Gyermekkoromban sokat olvastam, és amikor autóval mentünk a Balatonra, olvasás közben mindig fájt a fejem. Akkor még nem tudhattam, hogy utazási betegségem van, ami ugyan nem súlyos, de nagyon kellemetlen tud lenni. Felnőttként már kevésbé fenyeget ez a veszély, egyrészt mert nem olvasok utazás közben, másrészt pedig már én vezetem az autót. Ugyanakkor jó hír, hogy a sokakat érintő utazási betegség megelőzhető, illetve tünetei hatékonyan csökkenthetők. Emlékeim szerint, az én fiatalságom idején, a nyolcvanas években ez még nem így volt. Azonban a gyógyszeripar és a tudomány fejlődésének köszönhetően ma már nem jelenthet gondot a súlyos formájában akár hányással jelentkező betegség megelőzése. Gyermekek számára is van megoldás, hiszen a felmérések szerint az utazási betegség a 2-12 éveseket érinti a legnagyobb mértékben.
Miért leszünk rosszul?
Az emberi szervezet egy törékeny rendszer, amely legyen bármennyire strapabíró, néha működési zavarokat produkál. Ez a helyzet az utazási betegség néven ismert tünetegyüttessel is. Arról van szó, hogy amikor utazunk, a testünk vagy a szemünk által érzékelt állandó mozgás egyensúlyzavarokat okoz a belső fülben. A kinetózis néven ismert betegség úgy kezdődik, hogy az érintettnek eleinte rossz a közérzete. Fejfájás kínozza, elsápad, gyakran ásítozik, hideg veríték lepi el. A később kialakuló émelygés és hányinger mellett legrosszabb esetben pedig hányás jelentkezik.
A tüneteket fokozzák az utazás alatt előforduló hirtelen irányváltások, a lassítás, a fékezés, az erős illatok, illetve repülőgépen a le- és felszállás. Hosszabb utak során, ha a jármű mozgása nem változik intenzíven, az érintett fokozatosan hozzászokhat a körülményekhez, és a rosszullét elmúlhat. Emellett vizuális ingerek is kiválthatják a rosszullétet, ha az agy nem tudja megfelelően feldolgozni, hogy mozdulatlanok vagyunk, mégis haladunk. A rosszullétben alapvető szerepe van annak, hogy a látott kép alapján a szem, az izmainkban lévő, testhelyzetet érzékelő receptorok és a helyzet- és egyensúly-érzékelő szerv eltérő jelentést ad agyunknak.
Mit lehet tenni ilyenkor?
A jelenség persze nem új keletű, már az ókori görögök is ismerték és feljegyezték a hosszú utak alatt jelentkező rosszullétet, de ők sem tudták, mi okozza. Szerencsére ma már ismerjük a betegség hátterét, ezért fel is lehet rá készülni. A kellemetlen panaszok kivédésére többféle módszer is elérhető. Első körben megpróbálhatjuk az utazási rosszullétet kiváltó okokat ellensúlyozni. Például utazás előtt kerüljük a fűszeres és zsíros ételeket és az alkoholt. Menet közben segíthet, ha autóban az anyósülésre, buszon a jármű elejébe ülünk. Erre azért van szükség, mert így nagyobb távlatot foghat át a tekintet, és a messzi tájra fókuszálva kevésbé alakul ki a szédülés.
Jó ötlet lehet tengeri utazásnál a hajó közepére, repülés esetén pedig a szárnyak közelében helyet foglalni. Segít, ha repülésnél le- és felszálláskor szemünket csukva tartjuk, illetve, ha félig, vagy teljesen fekvő helyzetben vészeljük át az utat. Vonaton célszerű az ablak mellé és a menetiránynak megfelelően leülni. A friss levegő szintén segíthet megelőzni a rosszullétet. Már csak ezért sem javasolt az autóban dohányozni, valamint érdemes kerülni az egyéb erős szagokat is, ahogy az alkoholt vagy éppenséggel a nassolnivalókat is.
Gyermekeknek is adható
A másik megoldás, ha valamilyen vény nélkül kapható gyógyszert szedünk az utazási betegségre. Aki hajlamos a szédülésre, fejfájásra, utazás előtt fél órával is bevehet ilyen készítményeket a megelőzés érdekében. Ha elfelejtettük indulás előtt, akkor utazás közben is megtehetjük, mert ezek a szerek szinte azonnal hatnak, azaz csökkentik a tüneteket. Érdemes dimenhidrinát, antihisztamin típusú hatóanyagú gyógyszereket választani, amelyek a hányásközpont ingerlékenységét csökkenti az agyban. Mivel a hatóanyag enyhén szedatív hatású, ezért álmosságot okozhat mellékhatásként, ugyanakkor hatékonyan képes meggátolni a hányinger és a hányás jelentkezését. A gyógyszerek gyermekeknek is adhatók 6-12 éves kor között, az adagolásra vonatkozóan ajánlott a háziorvossal vagy gyógyszerésszel egyeztetni, illetve pontosan betartani a használati utasítást.