Inger Andersen, az UNEP vezetője arról beszélt, a következő években állatról emberre átterjedő betegségek folyamatos áradatával szembesülhetünk, ha továbbra is kizsákmányoljuk az állatvilágot és károsítjuk az ökológiai rendszereket. A jelentés szerint mindehhez a hús iránti kereslet növekedése, az urbanizáció és a klímaváltozás is hozzájárul.
Előrelátható volt a koronavírus-járvány kitörése
A kutatók szerint az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta COVID-19 betegség csak egy újabb példája a zoonózisoknak, vagyis az állatról emberre terjedő betegségeknek. A SARS-CoV-2 ugyanis eredetileg denevérekről egy másik állat közvetítésével terjedt át emberekre. Hasonlóan történt ez az ebola és a MERS esetében is, illetve szakértők feltételezései szerint a cibetmacskafélékről került át a SARS-vírus 2003-ban az emberre.
"Míg világszerte sokakat meglepett a COVID-19 , minket, akik állatbetegségekkel foglalkozunk, nem ért váratlanul" - mondta Delia Randolph, az ILRI állatorvosi járványtani szakértője, aki úgy vélekedik, nagyon is előrelátható volt a mostani pandémia. Mint mondta, az 1930-as évektől világos trend rajzolódik ki a növekvő számú emberi fertőzéseknél, amelyek mintegy 75 százaléka vadállatoktól eredeztethető. A jelentés szerint sokszor a háziasított jószág közvetíti a betegségeket.
Közrejátszik a gyarapodó állattartás és az urbanizáció
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A dokumentum kiemeli, hogy több emberi tényező is szerepet játszik ebben. Egyrészt az állati fehérjék iránti kereslet növekedése és ezzel párhuzamosan a gyarapodó állattartás egyre több és genetikailag egymáshoz hasonló állatot produkál, amelyek ezáltal jóval inkább ki vannak téve a fertőzések veszélyének. Másrészt közrehat az állatvilág kizsákmányolása a vadászattal, illetve a vadállatok kereskedelmével és húsuk fogyasztásával.
Egy további tényező a népességnövekedés és az urbanizáció. A növekvő városok miatt ugyanis egyre inkább visszaszorul a természet, az emberek pedig közelebbi kapcsolatba kerülnek vadállatokkal. Egyes térségekben az emberi tevékenység "lerombolja a természetes gátakat, amelyek az embereket addig védelmezték ezektől a kórokozóktól" - mondta Doreen Robinson, az UNEP vadállatokért illetékes részlegének vezetője.
Delia Randolph példaként az ebolát említette: a veszélyes kór korábban nem tudott olyan széles körben szétterjedni, mert sokkal kevesebben éltek egy adott területen, valamint a lakosság mobilitása is alacsonyabb volt. Ez mára azonban megváltozott. A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti felében kiütött legutóbbi ebolajárvány majdnem két évig tartott a magas helyi népsűrűség miatt.
A járványok elleni küzdelem önmagában nem elég
A betegségek terjedését a klímaváltozás is elősegíti. A melegebb éghajlat ideális körülményeket teremt az egyes kórokozóknak és terjesztőiknek, így például a denevéreknek, majmoknak és szúnyogoknak. A kutatók mindemellett felhívták a figyelmet, hogy kezelni kell ezeket a problémákat, hogy a COVID-19-hez hasonló betegségek kockázatát mérsékelni lehessen. A járványok elleni küzdelem önmagában ugyanis nem jelent tartós megoldást. Ez olyan, mintha egy betegnél "csak a tüneteket kezelnék, és nem az alapvető okokat" - fogalmazott Randolph.
Hiába kötelező, egyre többen fütyülnek az üzletekben a maszkhordásra - pedig érdemes lenne továbbra is óvatosnak lenni. Olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét a részletekért!
