Az úgynevezett RNS-vírusok természetükből adódóan hajlamosak a mutálódásra, ami azt jelenti, hogy a vírus génjeiben annak másolódása közben egy vagy több változás következik be. (Ez a folyamat figyelhető meg például az influenzavírusoknál is, ami miatt évente új védőoltást szükséges kifejleszteni ellenük, hogy továbbra is hatékony védelmet nyújthassanak.) Ahogy a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportja egy korábbi összefoglalóban írta, minél több fertőzésre van lehetősége a vírusnak, minél különfélébb helyzetekbe kerül, a funkcióit is érintő mutációk létrejöttének valószínűsége úgy emelkedik. Mivel a mutációk mindig a vírus evolúciós igényeit szolgálják, a vírus örökítőanyagában bekövetkező változások hatással lehetnek a vírus működésére és megváltoztathatják annak fertőző-, illetve megbetegítő képességét. Ez vezethet jobb terjedéshez, az immunreakciók hatékonyabb csendesítéséhez, az antitestek kikerüléséhez, így a kutatóknak különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk egy vírus felbukkanó mutációira.
Nincs ez másként a koronavírus esetében sem, ahol a szakemberek jelenleg is nagy erőkkel vizsgálják, milyen változásokkal jár egy-egy vírusvariáns megjelenése, elsősorban a betegség lefolyását és az oltóanyagok hatásosságát tekintve. A kutatók nincsenek egyszerű helyzetben, lévén a koronavírus megjelenése után közel másfél évvel már 5 nagy vírusvariánsról tudunk, és nem zárható ki, hogy ennél is több van jelenleg is terjedőben - csak ez idáig még nem sikerült őket kimutatni. Összefoglalónkban annak jártunk utána, melyik ismert vírusvariáns milyen veszélyekkel járhat, és van-e mód arra, hogy a jelenleg engedélyezett vakcinákkal felvértezzük magunkat ellenük.
Brit variáns (B.1.1.7)
Szakértők szerint könnyen a koronavírus domináns törzsévé válhat a tavaly kora ősszel Kent városában azonosított B.1.1.7-es vírusvariáns, amit a brit variánsként is szokás emlegetni. Világszerte nagy volt az ijedség, amikor bejelentették, hogy azonosították a SARS-CoV-2 vírus első mutálódott variánsát, amely gyorsabban terjed és akár súlyosabb megbetegedést is okozhat. Mára beigazolódott Sharon Peacock, az Egyesült Királyság koronavírus genetikai felderítési program vezetőjének kijelentése, mely szerint a brit vírusvariáns végigsöpörhet a világon - már több mint 50 országban jelen van és egyre terjed a B.1.1.7-es variáns. Magyarországon január közepén azonosították több fertőzöttnél is ezt a vírusvariánst, és jó eséllyel ennek elterjedésével hozható összefüggésbe a járvány harmadik hulláma, vagyis az újra emelkedőben lévő járványgörbe. Mint azt Rusvai Miklós víruskutató is elmondta , a brit variáns megközelítőleg 70 százalékkal fertőzőbb, mint az eredeti koronavírus, mivel nagyobb mennyiségben termelődik a fertőzöttek szervezetében, így a betegek nagyobb mennyiségben is ürítik a kórokozót.
Az első vírusvariáns felfedezése után nem sokkal elterjedt a hír, hogy a B.1.1.7-tel fertőzöttek körében nagyobb a halálozási arány, ám ezt máig nem bizonyították tudományosan, a CNN cikke azonban arra figyelmeztet, hogy nemcsak virulensebb, de akár súlyosabb lefolyású megbetegedést is okozhat a brit variáns. Ezt igazolni látszanak a hazai számok is, ugyanis Müller Cecília is kiemelte, hogy a harmadik járványhullám adatai szerint több fertőzött szorul kórházi kezelésre, mint a korábbiakban. Jó hír ugyanakkor, hogy az eddigi tapasztalatok szerint úgy tűnik, a jelenleg is alkalmazott oltóanyagok többsége hatékony (vagy kisebb módosításokkal hatékonnyá tehető) a koronavírus brit variánsa ellen is. Az mRNS-alapú vakcinák tekintetében biztatóak az adatok, az AstraZeneca gyártója februárban bejelentette , készen áll az oltóanyag módosítására, hogy az a bit variánssal szemben is hatékony legyen, és a Szputnyik V kapcsán is úgy nyilatkozott a Vektor Állami Virológiai és Biotechnológiai Intézet, hogy a tesztek szerint az orosz vakcina hatásosan véd a variáns ellen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Dél-afrikai variáns (B.1.351)
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világ több mint 30 országában mutatták már ki a koronavírus B.1.351-es sorszámot viselő variánsát, amelyet először tavaly októberben azonosítottak Dél-Afrikában. Itthon február végén jelentette be az országos tisztifőorvos, hogy több fertőzöttnél is kimutatták a koronavírus dél-afrikai variánsát, hozzátéve, ez az eredeti vírusnál jóval ellenállóbb, az antitestek nehezebben küzdenek meg vele. Az eddigi tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a B.1.351-es variáns nem okoz súlyosabb megbetegedést, mint a SARS-CoV-2 vírus, ugyanakkor 30-70 százalékkal gyorsabban fertőz, és az antitestekkel szemben is jóval ellenállóbbnak bizonyul.
Eddig az oxfordi AstraZeneca oltóanyagáról derült ki egyértelműen, hogy már az enyhe lefolyású megbetegedés ellen is csak minimális védelmet tud nyújtani a dél-afrikai vírusvariánssal fertőzöttek esetében. Az mRNS-technológián alapuló oltóanyagok esetében is gyengébb immunválaszra lehet számítani, de a kutatók szerint a súlyos lefolyású COVID-19 ellen ezek így is biztos védelmet nyújtanak, és folyamatosan dolgoznak azon, hogy a vírusvariánsokkal szemben is hatásos vakcinát fejleszthessenek.
Kaliforniai variáns (B.1.427/429)
Valószínűleg tavaly májusban bukkanhatott fel és kezdhetett terjedni Kaliforniában a koronavírus egy addig ismeretlen variánsa, amelyet először 2020 novemberében azonosítottak a kutatók (miközben a brit variáns után kutattak), azóta pedig 19 országban mutatták ki világszerte. Az eddigi kutatások és tapasztalatok is azt mutatják, hogy a B.1.427/429-es variáns fertőzőbb, mint az eredeti koronavírus, idén januárra Kalifornia államban ez vált a legdominánsabb vírusvariánssá a New York Times beszámolója szerint, és várhatóan 18 naponta megduplázódhat majd a fertőzöttek száma.
Bár a kutatók szerint a kaliforniai variáns nem okoz súlyosabb megbetegedést, mint a SARS-CoV-2, a laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a vírusvariáns 40 százalékkal hatékonyabban hatol be az emberi sejtekbe, így közel kétszer akkora koncentrációban mutatható ki a fertőzöttek szervezetében. Emellett az eredeti vírusnál valamivel hatékonyabban áll ellen a szervezetben a fertőződés vagy az oltóanyag hatására termelődő antitesteknek , ám közel sem olyan ijesztő mértékben, mint a dél-afrikai variáns. A szakemberek ennek ellenére a veszélyesebb mutációk közé sorolják. Itthon egyelőre nem azonosították egyetlen fertőzöttnél sem.
Nigériai variáns (B.1.525)
Christian Happi, a délnyugat-nigériai Edénben működő ACEGID afrikai genom- és fertőzőbetegség-kutató intézet molekuláris biológia tanára tavaly decemberben jelentette be , hogy a koronavírus egy új variánsát azonosította, amely feltehetően az országban jelent meg - ezért emlegetik ma is a nigériai variánsként. Felfedezése óta további 12 országban (köztük Nagy-Britanniában, Dániában és az Egyesült Államokban) mutatták ki, Magyarországon azonban egyelőre nem azonosították egyetlen fertőzöttnél sem. A Live Science cikke szerint aggodalomra adhat okot, hogy a vírusvariánsban jelen lévő mutációk miatt ellenállóbb lehet a védőoltásokkal szemben, arra azonban egyelőre még nem találtak bizonyítékot, hogy a nigériai variáns gyorsabban terjedne vagy súlyosabb megbetegedést okozna, mint az eredeti koronavírus.
Brazil variánsok (P.1 és P.2)
Az új típusú koronavírus két variánsa is elterjedt Brazíliában, ezek közül a P.1-es az, amelyet már a dél-amerikai országon kívül több helyen, mintegy 15 országban - köztük Nagy-Britanniában, Olaszországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Németországban is - azonosítottak. Ezek a mutációk feltehetően még tavaly novemberben terjedhettek el Brazília-szerte, ám hivatalosan az első fertőzötteket idén januárban, egy japán repülőtéri rutinellenőrzésen szűrték ki. Mint arról a brazil egészségügyi miniszter is beszámolt , a P.1-es variáns az eredeti SARS-CoV-2 vírushoz képest háromszor fertőzőbb, és bár állítása szerint a koronavírus elleni vakcinák a brazil variáns ellen is hatásosak, ezt tudományos vizsgálatok eddig még nem támasztották alá. Sőt, a Mayo Clinic tájékoztatása szerint az eddigi kutatások arra engednek következtetni, hogy mind a fertőzés után, mind a vakcinák hatására termelődő antitestek kevésbé hatásosak a brazil vírusvariánssal szemben, mert a mutációk hatására nagyobb változás ment végbe a vírus tüskefehérjéjében. Magyarországon egyelőre még nem azonosították a P.1-es variánst.
Ez is érdekelhet
Az új vírusmutánsok miatt egyre többen fertőződnek meg és kerülnek kórházba Magyarországon. Ezért Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa elképzelhetőnek tartja, hogy szigorítani kell a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedéseken. Erről bővebben korábban megjelent cikkünkben olvashat.
