A fájdalom helye árulkodó lehet arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen típusú fejfájással is van dolgunk. Az arc és a homlok területére összpontosuló fájdalom szinuszos, azaz arcüregi eredetű fejfájásra utal, míg a koponyánkban érzett nyomó fájdalom többnyire migrén jele - fogalmaz a The Conversation oldalán megjelent cikkében Amanda Ellison, a Durhami Egyetem idegtudós professzora. Mint írja, bármilyen fejfájásról is legyen azonban szó, annak alapja mindig egy-egy ér kitágulása az agy közvetlen közelében. Emiatt megnyúlnak az érfalban lévő érzékelő receptorok, ami fájdalomérzetet kelt.
A szakember szerint a helyzet pontosabb megértéséhez érdemes belegondolnunk, milyen szűk korlátok közé zárva kell is működnie agyunknak. A vér toxikus az agyszövetre nézve, ezért egy külön sejthálózat, a vér-agy gát szeparálja el egymástól a kettőt. Amennyiben egy ér ereszt vagy megszakad, a fellépő vérzés az érintett agyszövet pusztulásához vezet, amelybe a vér beszivárog. Éppen azért, ha az erek egy bizonyos szintnél jobban kitágulnak, az érzékelő receptorok jeleket küldenek az agy számára, ezt pedig fájdalomként érzékeljük. A fejfájás tehát voltaképpen egy korai figyelmeztetés, ennél fogva azzal vehetjük leginkább elejét, ha megpróbáljuk megfejteni, mire is figyelmeztet bennünket.
Lássuk meg a távolabbi összefüggéseket
A fejfájás a fejünkben alakul ki, ott is érezzük - ezért is nevezzük ugye fejfájásnak. Csakhogy a fejfájás sokkal többet jelent ennél. Forrása gyakran a testünkben vagy a viselkedésünkben keresendő. Így aztán nem is fogjuk tudni igazán megérteni, sem pedig érdemben kezelni, ha egy, a koponyánk belsejére korlátozódó jelenségként tekintünk rá. Alighanem mélyen átérzik ezt, akik gyakran küzdenek migrénnel . Náluk jellemzően rutinná válik, hogy folyamatosan figyelik, mely ételek, tevékenységek vagy időjárási tényezők indíthatják be panaszaikat. Egy egyszerű fejfájás esetén viszont ritkán hangolódunk rá ennyire a kiváltó okokra - holott hasznos lenne.
Ellison professzor szerint jó példa lehet a tenziós fejfájás esete. Ennek jellemzője, hogy úgy érezzük, mintha egy rendkívül szoros fejpánt feszülne a fejünk körül, miközben mázsás súly nehezedne a fejtetőnkre. Sokak számára jól ismert, hogy erős érzelmi stressz nyomán gyakran lép fel tenziós fájdalom, éppúgy kiválthatja azonban a testünkre ható fizikai stressz is, legyen az akár egy rossz testtartás vagy egy sérülés. A fej és a nyak körüli izmok túlzott aktivitása, gyulladásos reakciót eredményez: nitrogén-oxid és prosztaglandinok szabadulnak fel, tágítva az ereket, egyben aktiválva a háromosztatú ideget, a legnagyobb agyideget, amely az arc érzéséért és mozgásáért felelős.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Gyakori előjele a tenziós fejfájásnak, ha a mindennapok során túlvállaljuk magunkat, rohanunk, hogy utolérjük magunkat az időhiánytól hajtva, illetve igyekszünk mindig mindenkinek minden kérését teljesíteni. Akárcsak az, ahogyan a fájdalomra reagálunk, amikor elkezdődik.
Hallgassunk a fájdalomra
Ha fáj a lábunk, valószínűleg nem megyünk el a barátokkal focizni. Tudjuk ugyanis, hogy ellenkező esetben egy súlyosabb sérülést és hosszabb felépülési időt kockázatunk. Fejfájással viszont általában nem így cselekszünk. Beveszünk egy fájdalomcsillapítót vagy gyulladáscsökkentőt, majd mindent folytatunk ugyanúgy, mintha mi sem történt volna, dacára annak, hogy fájdalomreceptoraink szinte üvöltenek, hogy valami nem stimmel. A paracetamol vagy ibuprofen csupán elkendőzi a bajt, mert bár csökkenti a gyulladást, az erek tágulását és a fájdalomérzetet, de ettől még a fejfájás újra elő fog jönni később, ha nem találjuk meg a kiváltó okát.
Néha a forrás mibenléte teljesen egyértelmű. Egy betegen átélt szinuszos fejfájás esetén például csak meg kell várni, hogy az arcüregek kitisztuljanak . Ilyenkor a fájdalomcsillapítók és nyálkahártya-lohasztók tényleg jó megoldást jelenthetnek. Máskor előfordul azonban, hogy a megküzdési stratégiánk csak ront a helyzeten. Egy fárasztó nap végén jól eshet például meginni néhány pohár bort egy gyorsétteremből hozott vacsorával egybekötve. Úgy érezhetjük, erre van szükségünk a kikapcsolódáshoz és stresszcsökkentéshez. Csakhogy mind az alkohol, mind a gyorsétel dehidratációhoz vezet - a fejfájás egy másik gyakori okához. Agyunk 70 százaléka víz, ezért aztán, amennyiben veséinknek folyadékra van szükségük az alkohol, só és fűszerek hígításához, azt gyakran ebből az oázisból kölcsönzik. Vizet vesztve az agy szó szerint zsugorodik valamelyest, a szerv körüli membrán feszülése pedig fájdalmat idéz elő.
Csillapítsuk a fájdalmat természetesen
Milyen jó megoldás jöhet tehát szóba? Ellison szerint érdemes kihasználni az agy természetes fájdalomcsillapító rendszerét. Bátran támaszkodhatunk azokra a vegyületekre, amelyek boldogságérzetet (szerotonin és oxitocin) keltenek, illetve az agy jutalmazó funkciójában vesznek részt ( dopamin ). Egyaránt fokozza e hormonok termelődését, ha nevetünk egy jót egy vígjátékon, némi időt töltünk egy jó barátunk társaságában, de akár kedvesünkkel is elmerülhetünk az intimitás gyönyöreiben. Ezek mindegyike gátolja a test fájdalomjeleit, nemcsak a fejfájást kezelését támogatva, de egyben helyreállítva a zaklatott érzelmi állapotért felelős vegyületek egyensúlyát is.
A tudás, hogy befolyásolhatjuk viselkedésünket és testünk működését, segíthet leküzdeni a visszatérő fejfájást. Legközelebb tehát, amikor elkezd hasogatni a fejünk, és ennek nincsenek teljesen nyilvánvaló okai, mert nem vagyunk sem betegek éppen, sem dehidratáltak, akkor vessünk egy pillantást az életünkre. Igyekezzünk rájönni, mi változott meg a korábbiakhoz képest, amikor még nem jelentkeztek panaszaink. A fájdalom ugyanis mindig egy jel , amelynek célja, hogy felhívja a figyelmünket egy nagyobb bajra.
Legjobban: