Az éles látás feltétele, hogy a külvilágból érkező fény hátul, a szem látóhártyáján egyesüljön, ami normális esetben így is történik. Ha azonban a szem törőereje elmarad az egészséges 66 dioptriától, hossztengelye rövidebb, akkor a fénysugarak a látóhártya mögött találkoznak. Ilyenkor beszélünk távollátásról, avagy hipermetrópiáról. Minél közelebb van az adott tárgy, annál hátrább kerül a fénysugarak találkozási pontja, vagyis annál homályosabb lesz a kép. Ezért van az, hogy az érintettek a távoli dolgokat jól látják, a közelieket viszont csak elmosódottan.
Érdekesség, hogy majdnem mindenki távollátónak születik, ám ennek a mértéke a szemgolyó növekedésével fokozatosan csökken. Bár van, aki teljesen kinövi, és a szem normál fénytörésűvé válik, az emberek mintegy fele távollátó marad. Gyermekkorban egyébként a három dioptriát meghaladó távollátást már biztosan korrigálni kell, ellenkező esetben fennállhat az akkomodatív kancsalság veszélye.
Három fajtája van
A távollátásnak három fajtája van: gyenge távollátás (3 dioptriáig), közepes távollátás (3-6 dioptria között) és erős távollátás (6-8 dioptrián felül). A távollátás sok esetben nem észrevehető, a kis vagy közepes távollátást ugyanis a szem kiegyenlíti fókuszálással, így a homályos képből éles lesz. Ezt nevezik fakultatív hipermetrópiának. A szemlencse alkalmazkodásának azonban vannak határai, így egy bizonyos idő után már nem képes a korrekcióra. Ezt a szemtüneteken kívül (időnkénti homályos látás, szemfáradás) jelezheti például gyakori fejfájás vagy rossz közérzet, fáradtság is.
Genetikai okai lehetnek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Önmagában a távollátást nem tekintik betegségnek, inkább fénytörési hibaként hivatkoznak rá. Kialakulása mögött genetikai okokat sejtenek, sok távollátó szülőnek ugyanis a gyereke is távollátó lehet. Míg az erősen rövidlátókat gyakran tiltják el a különféle labdajátékoktól, a súlyemeléstől, az ugrálástól, a távollátóknál még erős távollátás esetén sincs ilyen megkötés.
Fontos tudni, hogy a távollátók viszont zárt zugú zöld hályogra hajlamosak. Ennek lényege, hogy a csarnokzug elzáródása miatt a csarnokvíz nem tud elfolyni, így a szemnyomás kórosan megemelkedhet, és akár fájdalommal, rosszulléttel járó rohamot, illetve drasztikus látáscsökkenést is előidézhet.
Diagnózisa
A távollátás diagnózisát látásvizsgálat során állítják fel, amelyre célszerű mindenkinek rendszeresen, legalább kétévente eljárnia. A szakember először kérdéseket tesz fel a látásunkkal kapcsolatban, érdeklődhet arról, vannak-e szemtüneteink, viselünk/viseltünk-e szemüveget, kontaktlencsét, de fennálló betegségeinkről, általános egészségi állapotunkról is tudakozódhat. Ezután következik egy objektív mérés és egy szubjektív vizsgálat - a pontos diagnózishoz mind a két rész eredményeire szükség van. Az objektív mérés automata refraktométerrel történik, a műszer megadja a páciens fénytörési hibájából származó dioptriaadatokat. A szubjektív vizsgálat során a páciens többféle szemüveglencsét is kipróbálhat az előtte lévő látásvizsgálati tábla olvasásakor, és elmondhatja, melyikkel lát a legjobban.
A távollátás kezelési lehetőségei
Ha felállítják a távollátás diagnózisát, mindenképpen korrigálni kell a szem fénytörési hibáját. Erre három lehetőség is van - érdemes szakemberrel konzultálni, mielőtt valamelyik mellett letesszük a voksunkat.
A legtöbben szemüveg vagy kontaktlencse mellett döntenek. A távollátást konvex lencsékkel korrigálják, amelyek gyűjtőlencsék, és pozitív törőerejűek, vagyis dioptriájuk pluszos. Minél nagyobb a fénytörési hiba mértéke, annál nagyobb lesz a dioptria, illetve nem árt tudni, hogy a távollátók esetén nagyobb a kontaktlencse dioptriája a szemüvegénél.
A szemüveg és a kontaktlencse közötti választást elsősorban kényelmi, praktikussági szempont befolyásolhatja, de bizonyos szembetegségek is döntőek lehetnek. Nem viselhet például kontaktlencsét az, akinek probléma van a szaruhártyájával, a kötőhártyájával, esetleg festékes anyajegy található a szemfelszínén (a kizáró tényezők teljes listája korábbi cikkünkben olvasható). Ha azonban nagy dioptriájú szemüvegre van szükségünk, akkor pont a kontaktlencsét ajánlják a szakemberek, mert optikailag jobb kép keletkezik a viselésekor. Elmarad ugyanis a legalább egy centiméterre a szem előtt lévő szemüveg kicsinyítő vagy nagyító hatása, illetve a szemüveg széli részének torzító hatása.
Aki se a szemüveggel, se a kontaktlencsével nem szeretne vesződni, annak lézeres szemműtétet szoktak javasolni, ami véglegesen korrigálja a fénytörési hibát: úgy változtatja meg a szaruhártya fénytörését, hogy a fénysugarak a látóhártyára, ne pedig mögé vetüljenek. Mivel azonban a beavatkozás nem mindenkin végezhető el, jelentkezzünk be egy alkalmassági vizsgálatra, ahol a szakemberek egyértelműen megállapítják, a szemünk állapota alapján alkalmasak vagyunk-e a műtétre.
Ez is érdekelhet
