Egyelőre nem tisztázott, hogy ami a jelenlegi járványt illeti, pontosan milyen mértékű a probléma - vagyis, hogy mennyire elterjedtek a pszichotikus tünetek a koronavírus-fertőzötteknél -, az azonban biztos, hogy a tavalyi év során már több vizsgálatban is foglalkoztak a témával - írja az iflscience.com .
Azt hitte, a macskája egy oroszlán
Egy tanulmányban, amely 2020 novemberében jelent meg, rámutattak, hogy 5-ből közel 1 koronavírus-fertőzöttnél diagnosztizáltak valamilyen pszichiátriai problémát a megbetegedést követő 3 hónapban. Ráadásul az érintetteknél 4-ből 1 esetben a fertőzést megelőzően semmilyen mentális probléma nem merült fel. Sokaknál szorongás, depresszió, álmatlanság alakult ki, de több mint 1200 embert valamilyen pszichotikus betegséggel diagnosztizáltak. Egy másik vizsgálat során, amelyben 153, az Egyesült Királyságban kórházba került koronavírus-fertőzöttet analizáltak, arra jutottak a szakemberek, hogy 10 betegnél a fertőzés után pszichózis jelentkezett.
Sajnos vannak, akiknél a pszichotikus panaszok hosszú ideig nem múlnak el. Egy 55 éves nő például annak ellenére tapasztalt elhúzódó (több hétig tartó) és erős pszichotikus szimptómákat a koronavírus-fertőzést követően, hogy korábban semmilyen mentális betegsége nem volt. Pár nappal az után, hogy hazaengedték a kórházból, ahol COVID-19-cel kezelték, újra be kellett feküdnie, mivel furcsán viselkedett, és különös, ijesztő gondolatok kínozták. Amellett, hogy zavarodott volt, kezdte azt hinni, hogy a macskája egy oroszlán, és hogy majmok ugrálnak ki a mentős táskájából. Arról is meg volt győződve, hogy a kórházban dolgozó ápolók azt tervezik, hogy ártanak neki. Sőt, az egyik családtagjáról azt hitte, hogy egy hasonmással helyettesítették (ezt nevezik Capgras-szindrómának).
Még keresik az okokat
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
De vajon mi idézheti elő a pszichotikus tapasztalatokat? Egyes szakemberek úgy vélekednek, hogy a furcsa tünetek azt mutatják, mennyien küzdenek mentális problémákkal a pandémia miatti izoláció, anyagi nehézségek, illetve a betegségtől való szorongás okán. Az is ismert, hogy a fizikai betegségek mentális problémákat generálhatnak.
Szintén számos bizonyíték van arra nézve, hogy a koronavírus-fertőzés negatív hatással van az agyműködésre, és neurológiai tüneteket okozhat, kezdve a stroke-tól a memóriavesztésen át a koncentrálóképesség romlásáig, vagy, ahogy sokan nevezik, az agyi ködig. Mindemellett vizsgálatok szerint a koronavírus-fertőzés fizikai változásokat is eredményezhet az agyban. Azt azonban továbbra sem tudják, hogy mindez azt bizonyítja-e, hogy a vírus közvetlenül "megtámadja" az agyszövetet, vagy inkább azt, hogy a fertőzés által okozott gyulladás közvetve idéz elő károsodást.
A mentális betegségek és a pandémiák közötti kapcsolatot egyébként már jóval korábban felfedezték. Karl Menninger, a Boston Psychopathic Hospital pszichiátere egyike volt azon orvosoknak, akik felfigyeltek arra, hogy meglepően sok spanyolnátha-túlélőt diagnosztizálnak mentális problémákkal 1918-ban. A kutatók korábbi koronavírus-járványok esetében is - SARS, MERS - észlelték, hogy a pandémia miatt megnövekedett a mentális betegséggel küzdők aránya, noha a kapcsolat nem volt olyan erős, mint a SARS-CoV-2-nél.
Szlávik szerint embertől függ, melyik oltás az ideális, de válogatni még nem lehet - hogy mit mondott még a szakember, arról társportálunk, az nlc.hu cikkében olvashat.
