A ’80-as évek első felében figyeltek fel az orvosok az Egyesült Államokban, hogy egyre több homoszexuális halt meg olyan ritka betegségekben (például a tüdőgyulladás egyik formája vagy a Kaposi-szarkóma), amik egyébként a teljesen leromlott immunrendszerű idősek halálát szokta okozni. A jelenség mögött álló okot AIDS-nek nevezték, ami a szerzett immunhiányos szindróma angol nevének rövidítése . Az is kiderült, hogy az AIDS-hez a HIV-fertőzés vezet.
A HIV (humán immunhiány, angolul human immunodeficiency vírus) működési módja ritka a többi vírushoz képest, lévén retrovírus. Szaporodása során a vírus hozzákapcsolódik a fehérvérsejtekhez, egyesül velük, összeolvadnak a vírus és a sejtek a határoló membránjai. A vírus ezután az RNS molekulában tárolt, a szaporodáshoz szükséges genetikai információt DNS-molekula formájába írja át, ami így be tud épülni a gazdasejt DNS örökítő anyagába. A vírus elkezdi a gazdasejttel legyártatni saját építőköveit, fehérjéit, végül ezek az alkotórészek vírussá állnak össze, és az elkészült érett vírusok kiszabadulnak a gazdasejtből, ami elpusztul.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez a folyamat magyarázza meg, miért nem sikerült hatékony gyógyszert találni a vírus kiirtására. A HIV elsődleges célpontjai ugyanis a T-sejtek, mindazok, amelyek CD4-es receptorokkal rendelkeznek. Az ilyen T-sejtek között a szokásos falósejtek mellett úgynevezett emlékező sejtek is találhatók.
Ezek az emlékező sejtek pedig sokszor évekig is inaktívak maradhatnak, mert egy olyan fertőzésre várnak, ami ellen eredetileg programozva vannak. Mivel azonban már maguk is HIV-fertőzött sejtek, amikor az eredeti programozás szerinti védelem érdekében szaporodni kezdnek, akkor a HIV termelése is elindul. A sejtek genetikai DNS-ébe már beépült HIV elemeket, az úgynevezett provírust ugyanis kimutatni sem lehet. Az ilyen látens fertőzés a teljes szervezetben jelen van.
A HIV elleni gyógyszerek lassítani tudják a vírus szaporodását, többek között a kész vírusok összeállításában részt vevő enzimek működésének blokkolásával. A kezeléssel megállítható a folyamat, ami a fertőződéstől a szerzett immunhiányos szindrómáig, az AIDS-ig vezet. Ehhez azonban gondosan összeállított gyógyszer (úgynevezett koktél) és nagyon pontos, fegyelmezett gyógyszerszedés szükséges.
A genetika fejlődésével a kutatások a HIV-vírust is célba vették, így folytak sikeres kísérletek, hogy genetikailag módosított T-sejtekkel csökkentették az vírusok mennyiségét a beteg szervezetben. A génterápia nagy előnye lehet, hogy kiválthatja a sok mellékhatást okozó gyógyszeres kezelést.
A HIV terjedése
A betegség T4-limfocitákban gazdag testnedvekkel - vér, nyál, ondó, hüvelyváladék - terjed. A vírusok ép hámrétegen nem tudnak keresztüljutni, de a legkisebb sérülés erre jó lehetőséget ad.
Elsősorban nemi úton terjedő betegségként ismerik, szexuális kapcsolat útján terjed. Bár kezdetben a homoszexuális férfiak betegségeként lett ismert, heteroszexuálisok között is terjed. Veszélyeztetettek az intravénás kábítószeresek, mert a közös tűvel is továbbadható a fertőzés. Korábban, az ilyen irányú szűrések bevezetése előtt többen megfertőződtek vérkészítménnyel, de a nem megfelelő védőfelszerelést használó egészségügyi dolgozók közül is sokan elkapták a vírust. Anyáról magzatra is terjedhet a betegség méhen belüli vagy szülés közbeni fertőzéssel.
A betegségtől való félelem miatt sokféle tévhit kering még ma is, de a vírust nem lehet elkapni például szúnyogcsípéssel, villa, kanál, kés vagy pohár közös használatával, HIV-pozitív személy megérintésével, átölelésével vagy megcsókolásával. A HIV nem terjed vizelettel, széklettel, hányadékkal vagy verítékkel és a nyálban is csak ritka esetben, nagyon csekély mennyiségben van jelen.
A HIV-fertőzés tünetei, lefolyása
Közvetlenül a fertőzés utáni időszakban nem jelentkezik semmilyen konkrét tünet. A HIV-fertőzés után 2-8 héttel esetleg influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek, láz, megduzzadt nyirokmirigyek, torokgyulladás, izomfájdalom, hasmenés, fáradékonyság vagy kiütések. Ezek azonban annyira általános tünetek, hogy utólag csak a betegek fele emlékszik rájuk.
A tünetek általában egy-két héten belül nyomtalanul elmúlnak. Ha egyáltalán jelentkeznek ezek a tünetek, akkor rendszerint nagyon enyhék, sokszor észrevehetetlenek.
Ekkor jön a következő fázis, a tünetmentes vírushordozás. Ebben az állapotban panaszt, megbetegedést nem okoz, viszont nagyon is fertőzőképes, így sokan tudtukon kívül adják tovább a fertőzést. Ebben a fázisban a fertőzöttség csak az antitestek vérből történő kimutatásával ("HIV-teszttel") igazolható.
A következő fázisban, a fertőződés után átlagosan nagyjából 5-7 évvel jelentkezik a tartós, egész szervre kiterjedő nyirokcsomó-megnagyobbodás. A jelenség legalább három hónapig tart, a megfelelő kezelés nélkül ezután 3-5 évvel alakul ki az AIDS.
Ez is érdekelhet
A fertőzés és az AIDS kialakulása között átlagosan 10 év telik el. Az AIDS diagnózisának felállítása után öt éven belül valamennyi beteg meghal. Keret
