Ehhez azonban szakképzett orvos kell, akinek megfelelő tapasztalata van a vizsgálatban. Ahhoz, hogy a fiatal orvosok és az ápolók pontosan megismerjék a különbséget az egészséges és a beteg prosztata között, valamint, hogy csiszolhassák technikájukat, egy csapat angol tudós elkészített egy szimulációs robotvégbelet, amin bárki gyakorolhat.
Az elsőre kicsit meghökkentőnek tűnő találmány valójában egyszerűségében nagyszerű, miután nem csak egy olyan „babáról” van szó, amit például újraélesztés oktatása során használnak, hanem ez egy komputer-vezérelt művégbél, melyben a robottechnológia révén a különböző egészségügyi állapotoknak megfelelően formálódik a végbél és a végbélnyílás, hogy a gyakorlók pontosan érezzék, amit érezniük kell.
A csatlakoztatott számítógépen egy 3D modell mutatja a belső szerveket, így a gyakornokok látják is, mi az, amit éppen éreznek. A programozható robot különféle betegségeket képes szimulálni, így lefedve a lehetséges kórok teljes tárházát.
Egyébként már léteztek olyan műanyag modellek, amiken az orvosok gyakorolhattak, de azok nem voltak képesek visszaadni a valós érzeteket, és meglehetősen kevesen vállalkoztak arra, hogy önkéntes tesztalanyok legyenek.
Mivel a pontos prosztatavizsgálat tényleg életet menthet, és mivel vizsgálat közben az orvos csak az ujjai érzékenységében bízhat, a tudósok most megpróbálják továbbfejleszteni találmányukat. Az új projekt olyan, a kesztyűbe helyezhető szenzorok kikísérletezéséről szól, amiknek segítségével a gyakorló orvosok által végzett vizsgálatok adataival tudják továbbfejleszteni a gyakorlórobotot.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A friss adatok birtokában a robotot még pontosabbá és még széleskörűbb érzetek kibocsájtására tudják majd programozni, aminek hatására valószínűleg a jövőben több ember életét is sikerül majd megmenteni a korai diagnózissal.
Mint ismeretes, Magyarországon Veszprémben foglalkoznak betegszimulációs megoldásokkal , a magyar IT-szakemberek által fejlesztett mobilizált technológiát jelenleg 35 ország közel 300 intézményében használják, többek között az amerikai hadseregnél, valamint a világ szinte összes nagyobb egészségügyi intézményében. Hazánkban az orvosi egyetemeken és az Országos Mentőszolgálat oktatási központjaiban egyaránt az ezzel biztosított kockázatmentes szimulációs gyakorlatokon keresztül sajátíthatják el a betegek későbbi kezeléséhez szükséges kellő gyakorlati tudást és rutint mind az orvostanhallgatók, mind az egészségügyben tevékenykedők.
Forrás: www.sciencealert.com
Ez is érdekelhet
