40-re emelkedett a nyugat-nílusi láz halálos áldozatainak száma
Az országos tisztiorvosi szolgálat heti összesítése szerint a betegség május eleji megjelenése óta 275 igazolt fertőzést jegyeztek fel az országban.
A fertőzésnek leginkább a 60 év felettiek vannak kitéve: a megbetegedések több mint kétharmadát ennél a korosztálynál fordult elő.
Hogyan védekezhetünk a nyugat-nílusi láz ellen?
A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed a kór, és az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át. A román tisztiorvosi szolgálat ezért azt tanácsolja a lakosságnak, hogy - a bőrfelületek elfedésével, az ablakra szerelt szúnyoghálókkal, a ház körüli rendszeres vegyi rovarirtással, a közeli tócsák, belvizek, lápok lecsapolásával és a háztartási szemét eltávolításával - próbálják megelőzni a szúnyogok elszaporodását.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bár az évszakhoz képest szokatlanul meleg idő miatt október végén is sok még a szúnyog, a román tisztiorvosi szolgálat heti jelentéseiből az látszik, hogy a fertőzések megritkultak, a betegség terjedése lecsengőben van.
Milyen tüneteket okoz a nyugat-nílusi láz?
Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel - láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések - jár, az illető magától meggyógyul. Az esetek kis hányadában (egy százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.
A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt.
