Tévhit: Én bonyolultabb eset vagyok, mert szemtengelyferdülésem is van, emiatt engem nem lehet műteni.
Szemtengelyferdülésnél a látásproblémát az okozza, hogy a szaruhártyán egy domborúbb és egy laposabb görbület alakul ki, így a fénysugarak nem egy pontban találkoznak. Ilyenkor a lézer úgy alakítja át a szaruhártya domborzatát, hogy az szabályossá váljon, és csak egy fókuszpont alakuljon ki. Lézeres szemműtét tehát ilyenkor is végezhető, a különbség csak az, hogy ez esetben nem az történik, mint egyszerű rövidlátásnál, amikor a lézerrel csak a szaruhártya centrális részét vékonyítják el és teszik laposabbá, hogy ezáltal csökkenjen a törőereje.
Tévhit: A műtét után visszaromlik a szem, egy volt osztálytársammal is ez történt.
Ha a beavatkozás után nem következik be rendellenes sebgyógyulási reakció, akkor a műtét hatása mindenképpen tartós. Azt ugyanakkor tudni kell, hogy a szemtengely hossza az életünk során változhat, a szemlencse alakja is domborodhat, vastagodhat - látásjavító műtétet ezért 18 éves kor alatt eleve nem végeznek, mert ilyenkor ennek nagyobb az esélye. Az esetleges változást tehát a szemgolyó, vagy a szemlencse változása, vagy egyéb szembetegségek megjelenése okozhatja.
Tévhit: Túl új még ez a módszer, nem ismerik a hosszú távú hatásait.
A szemészetben már nagyon régóta használnak lézert, a szakirodalom 1976-ban számolt be az első ilyen kutatásokról. Ezt követően fejlesztették ki a mai látásjavító műtétekhez használt excimer lézereket, amelyek a szaruhártya minden kémiai kötését képesek felbontani annyira gyorsan, hogy az nem jár a szövetek felmelegedésével, így nem okoz semmiféle morfológiai vagy biológiai változást. A módszer hatékonyságát már a '80-as évektől igazolták állatkísérletekkel, majd 1988-ban emberen is elvégezték az első ilyen beavatkozást. A fénytörést megváltoztató lézerkezelések a 90-es években már nagyon elterjedtek voltak, Magyarországon 1992-ben végezték az első ilyen látásjavító szemműtétet. A módszer felfutása azóta is tart, egyre modernebb eljárások jelennek meg.
Tévhit: Nem bírom a fájdalmat, és úgy hallottam, a műtét éjjele rettenetes, és a másnap is pokoli.
A PRK kezelés után valóban jelentkezik fájdalom, főleg az első napon, de fájdalomcsillapítóval azért uralható. A panaszt ez esetben az okozza, hogy ilyenkor eltávolítják a szaruhártya hámrétegét, a szaruhártya vékonyítását pedig alatta végzik el. A hámréteg idővel regenerálódik, de hiánya néhány napig kellemetlenségeket okoz. Aki minimális fájdalmat sem szeretne érezni, választhat olyan módszert is, ami semmilyen kellemetlenséget és panaszt nem okoz. Ezek az úgynevezett FEMTO-típusú (femtosecundumos) lézeres szemműtétek, melyek során először egy lebenyt képeznek, a lézer pedig a szaruhártya mélyebb, teljesen érzéketlen részében dolgozik. Ilyen műtétnél a hámréteget nem távolítják el.
Tévhit: Nekem csak picit rossz a szemem, nem biztos, hogy a lézeres műtét érdemben javítaná.
Ma már plusz-mínusz 0,5 dioptria a lézeres szemműtétek pontossága, miközben ez a határ két évtizeddel ezelőtti plusz-mínusz 1 dioptria volt. Az elvárható maximális pontosságot 0,25 dioptriára becsülik, mert az eredmény függ a sebgyógyulási hajlamtól. Például ha a 4-5 sejtsoros szaruhártya egyetlen sejtsorral vastagabb lesz, akkor az már negyed-fél dioptriát is jelenthet. Ez viszont nem változtat azon, hogy a műtétek a kevésbé komoly, ám az emberek számára zavaró látáshibákat is javítani tudják.
Tévhit: Nem akarok egy-két hetet, vagy ki tudja mennyi időt kihagyni a munkából egy ilyen műtét miatt.
Csak a szaruhártya hámrétegének eltávolítsa mellett végzett PRK kezelésnél szükséges várni a munkába állással 7-10 napot. A FEMTO-típusú kezelés teljesen fájdalommentes, fényérzékenységgel sem jár, a látás már másnap tökéletes. Ebből adódóan az érintettek akár már a műtéti utáni napon a munka jellegétől függően munkába állhatnak. A teljes, stabil látás helyreállásához 1-2 nap szükséges.
Tévhit: A látásjavítás után szemszárazság alakul ki, életem végéig műkönnyet kell használnom.
A lézeres szemműtét után átmenetileg valóban jelentkezhet szemszárazság , de ez messze nem érint mindenkit. Ha kialakul, akkor jellemzően csak a kezelés utáni hetekben okoz kellemetlenséget, tartósítószer-mentes műkönnyel pedig jó kezelhető, idővel megszűnik.
Tévhit: Ki nem állhatom a napszemüveget, márpedig a műtét után sokáig azt kell viselnem.
Mivel az UV-sugárzás műtét nélkül sem tesz jót a szemnek, érdemes annak is megbarátkoznia a napszemüveggel, aki amúgy nem kedveli. Aki sehogy sem bírja elviselni, annak érdemesebb nem PRK műtétet, hanem FEMTO-típusú kezelést választania, ebben az esetben csak 2 hónapig szükséges napszemüveget viselni. Nem árt azonban tudni, hogy szemüvegre csak szabadtéren van szükség, borús időben pedig ott sem kötelező. Beltéren, autóban és tömegközlekedési eszközökön nem kell ilyet hordani, mert a szélvédők és a hagyományos ablaküvegek többnyire szűrik az ilyen szempontból ártalmas UV sugarakat.
Tévhit: Úgy tudom, ha fiatalon átesek látásjavító műtéten, idősebb koromban sem kell majd olvasószemüveg.
A közellátási és távollátási problémáknak, illetve az idősebbeknél olvasáskor jelentkező gondoknak nem ugyanaz az oka, így a kezelése sem. A közeli látás a kor előrehaladtával azért romlik, mert csökken a szemlencse rugalmassága, és így romlik a szem közeli fókuszáló képessége, ezt hívják presbiopiának, más néven öregszeműségnek. Ez az élettani folyamat 40-45 éves kor környékén kezdődik, és mértéke egyénenként változó.
Végpontját jellemzően 60 éves korra éri el, ekkora veszti el a szemlencse teljes alkalmazkodóképességét. Ez a folyamat mindenkinél bekövetkezik, függetlenül attól, hogy a szemét korábban műtötték-e, vagy sem. Lézeres szemkezelésen átesett fiatal pácienseknek általában 45 éves koruk után szükségük lesz olvasószemüvegre. Jó hír, hogy ma már az öregszeműségre is létezik lézeres látásjavító kezelés, ilyen az olvasószemüveg-kezelés.
Tévhit: 50 éves elmúltam multifokális szemüveget hordok, ezt nem lehet lézeres műtéttel orvosolni
Erre is van megoldás! A lézeres olvasószemüveg-kezelés, ami teljesen fájdalommentes és csak néhány percet vesz igénybe. A beavatkozás során az egyik szemet a távoli és a közepes (monitortávolság), a másikat pedig a közeli és közepes éles látásra korrigálják. Az agy a két különböző képet tökéletesen össze tudja illeszteni. Így a távoli, a közepes és a közeli tárgyak képe is tisztán látható lesz műtét után szemüveg nélkül! Ezt a műtéti eljárást 65 éves korig végzik.