A koronavírus-járvány terjedésével és elhúzódásával egyre többet tudunk meg a SARS-CoV-2 vírusról, amelynek számlájára eddig világszerte 100 millió regisztrált fertőzött és több mint 2 millió elhunyt írható. Nem elég, hogy a tünetekkel küzdők közül sokak állapota annyira leromlik, hogy kórházi ellátásra - súlyos esetben gépi lélegeztetésre - szorulnak, időközben az is kiderült: még a gyógyultak sem biztos, hogy fellélegezhetnek. A betegség tartósan fennmaradó szövődményei miatt ugyanis azoknál is hetekkel vagy akár hónapokkal elhúzódhat a teljes felépülés, akik látszólag sikeresen kilábaltak a COVID-19-ből.
Ahogy arról egy brit tanulmányt ismertetve a HáziPatika.com is írt, Nagy-Britanniában a koronavírus szövődményei miatt kórházban kezelt betegek körülbelül 30 százaléka öt hónapon belül ismét orvosi ellátásra szorult a fertőzés hosszú távú egészségügyi következményei miatt. Közülük csaknem minden nyolcadik elhunyt.
A hosszú COVID nem egy fantázianév
Mivel a jelenség egyre több embert érint - egyes becslések szerint ötből egy pozitív tesztet produkáló fertőzött küzd legalább öt hétig fennálló tünetekkel -, és mert a hosszú COVID-nak év végéig még csak közösen elfogadott klinikai meghatározása sem volt - nemhogy egységes, kezelési módokra és lehetőségekre vonatkozó útmutatás -, három brit szervezet lépett.
A Nemzeti Egészségügyi Intézet (NICE), a skót Intercollegiate Guidelines Network (SIGN) és a Királyi Háziorvosi Főiskola (Royal College of General Practitioners) kidolgozott egy részletes iránymutatást. Ez elsősorban azoknak segíthet, akik négy hétnél hosszabb ideje szenvednek a koronavírus-fertőzés utóhatásaként fennmaradó - nem egyéb betegségekre utaló - tünetektől - írja oldalán a bmj.com.
Az iránymutatásban hangsúlyozzák: annak valószínűsége, hogy a COVID-19 hosszú távú hatásai kialakulnak, nem feltétlenül függ az akut fertőzés súlyosságától. Vagyis azok is szenvedhetnek hosszú COVID-tól, akik tünetmentesen , vagy enyhe tünetekkel átvészelték a fertőzést. Amit egyébként a szimptómák fennállásának időtartamától függően három kategóriába lehet sorolni. Akut fertőzésnél a tünetek legfeljebb 4 hétig tartanak. Folyamatos, tüneti COVID-19 esetén a szimptómák 4-12 hétig, míg post-COVID-szindróma esetén több mint 12 hétig állnak fenn.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hosszú COVID-ra utaló szimptómák
Ahhoz, hogy az érintettek felismerjék, mikor kell segítséget kérniük, pontosan ismerniük kell a lehetséges tüneteket. Érdemes leszögezni, hogy az akut COVID-19 után fellépő szimptómák rendkívül változatosak lehetnek, ráadásul egyénenként változik, kinél milyen tünet jelentkezik, és mennyi ideig okoz gondot. Előfordulhat, hogy valaki egyetlen tünettel küzd, míg mások többel. Ezek lehetnek állandóak, átmenetiek vagy ingadozóak, idővel változhatnak. A leggyakoribbak azonban ezek:
- Légzőszervi tünetek: légszomj, nem múló köhögés
- Kardiovaszkuláris tünetek: mellkasi fájdalom, mellkasi szorítás, erős szívdobogás érzés
- Neurológiai tünetek: agyköd, vagyis memóriazavarok, koncentrációs problémák, fejfájás, alvászavar, szédülés
- Perifériás neuropátia tünetei: bizsergés, zsibbadás, delírium (idősebb korban)
- Emésztőrendszeri tünetek: hasi fájdalom, hányinger, hasmenés, csökkent étvágy (idősebb korban)
- Mozgásszervi tünetek: ízületi és izomfájdalom
- Általános tünetek: fáradtság, láz, fájdalom
- Pszichológiai/ pszichiátriai tünetek: szorongásra, depresszióra utaló szimptómák
- Fül-, orr- és torokproblémákat jelző tünetek: fülzúgás, fülfájás, torokfájás, ízérzékelés/ szaglás elvesztése
- Dermatológiai tünetek: bőrkiütések
Amikor már nem érdemes kockáztatni, és otthon várni a gyógyulást
Mivel a COVID-19 olyan súlyos szövődményeket is okozhat, mint például a csökkent tüdőkapacitással járó maradandó tüdőkárosodás, a szívizomgyulladás vagy a poszturális hipotenzió - rosszulléttel, szédüléssel járó hirtelen vérnyomásesés -, minden a fertőzéssel esetlegesen összefüggő tünetre érdemes odafigyelni. Ha az otthoni lábadozást követően néhány héten belül nem következik be érezhető javulás, érdemes szakemberhez fordulva alaposan kivizsgáltatni magunkat.
Ilyenkor a fenti iránymutatás szerint szükséges lehet a teljes vérkép , különös tekintettel a vese- és májműködést jelző értékekre. Figyelni kell például a C reaktív fehérjét (a máj termeli), a szérum ferritin szintet (a szervezet vastartalmát mutatja), a B típusú natriuretikus peptidet - ami az akut és nem akut szívelégtelenséget jelzi. Mellkasröntgen azoknak ajánlott, akik a fertőzés lefolyása után 12 héttel még mindig komoly légzési nehézségekkel küzdenek. A sima mellkasröntgen azonban önmagában nem elég egy esetleges tüdőbetegség kizárásához, ehhez további vizsgálatokra lehet szükség.
Adott esetben, például gyötrő légszomj esetén az állóképességet is érdemes vizsgálni - a pulzusszámot, véroxigénszintet, vérnyomást ellenőrizve. Szívdobogással vagy szédüléssel küzdőknél pedig ajánlott kardiológiai, illetve alapos fül-orr-gégészeti és neurológiai kivizsgáláson részt venni, hogy ki lehessen zárni például a súlyos szívbetegség jeleit.
Meddig tarthat a hosszú COVID?
Egy 56 ország közel 3800 válaszadója segítségével elvégzett nemzetközi tanulmányból az derült ki, hogy a koronavírus-fertőzésen átesettek 96 százaléka három hónap elteltével is küzdött valamilyen tünettel vagy tünetekkel: összesen 205 szimptóma előfordulását rögzítették a tanulmány készítői a 30-59 éves résztvevőknél - számolt be róla a medrxiv.org .
A fertőzés lefolyását követő hatodik hónap után leggyakrabban jelentkező tünet a fáradtság (77,7 százaléknál), a megterhelés utáni rossz közérzet (72,2 százalék küzdött vele) és a kognitív diszfunkció volt (55,4 százaléknál). Azoknál, akik kevesebb mint 90 nap alatt meggyógyultak, a tünetek átlagosan a 2. héten, míg azoknál, akik három hónapnál tovább szenvedtek, csak a 2. hónapban tetőztek. A tanulmányból az is kiderült, hogy akik még 6 hónap elteltével sem gyógyultak meg teljesen, átlagosan 13,8 tünetet tapasztaltak magukon ez idő alatt.
