A Google decemberben adta ki éves jelentését a legnépszerűbb tavalyi keresőszavakról. Nem meglepő, hogy 2020-ban az egyik legtöbb keresést generáló kulcsszó a COVID-19 volt. A health.com összegyűjtötte a koronavírussal kapcsolatban legtöbbet firtatott tíz kérdést.
Mi az a koronavírus?
Az első új típusú koronavírusos - COVID-19 - eseteket hivatalosan 2019 decemberében azonosították a kínai Vuhan városában. A súlyos, akut felső légúti megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírus az egészségi állapotuknál vagy életkoruknál fogva veszélyeztetett csoportokba tartozókra különösen kockázatos. A fertőzöttek száma néhány hónap alatt annyira megugrott, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én világjárványnak nyilvánította a koronavírust. Azóta közel 80 millió fertőzöttet regisztráltak, és a COVID-19-cel kapcsolatba hozható halálesetek száma meghaladja az 1,7 milliót.
Meddig tart a koronavírus?
A vírus lappangási ideje az eddigi tapasztalatok szerint általában 1-14 nap, a tünetek a leggyakrabban az 5-6 napon jelentkeznek. Minden ember másképp reagálhat a vírusra, szakértők szerint a betegség lefolyása is egyénenként változhat. Akad, akinek fogalma sincs róla, hogy megfertőződött, mert teljesen tünetmentes . Általánosságban elmondható, hogy legtöbben a szimptómák megjelenését követő két héten belül meggyógyulnak, de súlyos állapotú betegeknél, különösen, ha szövődmény lép fel és kórházi kezelésre van szükség, hetekig elhúzódhat a gyógyulás. A járvány kezdete óta egyre több olyan esetet dokumentálnak, amikor a felépülés hónapokig tart. Ez az úgynevezett hosszú covid , amikor hosszan hátramaradó tünetek, például memóriazavarok, fáradtság, agyköd , rosszabb esetben pedig tartós egészségkárosodás - szív-, vese-, tüdőroncsolódás - marad vissza a betegség után.
Milyen tünetekkel jár a koronavírus-fertőzés?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A fertőzés nem jár feltétlenül tünetekkel: akad, aki úgy vészeli át, hogy közben fogalma sincs róla, hogy beteg, és hogy mást is megfertőzhetett. Azoknál, akik nem ilyen szerencsések, az influenza vagy a megfázás tüneteihez nagyon hasonló szimptómák jelentkezhetnek az enyhétől egészen a súlyos állapotot okozókig. Jellemző a napokig tartó magas, olykor csillapíthatatlan láz, a száraz köhögés, a fulladás, a nehézlégzés, a fáradékonyság, a fejfájás, az izomfájdalom, a hasmenés, valamint az ízlelés és a szaglás átmeneti elvesztése. Utóbbiak annyira jellegzetesek, hogy nagyban megkönnyítik a gyakran más vírusos megbetegedéseket idéző fertőzés diagnosztizálását. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) COVID-19-es tünetlistáján szerepel még az orrfolyás, a torokfájás és a hányás is. A koronavírusos megbetegedés diagnosztizálását segítik a különféle koronavírus-tesztek is - a garat- vagy orrváladékból elvégzett PCR-teszt, a rapid antigén teszt, és a vénás vérmintát elemző szerológiai tesztek -, amelyek a fertőzés különböző szakaszait mutatják ki.
Hogyan terjed?
A CDC szerint a COVID-19 főleg emberről emberre terjed, általában szoros érintkezéssel, cseppfertőzés útján (ezért ajánlott a legalább 1,8 méteres távolságtartás nyilvános térben). A fertőzött beszéd közben, tüsszentéssel, köhögéssel a vírusrészecskéket is a levegőbe juttatja, melyek belélegezve, szembe, orrba vagy szájba kerülve fertőznek. Emiatt kötelező nyilvános térben - és ajánlott bizonyos esetekben otthon is - a maszkhasználat , ami megakadályozza, hogy a vírust tartalmazó nyál és orrváladék közvetlenül másokra kerüljön.
Mennyi ideig él a SARS-CoV-2 az egyes felületeken?
Bár a koronavírus jellemzően cseppfertőzéssel terjed, nem pedig tárgyak és anyagok megérintésével, a CDC szerint bizonyos körülményektől függően, mint a hőmérséklet, a levegő páratartalma vagy a felület, órákig, esetleg napokig életképes maradhat. Számos tanulmány foglalkozott már a témával, az amerikai országos Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének (NIAID) kutatása szerint a SARS-CoV-2 rézfelületen például négy óráig, kartonpapíron 24 óráig, műanyagon és fémen akár 2-3 napig is életképes lehet. Kutatások szerint elképzelhető, hogy valaki úgy kapja el a koronavírust, hogy megérint egy vírussal szennyezett felületet, majd az orrához, a szájához, esetleg a szeméhez nyúl, de nem ez a vírus fő terjedési módja. Ennek ellenére mindenkinek ajánlott az alapvető óvintézkedések betartása: a gyakori és alapos kézmosás, ha pedig erre nincs mód, valamilyen alkoholos kézfertőtlenítő használata.
Meddig fertőz a koronavírus?
A WHO álláspontja szerint a tünetek megjelenése után körülbelül tíz nappal és láz elmúlása után 3 nappal a beteg már nem ürít annyi vírust, amivel másokat megfertőzhet. A CDC szerint amennyiben az egyéb szimptómák is elmúlnak, például az ízlelés és a szaglás elvesztése, akkor tekinthető valaki gyógyultnak. Előfordulhatnak olyan esetek - Kínában is feljegyeztek ilyet -, hogy valaki akár a tünetek megjelenése utáni 21. napon is fertőzőképes lehet. Éppen ezért ha valakinek pozitív a koronavírus-tesztje, vagy megjelennek nála a fertőzésre utaló a tünetek, el kell szeparálódnia másoktól, kerülve mindenfajta társas érintkezést, lehetőség szerint még a vele egy háztartásban élőkkel is, hogy elkerülje a vírus átadását másoknak.
A hasmenés is lehet koronavírusra utaló tünet?
Tanulmányok szerint az emésztési problémák - a hasmenés, a hányás vagy a hasi fájdalmak - a fertőzöttek körében sokkal gyakoribbak, mint azt korábban gondolták. Az igazolt koronavírusos betegek 18 százaléka panaszkodott valamilyen emésztőrendszeri problémára - az Abdominal Radiology című szaklapban megjelent, 36 korábbi tanulmányon alapuló kutatás szerint. Ebből az is kiderült, hogy a fertőzöttek 16 százalékánál nem is jelentkezett más tünet, csak gyomor- és bélpanaszok. A SARS-CoV-2 nem áll meg a légutakban, több szervünkbe - a gyomorba, a szívbe, a tüdőbe, de akár az agyba is - eljuthat, súlyos esetben roncsolva azokat.
A tüsszögés is a tünetek közé tartozik?
Az orrfolyás és az orrdugulás a CDC besorolása alapján a koronavírus tünetei közé tartozik - a WHO egyik jelentése szerint mindazonáltal a covidos betegek csupán 4,8 százalékánál jelentkezik orrdugulás -, de a tüsszentés önmagában nem. A gyakori tüsszögés inkább megfázásra utal, vagy ha viszkető, könnyező szemmel társul, allergiára .
Van gyógymód a koronavírus ellen?
Jelenleg nincs olyan gyógyszer, vagy egységes kezelési mód, amivel a betegség biztosan és hatékonyan gyógyítható. Otthoni lábadozásnál, amennyiben láz lép fel, gyógyszeres lázcsillapítás ajánlott, kórházi ellátás esetén pedig a beteg állapotától függően döntenek a kezelési lehetőségekről. Négy gyógyszert alkalmaznak a leggyakrabban (máig kérdéses eredménnyel): a remdesivirt , amit az ebola- és a marburg vírusfertőzések kezelésére fejlesztették ki, a malária kezelésére használt hidroxiklorokint, a lopinavirt (amit HIV-fertőzöttek kapnak), és az interferon-beta1-et, amelyet bizonyos autoimmun betegségekben szenvedőknek adnak.
A koronavírus-fertőzés visszaszorítására és megelőzésére a védőoltások hozhatnak tartós megoldást: számos vakcinát már engedélyeztek is. Az egyik legjobb, 94,5 százalékos hatékonyságúval, a Pfizer-BioNTech vakcinájával már gőzerővel oltanak több kontinens országaiban, december 21-én az Európai Unió gyógyszerügyi hatósága is engedélyezte.
Levegőben is terjed?
A CDC októberben közölte, hogy a vírus nemcsak nyálcseppekkel, a levegőben is terjedhet. Aeroszolokhoz , vagyis kisméretű levegőrészecskékhez tapadva zárt, rosszul szellőző térben ezek a mikrocseppek akár órákig képesek a levegőben lebegni, mielőtt földet érnének. Ezért ha lehet, most még fontosabb a maszkviselés, a kézmosás és a társadalmi távolságtartás. És persze a gyakori szellőztetés.
