot ad, amely valószínűleg nincs hatással az N. fowlerire. Csak alapos kikérdezéssel deríthető ki, hogy amőba állhat a tünetek mögött. A betegség azonban igen gyorsan, öt napon belül kifejlődik, a betegnél pedig zavartság, hallucinációk és görcsök alakulnak ki.
Az amőbás meningitisz az érintettek több mint 95 százalékánál halállal végződik, és a fertőzés mibenlétét csak a betegek 27 százalékánál tudják diagnosztizálni a halál beállta előtt. Csak néhány ember van, aki valaha túl tudta élni a mikroorganizmusok támadását. Ezért e betegség egyszerűen túl ritka a legtöbb orvos számára, hogy képes legyen időben összeállítani a helyes diagnózist. Mire eljutnának odáig, általában már túl késő. A gyógyszeres kezelés általában gombaellenes szerek és antibiotikumok kombinációjából áll, valamint az agyban kialakuló nyomás csökkentése érdekében is adnak hatóanyagokat, továbbá a cerebrospinalis folyadék elvezetéséhez is folyamodhatnak. Minél korábban kezdik meg a kezelést, annál nagyobb a túlélés esélye.
Ez is érdekelhet
A klímaváltozás következtében az N. fowleri számára olyan területek is megfelelővé válnak, ahol korábban nem nagyon fordult elő. Mivel pedig a mérsékeltebb éghajlaton felnőtt lakosság nem ismeri az amőbák miatt leselkedő veszélyeket, jobban ki vannak téve a fertőzéseknek. Így habár az agyevő amőba miatti megbetegedések egyelőre ritkák, ez nem jelenti, hogy a felmelegedés folytatódása mellett nem válhatnak gyakoribbá.
