Az influenzaoltások hatékonysága viszonylag gyenge, ezen nincs mit szépíteni. Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) adatai szerint 2009 óta csak egyszer sikerült elérni, hogy a beoltottak 60 százaléka nem betegedett meg, és kétszer sikerült átlépni az 50 százalékos értéket. A 2014-15-ös influenzaszezonban pedig csak 19 százalékos volt az adott évi vakcina hatékonyságmutatója. Ennek természetesen megvan az oka is, az influenzavírusok rendkívüli változékonysága. Azaz a gyártók nem mindig tudják, hogy mi ellen kell előállítaniuk a szérumot, vagy mire elkészülnek, a vírus már mutálódott is. Ha jó oltásokat akarnak készíteni, valahogy ki kell cselezni a kórokozót, és helytálló információkat szerezni róla.
A popkultúrába beszivárgott a challenge, azaz a kihívás fogalma. Ha beírjuk valamelyik internetes keresőbe vagy videoszolgáltatás keresőjébe a "challenge" szót, dőlni fognak a különböző (javarészt bolondabbnál bolondabb) kihívások vagy ha úgy jobban tetszik, bevállalások leírásai. Az idén azonban egy orvosi kihívás (bevállalás) is útjára indul annak érdekében, hogy az eddigieknél hatékonyabban lehessen feltérképezni az influenzafertőzések természetét. Maryland, Észak-Karolina, Ohio és Missouri járványkutatói azt tervezik, hogy egészséges embereket szándékosan megfertőznek influenzavírussal. Természetesen csak önkéntesekre ragasztják rá a betegséget, de a kihívásban résztvevők segítségével remélhetőleg a tudósok jobban meg fogják érteni a betegség terjedését, és a vizsgálatok elősegíthetik új oltóanyagjelöltek kidolgozását és tesztelését is.
Nem ma kezdték a kihívásokat
Talán meglepő, de a kihívásokon, bevállalásokon alapuló influenza elleni kutatásoknak hosszú történetük van. Az elsőt 82 éve, 1937-ben végezték el, és a cél már akkor is az influenza megértése és a tesztkezelések fejlesztése volt. Meglehetősen biztonságosnak tekintették ezeket a vizsgálatokat , hiszen az egészséges emberek megfertőzése többnyire csak az influenza gyors fellobbantását eredményezte, majd jött a teljes gyógyulás. Az efféle, jelentkezők bevonásával elvégzett vizsgálatoknak azonban egy időre véget vetett, amikor 2000-ben az egyik önkéntesnek szívproblémái támadtak a kihívás-tanulmányban való részvétel után. A beteg felgyógyult, de hasonló vizsgálatot csak elvétve végeztek a következő évtizedben. "Csak a közelmúltban tértünk vissza a módszerhez, hogy ösztönözzük az egyetemes influenzaoltás kifejlesztését" - mondta a Popular Science magazinnak Amy Sherman, a georgiai Emory Egyetem fertőző betegségeket tanulmányozó kutatója.
Az efféle kihívások hatalmas előnye, hogy lehetőséget kínálnak új vakcinák tesztelésére humán alanyokon. Ezek a vizsgálatok sokkal hatékonyabbak, mintha állati modelleket használnának. A megfertőzött állatok tanulmányozása is hasznos információkat szolgáltat, de mégsem tudják pontosan utánozni az emberi betegség lefolyását. Azok a tanulmányok pedig, amelyek visszatekintenek az influenzaoltás egy adott évadban kifejtett hatására, szintén nem ideálisak annak ellenőrzésére, hogy a vakcina hogyan működik jól, mivel a teljes lakosságon belül túl sok a befolyásoló vagy zavaró tényező.
A folyamatban lévő kihívás-tanulmányt az amerikai Nemzeti Allergia és Fertőző Betegségek Intézetével (NIAID) együttműködve végzik. Az új program első lépése az új influenzatörzsek kitenyésztése, és annak megfigyelése, hogy az emberek hogyan reagálnak, amikor megfertőződnek egy adott törzzsel. "A vírus régebbi törzsei ellen a legtöbb embernek szilárd az immunvédelme" - mutatott rá Bruce Innis, a PATH vakcinainnovációs központ légzőszervi fertőzésekkel foglalkozó vezető kutatója. A vizsgálat során egy NIAID által kitenyésztett vírust, az úgynevezett InfluenzaA /Bethesda/MM2/H1N1, orrspray-ben adják be 80 önkéntes résztvevőnek, akiket egyértelműen tájékozottak a folyamatról és a kockázatokról. Ezután hét napig a klinikán maradnak, ahol vérmintákat, orr- és torokváladék mintákat vesznek tőlük az immunválaszuk nyomon követésére.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogyan reagálnak az emberek az adott vírustörzsre?
Az eredmények alapvető információkat fognak nyújtani arról, hogy az emberek hogyan reagálnak az adott influenzatörzsre, és arról is, hogy mekkora vírusadag kell az enyhe betegség kialakulásához. Mindez fontos a jövőbeli kihívásokkal kapcsolatos tanulmányok során, amelyekkel az oltóanyagjelölteket tesztelik. Ez úgy történik, hogy a tesztalanyok egyik fele vakcinákat kap, amelyek immunizálhatják őket, a másik fele pedig placebót.
Az ilyenfajta orvosi célokat szolgáló vizsgálatokat, kihívásokat gondosan választják ki. Olyan fiatalokat vonnak be, akiknek a szervezete egészséges, és nem hordoznak olyan kockázati tényezőket, amelyek esetleg súlyos megbetegedéseket (például autoimmun betegségeket) eredményezhetnének az influenza miatt. "A NIAID által használt modell csak enyhe és közepes mértékű influenzafertőzésekre irányul. De arra az esetre is megvan a terv és a kidolgozott támogatási intézkedések, hogy mit kell tenni, ha valaki sérülékenyebbé válik" - mondta Sherman. Mivel a vírus nazálisan terjed, csak felső légúti influenzafertőzést okoz, amely általában kevésbé súlyos, mint az alsólégúti fertőzés, amely eléri a tüdőt is. A vírus bejuthat a tüdőbe, de az immunrendszer rendszerint megakadályozza, hogy ez az egészséges emberekben megtörténjen.
A résztvevők demográfiai helyzete lehetővé teszi, hogy a kihívásokkal kapcsolatos tanulmányokat etikusan végezzék el, de ez egyben azt is jelenti, hogy nem azokban a korosztályokban és populációkban készülnek a tesztek, amelyeknek a legnagyobb szükségük van a fejlesztés alatt álló vakcinákra. "A legmagasabb kockázatot a nagyon fiatalok, az idősek és az immunhiányosak viselik, de velük nem végzünk kihívásos tanulmányokat" - szögezte le Sherman.
Ezenkívül, mivel a bevállalás a felső légúti fertőzésekre korlátozódik, nehéz a kihívásokkal kapcsolatos tanulmányokkal meghatározni, hogy vajon a vakcinajelöltekkel való kezelések hozzájárulnak-e a tüdőfertőzések megelőzéséhez is. Ettől függetlenül a kihívásos tanulmányok fontos eszközök a tudósok kezében a fertőzések megértéséhez. Mivel az influenza minden évben megjelenik, és az oltások hatékonysága gyenge, nem marad más út a tudósok számára, mint újból és újból próbálkozni egy tartósan magas hatékonyságot mutató általános vakcina megtalálásáig.
