A tüdőszűrés során röntgenfelvételt készítenek a tüdőről, illetve annak tartalmáról, valamint a tüdő környékén lévő szervekről, például a légcsőről. Bár a közvélekedés szerint a tüdőszűrés a tbc kimutatására szolgál, ennél jóval nagyobb a szerepe.
A tbc megfelelő kimutatásához ugyanis a tüdőszűrés nem elegendő, a képalkotó eszközzel végzett vizsgálat mellett laboratóriumi tenyésztésre is szükség van, hogy a szervezetben kimutathassák a betegséget okozó Mycobacterium tuberculosist. Emellett pedig immunológiai vizsgálatokat is végezhetnek.
A tüdőszűrés során a tüdőről és az azt körülvevő részekről röntgenfelvételt készítenek, majd ezt a felvételt elemzik. Olyan, a normálistól eltérő képződményeket keresnek rajta, mint a jól körülírható foltok (ennek oka lehet abnormális szövetkinövés, tuberkulózis, tüdőgyulladás, elhalt szövet, gombás fertőzés, autoimmun betegség), a bemélyedések, vagyis szövethiányok (ezek oka lehet szövetelhalás, daganat, fertőzés), felgyülemlett folyadék stb.
Ez is érdekelhet
A tüdőszűrés önmagában természetesen nem elegendő a pontos diagnózis felállításához, azonban nagyon fontos lépés a különböző súlyos betegségek elleni harcban. Mivel más vizsgálatokkal összehasonlítva viszonylag olcsó, a legtöbb ember számára könnyen elérhető (hiszen az ország minden régiójában több tüdőszűrő állomás is működik), fájdalommentes és nem jár mellékhatásokkal (a tüdőszűrés során ugyanis csak minimális sugárterhelés éri a szervezetet), ezért igen hatékony lehet a különböző elváltozások felderítésében. Amennyiben a tüdőszűrés során bármilyen elváltozást észlelnek, további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnózis felállításához, illetve a megfelelő terápia meghatározásához.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
