Ismert, hogy az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) az úgynevezett angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) felhasználásával (is) jut be az emberi sejtekbe, hogy aztán azokat átprogramozva elkezdje lemásoltatni, sokszorosítani magát. Legfőbb funkcióját az enzim a vérnyomás-szabályozásban tölti be, egyes, szívelégtelenség kezelésére alkalmazott gyógyszerek (például az ACE-gátlók és ARB-k) hatására pedig megemelkedhet a szintje a szervezetben. Éppen ezért több feltételezés is napvilágot látott a közelmúltban arról, hogy ezek a gyógyszerek talán súlyosbíthatják a koronavírus okozta COVID-19 lefolyását.
Az ACE2 a többi között megtalálható a tüdő, a szív, a vesék vagy éppen a vérerek sejtjeinek felszínén egyaránt, illetve jelen van a vérplazmában is. Egy nemzetközi kutatócsoport tizenegy európai ország összesen közel négyezer szívelégtelenséggel kezelt, idős páciensének vérmintáját vetette elemzés alá azt keresve, milyen tényezők hatására lehet magasabb az enzim szintje. Az így kapott eredmények szerint az említett gyógyszerek nem emelik meg kimutathatóan - sőt, akár csökkenthetik is - az ACE2 koncentrációját a vérplazmában, ami bizonyos mértékig tehát ellentmond annak a tézisnek, hogy fokoznák a COVID-19 kockázatát.
Valójában, mint kiderült, az ACE2 szintjére leginkább a nem van kihatással: férfiak esetében ugyanis nagyobb valószínűséggel emelkedett, mint nőknél. "Amikor felfedeztük, hogy az egyik legerősebb biomarker, az ACE2 sokkal nagyobb mennyiségben van jelen a férfi, mint a női szervezetben, azonnal felismertem, hogy ez egyben egy lehetséges magyarázat arra is, miért halnak meg nagyobb arányban a férfiak a COVID-19 következtében" - fogalmazott dr. Iziah Sama, a Groningeni Orvostudományi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője. A kutatók szerint a nemek közötti eltérés hátterében az állhat, hogy az ACE2 szintje különösen magas a herékben.
Fontos megemlíteni, hogy bár a tanulmány eredményei szerint nem indokolt felhagyni a szívelégtelenség kezelésére használt, a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre (RAAS) ható gyógyszerek alkalmazásával a koronavírus-fertőzés elleni küzdelem jegyében, ugyanakkor a kutatók csupán vérplazmában vizsgálták az ACE2 koncentrációját. Nem garantálható tehát, hogy e gyógyszerek ne fejtetnének ki a COVID-19 szempontjából hátrányos hatást a szövetekben, így például a tüdőben.
A tanulmány nyomtatásban a European Heart Journal című folyóirat különszámában jelenik majd meg május 14-én.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás: eurekalert.org
A legújabb kutatási eredmények szerint akár a szemen keresztül is bejuthat az új koronavírus a szervezetbe. Részleteket az nlc.hu cikkében olvashat.
