Alighanem az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcinával (AZD122) kapcsolatban merült fel a legtöbb kétség a klinikai vizsgálatok 3. fázisa óta , ám eddig rendre sikerült eloszlatni azokat. Legutóbb az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) volt vizsgált ki közel 40 egyedi esetet, mert az AstraZeneca-oltást követően a pácienseknél tromboembóliás tünetek léptek fel, emiatt pedig az Európai Unió több országában is (Magyarországon nem) felfüggesztették az oltást a vakcinával. Végül az EMA - ahogyan azt a szakértők többen is megjósolták - arra a következtetésre jutott, hogy az AZD1222 biztonságos és hatékony oltóanyag, előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatát. Mindazonáltal az EMA ügyvezető igazgatója, Emer Cooke úgy fogalmazott az erről tartott múlt heti sajtótájékoztatón, a vérrögképződéses esetekkel való ritka összefüggést nem zárhatják ki véglegesen.
Az AstraZeneca-oltás volt a világon a harmadik, a hagyományos vektorvakcinák közül pedig az első, amely vészhelyzeti engedélyt kapott 2020. december 30-án a brit gyógyszerügynökségtől. Magyarország 2021. január 20-án adta meg a zöld utat az oltóanyagnak, az EMA pedig január 29-én engedélyezte a használatát az EU-ban. Itthon az első szállítmány február 6-án érkezett meg. Bár a magyar kormány 6 millió 540 ezer adagot kötött le az oltóanyagból, eddig annak mindössze 7 százaléka, 427 ezer dózis érkezett meg .
AstraZeneca-vakcina: így tanítja meg a szervezetet a koronavírus elleni védekezésre
Az AstraZeneca egy olyan kétdózisú, 18 éven felülieknél alkalmazható vektorvakcina , melyben egy, az emberekre veszélytelen, szaporodásra képtelen csimpánz adenovírusba "rejtve" juttatják be a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént a szervezetbe. Ez alapján a beoltott szervezete elkezdi reprodukálni a tüskefehérjét, amely ugyan arra nem képes, hogy megfertőzzön bárkit, arra viszont alkalmas, hogy kiváltsa a test immunválaszát, megtanítva ezzel az immunrendszert a koronavírus elleni védekezésre. Így amikor legközelebb a valódi SARS-CoV-2-vírussal találja magát szemben, rögtön tudja majd, mi a teendő.
Az AstraZeneca-vakcina után meddig tart a védettség?
Az AstraZeneca-vakcinát két dózisban kell beadni, melyek között legalább 4, legfeljebb 12 hét telhet el. Magyarországon jelenleg az első dózis után 12 héttel adják be a másodikat, ami után még további 2 hét szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a teljes védettség. Hgy a védettség meddig tart, nemcsak az AstraZeneca, de bármely COVID-19 elleni oltóanyag esetében kérdéses, hiszen a vakcinákat a járvánnyal egy időben fejlesztették ki. Valós időben, mondhatni "menet közben" derül majd ki, hogy meddig adnak védettséget.
Az egyik legkönnyebben tárolható vakcina
Az AstraZeneca oltása egy átlagos háztartási hűtőben is tárolható plusz 2 és mínusz 8 fok között. Egy üvegcsében több dózisra elegendő mennyiség van, ám arra figyelni kell, hogy a felnyitástól számítva hűtőben legfeljebb 48 óráig, szobahőmérsékleten pedig maximum 6 órán át tárolható.
AstraZeneca-vakcina: ennyi mindentől függ a hatékonysága
Az AstraZeneca-oltást négy klinikai vizsgálat során is tesztelték az Egyesült Királyságban, Brazíliában és Dél-Afrikában összesen 24 ezer résztvevő bevonásával. Az EMA azonban végül csak az első kettő eredményeit fogadta el és vette alapul a vakcina hatékonyságának meghatározásánál, mivel szerintük az afrikai tesztek során olyan csekély számú COVID-19-megbetegedés fordult elő, hogy azok nem alkalmasak az oltóanyag hatékonyságának mérésére. Emellett az engedélyező hatóságok munkáját nehezítette az a körülmény is, hogy a klinikai tesztek során különböző dózisokat és eltérő időtartamokat (4-12 hét) alkalmaztak a szükséges két oltás beadása között. Ezek alapján az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca kutatói 62 és 90 százalék közé (átlagolva 70,4 százalékra) tették vakcinájuk hatékonyságát. Az EMA végül az AstraZeneca-oltás hatékonyságát 59,5 százalékban állapította meg a tünetes COVID-19 megelőzésében.
Megjegyzendő, a hatóságok szerint az AZD1222 ennek ellenére is 100 százalékban képes megóvni a beoltottat a második dózis utáni leghamarabb 15. naptól - tehát a védettség teljes kialakulásától kezdve - a súlyos COVID-19 -től.
Mennyire hatásos az új koronavírus-mutációk ellen az AstraZeneca-vakcina?
Az eredeti koronavírus ellen kifejlesztett vakcinák esetében most az egyik legégetőbb kérdés, hogy vajon képesek-e hatékony védelmet nyújtani az új variánsok ellen is. Az AstraZeneca esetében úgy tűnik, a 2020 szeptemberében megjelent, immár a világ 70 országában fertőző brit mutáció (B.1.1.7) ellen is képes megóvni a beoltottakat. Egy 2021. február elején a The Lancetben megjelent tanulmány szerint az AZD1222 75 százalékban képes megakadályozni a közepesen súlyos és súlyos COVID-19-megbetegedést.
Megfelelő vizsgálatok híján egyelőre még nem tudhatjuk, hogy a brazil mutációval (P.1.) szemben véd-e az AstraZeneca-oltás, úgy tűnik azonban, hogy a dél-afrikai variáns (B.1.351) kifog rajta. Bár egyelőre csak egy kis, mindössze 2 ezer alany bevonásával készült tanulmányban tesztelték a svéd-brit oltást, úgy tűnik az AZD1222 minimális, 10 százalék körüli védelmet képes biztosítani a dél-afrikai mutációval szemben, bár más kutatások szerint még így is képes csökkenteni a súlyos és halálos kimenetelű COVID-19 megbetegedések rizikóját.
Kinek adható az AstraZeneca-vakcina?
Ahogyan azt a bevezetőben említettük, az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű vakcinája körül a szokásosnál több a kérdőjel. Az EMA például az oltásról készített ismertetőjében külön kiemelte, azt csak 18 és 55 év közöttieken tesztelték a klinikai vizsgálatok során, 55 év felettiek esetében szerintük nincs elég adat ahhoz, hogy meg lehessen állapítani az oltóanyag biztonságosságát és hatékonyságát. Ezzel szemben számos országban - például Nagy-Britanniában is - használják a 65 éven felüliek immunizálására. Magyarországon március 3-ig a háziorvosok a 60 év alatti krónikus betegek oltására alkalmazták, azóta azonban már 18 év felett bármely korosztálynak beadható az AstraZeneca-vakcina.
Az AZD1222-vel a koronavírus-fertőzésen már átesettek is olthatók, sőt a koronavirus.gov.hu-n elérhető tájékoztató szerint az immunizáció előtt antigén gyorsteszt sem szükséges. A várandós nők oltása azonban ellenjavallt, a szakértők szerint a gyermekvállalással ajánlott megvárni, hogy legalább 2 hónap elteljen a 2. dózis beadása után. Szoptató anyák azonban megkaphatják a vakcinát, amennyiben kockázati csoportba tartoznak, bár azt nem tudni, hogy az oltóanyag kiválasztódik-e az anyatejbe.
Mikor és kinek nem ajánlott az AstraZeneca-vakcina?
Az első és legfontosabb, hogy senki se oltassa be magát ezzel a vakcinával, ha bármely összetevőjére allergiás. Amennyiben erről nincs tudomásunk, de az első dózis után anafilaxiával (súlyos allergiás tünetekkel) reagál szervezetünk, akkor a második adagot már nem szabad beadatni. Ellenjavallt továbbá a lázas betegek oltása, valamint azoké is, akik más vakcinák esetében tapasztaltak korábban súlyos, kórházi ellátást igénylő allergiás reakciót.
Ahogyan említettük, a vakcinát csak 18 éven felülieken tesztelték eddig, így gyermekek és az előző pontban leírtak szerint a várandósok oltása sem lehetséges az AZD1222-vel, ahogyan ellenjavallt az immunhiányos betegek oltása is, mivel rájuk vonatkozóan nincsenek klinikai vizsgálati eredmények.
Oltási reakciók az AstraZeneca-vakcina beadása után
Ahogyan bármely oltás esetében, úgy az AstraZeneca-vakcinánál is a leggyakoribb, hogy a beadás helyén (a felkarban) fájdalom és duzzanat jelentkezik. Emellett az oltás után az érintettek leggyakrabban fejfájást, izomfájdalmakat, rossz közérzetet és fáradtságot jeleztek, de gyakori tünetként jegyezték fel a hidegrázást, a hőemelkedést vagy lázat, az ízületi fájdalmakat, a hányingert, a hányást, a hasmenést, illetve a kiütéseket - olvasható az EMA alkalmazási előírásában.
Milyen mellékhatásokat okozhat a brit-svéd oltás?
Mellékhatások tekintetében - ahogyan azt a bevezetőnkben is kiemeltük - az AstraZenecát 2021. márciusában éppen azért vizsgálta az Európai Gyógyszerügynökség, mert felmerült annak gyanúja, hogy az oltás vérrögképződést okozhat. Ezt végül - ha nem is 100 százalékban - az EMA elvetette. Jelenleg más lehetséges mellékhatásról a hatóságoknak nincs tudomása.
Az AstraZeneca/Oxford oltása felhasználásának folytatására szólította fel az országokat az Egészségügyi Világszervezet (WHO), csatlakozva az európai és a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság hasonló állásfoglalásához. További részletek korábbi cikkünkben .