A hivatalosan 2020 márciusában kitört új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta világjárvány megoldása mindenki közös érdeke. A cél, hogy a pandémiának mindenhol véget vessünk. Minden ország igyekszik azonban magát a lehető legjobban pozícionálni a "vakcinaosztáskor", hiszen nem mindegy, kinek a gazdaság állhat talpra hamarabb, hol oldhatják fel előbb a korlátozásokat és persze a legfontosabb, hol tudják minimálisra visszaszorítani az áldozatok számát. És, bár hivatalosan nem lehet versenyről beszélni, mégis az, ami most zajlik, mégpedig szó szerint vérre menő. Tudható ugyanis, hogy 2021-ben a világnépesség jó, ha harmadának jut majd COVID-19-oltás. Hiába hangsúlyozzák akár az Egészségügyi Világszervezet (WHO), akár más humanitárius szervezetek, hogy ebből a korlátozott mennyiségből mindenkinek azonosan kellene részesülnie, ez már az oltásfejlesztések elkezdésekor megbukott. A tehetős nemzetek ugyanis "látatlanban" iszonyú pénzeket öltek a lehető legtöbbféle oltás lekötésébe, hogy így biztosítsák állampolgáraik számára a "megváltást". Kanada például nem kevesebb, mint 9 dózis koronavírus elleni vakcinát foglalt le a lakossága számára, fejenként. Természetesen nem az észak-amerikai állam az egyetlen, amelyik így járt el, s erre született is egy kifejezés: vakcina-nacionalizmus .
A szegény országoknak akár 2024-ig is várniuk kell
Az észak-karolinai Durham-i Duke Globális Egészségügyi Innovációs Központ becslései tovább árnyalják a képet. Az intézet szerint ugyan a Föld népességének egyharmadát be lehetne oltani abból a mennyiségből, amit a COVID-19-oltások fejlesztői tudnak legyártatni 2021-ben, ám az alacsony jövedelmű országokban várhatóan 2023-ig, vagy akár 2024-ig is várniuk kell az embereknek, míg elér hozzájuk elegendő mennyiségű vakcina.
A vakcinagyártók a kezdeti optimista becsléseiket később korrigálták, de a három széleskörű terjesztésre berendezkedett cég (AstraZeneca, Pfizer és Moderna) együttesen még mindig 5,3 milliárd dózisra becsüli rövidtávú termelési kapacitásait. Ez 2,6-3,1 milliárd ember vakcinálására lenne elég, attól függően, hogy az AstraZeneca-oltásból 2 vagy csak 1,5 adagot adnak be (akár ennyi is elég lehet a védettséghez) egy embereknek - foglalta össze a jelenlegi helyzetet a Nature -nek Rasmus Bech Hansen, egy londoni élettudományi piacelemző cég, az Airfinity vezérigazgatója. Ehhez jön még a moszkvai Gamelaja Intézet vakcinája, melyből az oroszországi szükségleteken felül további 500 millió embernek elegendő mennyiséget terveznek gyártani évente.
A gazdag országok felhalmoztak
Ezeknek a kapacitásoknak a nagy részét azonban már a valós legyártás előtt lekötötték. Csak az Európai Unió 27 tagállama, valamint további öt gazdag ország együttesen mintegy felét. Ezek a nemzetek azonban mindössze a világ népességének 13 százalékát teszik ki. Hansen szerint, ha hat másik vezető oltásjelölt kapacitásait is beleszámoljuk az elérhető vakcinamennyiségbe, akkor 7,4 milliárdra nő azon dózisok száma, melyeket máris lekötöttek. Az Airfinity becslései szerint pedig további 2,9 milliárd dózisról folynak még tárgyalások. És még mindezen mennyiségek ellenére is az említett országok azok, melyek az összes elérhető dózis felét lefoglalták, ők voltak ugyanis elég tehetősek ahhoz, hogy több terméket is előre lekössenek. A legtöbb ilyen foglalást a világon Kanada tette, személyenként csaknem 9 adag vakcinát biztosítottak be maguknak a különböző gyártóknál. Ezzel szemben az alacsony jövedelmű országok vakcinálását segítő kezdeményezés, a COVAX - melyhez eddig 189 ország csatlakozott, köztük gazdag támogató országok és szegény segítségre várók - mindössze 700 millió dózis oltóanyagot tudott biztosítani eddig. 2021 végéig 2 milliárdot szeretnének, hogy a rászoruló nemzetek lakosságának legalább 20 százalékát be lehessen oltani.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Így áll az oltási verseny
Most, hogy már látjuk, egyes országok milyen mennyiségű vakcinákat kötöttek le, vizsgáljuk meg, hogy állnak az államok az oltások beadásával. Az ourworldindata.org 40 ország adatait gyűjti jelenleg, ahol már elkezdődött a vakcinálás. A leghamarabb, 2020. december 15-én Kínában és Oroszországban kezdték meg az oltást, egy nappal később pedig Kanadában, mégsem ezek a nemzetek azok, ahol a legmagasabb a 100 főre jutó beoltottak aránya. Izrael toronymagasan vezet ugyanis ebben a versenyben. A 8,8 millió lakosú közel-keleti államban eddig 100-ból 15,83 főt oltottak be az adatok alapján. Őket követik a sorban: Egyesült Arab Emírségek (100/8,35), Bahrein (100/3,75), Egyesült Királyság (100/1,47), USA (100/1,46), Dánia (100/0,89), Oroszország (100/0,55), Németország és Kanada (100/0,38), Kína (100/0,31).
Magyarország a vizsgált 40 országból - melyek adatai nem egyformán frissülnek minden nap - a 23. helyen állt január 5-én, 100-ból 0,16 beoltott emberrel, vagy, ha így jobban tetszik, 1000-ből 1,6 beoltottal. Szerdáig Müller Cecília országos tisztifőorvos közlése szerint 21 ezer egészségügyi dolgozó kapta már meg a COVID-19-oltást, míg csütörtökön négy nagy létszámú idősotthonban is elkezdődött a vakcinálás a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű készítményével. Ha elsőre kevésnek is tűnhet a 100/0,16-os arány, ne feledjük, nálunk csak december 26-án indult az oltási program, és bár a korábbi felmérések szerint Európában mi vagyunk az egyik legoltásszkeptikusabb nemzet, van ahol ennél is sokkal rosszabb a helyzet.
Nem a magyarok a legoltásszkeptikusabbak
Franciaországban jelenleg siralmas a vakcinálás állapota. Az ourworldindata.org adatai szerint 100 főből mindössze 0,01 ember oltottak be, azaz 10 ezerből egyet. Mint az köztudott, az Európai Unió tagállamaiban december 26-27-én kezdődött az oltási program, miután lakosságarányosan mindenki kapott egy szállítmányt a kontinensen elsőként engedélyezett Pfizer-vakcinából. Magyarországra akkor 9750 adag oltás érkezett meg, azóta immár 148 ezer dózist kaptunk. Arról, hogy várhatóan mennyi és milyen oltás érkezik még hazánkba, itt olvashat .
Visszatérve Franciaországra, a The Guardian beszámolója szerint, mindössze 516 embert tudtak beoltani a hétvégéig, annak ellenére, hogy 500 ezer dózis Pfizer-vakcina áll rendelkezésükre. Összehasonlításképpen, ennyi idő alatt Németországban közel 200 ezer embert vakcináltak. Hétfőre a francia egészségügyi miniszter, Olivier Véran szerint már néhány ezerre nőtt az oltottak száma. Azt, hogy mennyire kritikusak az oltásokkal szemben a franciák, jól mutatja, hogy egy hétvégi felmérés szerint 10-ből 6-an elutasítják a vakcinák beadatását. Egy korábbi, 15 országot vizsgáló Ipsos kutatás is hasonló képet mutatott. Akkor a megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy tervezi a koronavírus elleni oltás beadatását. Ezzel szemben Kínában ugyanezen felmérés eredményei szerint az emberek 80 százaléka tervezte az oltatást, az Egyesült Királyságban 77 százalék, az USA-ban 69 százalék állt pozitívan a vakcináláshoz.
Ez is érdekelhet
A koronavírus újabb variánsaival szemben is hatásos az a vakcina, amelyet a Sinopharm kínai állami gyógyszergyártó fejlesztett ki. Az oltóanyagot nemrégiben engedélyezték Kínában. További részletekért kattintson korábbi cikkünkre .
