Mindeddig 29 országból jelentettek fertőzéseket, haláleset azonban egyelőre nem történt. A főigazgató szerint ugyanakkor valós a veszély, hogy a csupán Afrika nyugati és középső területein endemikus majomhimlő tartósan megveti a lábát ezekben az országokban, bár ennek most még elejét lehet venni – írja beszámolójában a Reuters hírügynökség . Tedrosz arra is felhívta a figyelmet a sajtóeseményen, hogy az idei évben már több 1400 feltételezhető majomhimlős megbetegedés történt az afrikai kontinensen, 66 beteg pedig elhunyt. "Sajnálatos tükörképe a világnak, amelyben élünk, hogy a nemzetközi közösség csak most figyelt fel a majomhimlőre, amikor az megjelent a magas jövedelmű országokban" – hangsúlyozta a WHO vezetője.
Tedrosz arra is kitért, hogy a mostani fertőzéshullám egyes országokban a közösségi terjedés jeleit mutatja. Éppen ezért a WHO azt javasolja, hogy majomhimlő esetén a fertőzötteket otthonukban különítsék el. Rosamund Lewis, a WHO majomhimlővel foglalkozó részlegének technikai vezetője kifejtette, hogy a betegség elsődlegesen szoros kontaktus révén terjed emberrel emberre, mindazonáltal a cseppfertőzés kockázatának tényleges mértéke egyelőre nem tisztázott. Éppen ezért a majomhimlős betegeket ellátó egészségügyi dolgozók számára mindenképpen javasolt a maszkviselés elővigyázatosságból.
A sajtótájékoztatón ismét elhangzott, hogy az eddigi esetek túlnyomórészt olyan férfiakat érintettek, akik szexuális kapcsolatot létesítettek más férfiakkal. Ezzel együtt nőknél is kimutatták több esetben a fertőzést. Egyes országokban érdemes lehet megfontolni az utólagos védőoltást: a WHO ajánlása szerint négy napon belül tanácsos beoltani az egészségügyi dolgozókat és a közeli kontaktokat azután, hogy érintkeztek egy majomhimlős fertőzöttel. Eddigi kutatások szerint a fekete himlő – egy sokkal veszélyesebb fertőzés, amely 1980-ra eltűnt a világból a vakcinációnak köszönhetően – ellen kifejlesztett vakcinák a majomhimlővel szemben is hatékony védelmet nyújtanak. A WHO jelenleg az oltóanyag-készletek felmérését végzi.