"A kutatás célja az öröklött, több millió embert érintő fotoreceptor-betegségek kezelése, amelyek az emberi vakság széles körben elterjedt okai" - idézi a Magyar Nemzet szerdai száma Roska Botondot. A szakember azon a kerekasztal-beszélgetésen szólalt fel, amelynek témája ez a nem mindennapi, egyébként a Nature Medicine című szaklapban hétfőn megjelent eredmény volt.
Mérföldkő a terápiák kifejlesztésében
A hétfőn bemutatott, francia-brit-amerikai-svájci és magyar közreműködéssel született eredmény mérföldkövet jelent a terápiák kifejlesztésében. A fényérzékelő képesség helyreállítása érdekében a kutatócsoport génterápiás módszereket alkalmazott, hogy a retina úgynevezett ganglionsejtjeibe channelrhodopszinokat juttasson - ezt egy vírus segítségével érték el. Ez a különleges fehérje borostyánszínű fényt érzékel, amely biztonságosabb a retinasejteknek, mint a más típusú optogenetikai kutatásokban használt kék fény. A kutatócsoport speciális, kamerával felszerelt szemüveget is kifejlesztett, amely a borostyánszínű fény hullámhosszán vizuális képeket rögzít és vetít a retinára. (A rendszer meghatározó eleme egy zsebben elférő számítógép, ami a kamerát irányítja.)
Nem mindenkin segíthet az eljárás
A szemüveggel való edzés csaknem öt hónappal az injekció beadása után kezdődött, hét hónappal később a páciens a látásjavulás jeleiről számolt be. A teszteredmények szerint képes volt megtalálni, megérinteni és megszámolni a tárgyakat az eléje helyezett fehér asztalon, de csak a szemüveg segítségével. Roska Botond ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a munkát folytatni, az eljárást tökéletesíteni kell: ez a páciens nem tud újságot olvasni, nem ismer meg más embereket, a technikával a retina egy százalékát tudták látóvá tenni. Gyakorlással javítható a látásképesség, de az eljárás csak azokon segíthet, akiknek a látóidege ép.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
