Bár úgy tűnhet, az új típusú koronavírus okozta pandémia előtt a D-vitamint (kalciferol) az emberek leginkább csak a csontritkulás megelőzésére használták, valójában ez nem igaz. Régóta köztudott, hogy a "napfényvitamin" hiánya olyan egészségügyi problémák kialakulásához vezethet, mint a cukorbetegség, szívproblémák, demencia, vagy a rák. A fertőzések kialakulásában játszott szerepét pedig már jóval korábban megfigyelték.
Már egy évszázaddal ezelőtt feltűnt az összefüggés
Egy kutatócsoport 2009-es tanulmányában például egészen 1948-ig visszamenőleg átnézte a tudományos publikációkat, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a fertőzések meglévő kezelései mellé, kiegészítő D-vitamin-terápiára, illetve ehhez kapcsolódó további tanulmányok tervezésére és megvalósítására. Tizenhárom olyan kontrollált klinikai vizsgálatot találtak, melyben a tudósok a D-vitamin szerepét vizsgálták fertőző betegségek kezelésében és megelőzésében. Mint az Endocrine Practice című szakfolyóirat 2009 július-augusztusi számában publikált tanulmányból kiderült, a D-vitamin-hiány és a megfertőződésre való hajlam közötti összefüggést már több mint egy évszázada megfigyelték az angolkóros (rachitis) gyermekeknél. A rachitis a fiatal, gyorsan növekvő szervezet kalcium- és foszforanyagcseréjének összetett zavara, melyet elsősorban a kalciferol hiánya okoz. Ez a betegség jellegzetes csontrendszeri elváltozásairól (dongaláb, a gerinc és a mellkas torzulásai) vált ismertté.
Az orvosok azonban már akkor leírtak egy úgynevezett "rachitikus tüdő" jelenséget, amely jellemzően angolkóros gyerekeknél alakul ki légzőszervi fertőzések következtében. Később, az 1930-as években a csukamájolajból szintetizált D3-vitamint a tuberkolózis kezelésére használták széles körben, azt követően pedig a kutatók szoros összefüggéseket mutattak ki a különböző fertőző betegségek, mint a szeptikus sokk, a légzőszervi fertőzések és az influenza, valamint a D-vitamin-szint szezonális eltérései között. Ezt követően valóban főképp a csontrendszerre kifejtett hatására fókuszáltak a vizsgálatok. Amikor azonban fedezték, hogy a D-vitamin-receptor (VDR) és az 1α-hidroxiláz, a D-vitamin aktív formájává átalakulásához szükséges enzim jelen van az immunrendszer sejtjeiben, beleértve a keringő mononukleáris sejteket is, az forradalmasította a D-vitamin immunológiai szerepének vizsgálatait, valamint terápiás felhasználását.
Ilyen folyamatokban vesz részt a szervezetben
Mint említettük, a D-vitamin számos testi folyamathoz kulcsfontosságú.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- A kalciferol hozzájárul a csontok erejének és sűrűségének megóvásához azáltal, hogy növeli a kalcium és a foszfát felszívódását. Ez egyébként fogaink egészségére is pozitív hatással van.
- Segíti az idegpályák védelmét.
- Hozzájárul a szív- és érrendszer egészséghez.
- Szabályozza a sejtnövekedést.
- Befolyásolja a hormonháztartást és az anyagcsere-folyamatokat.
- Támogatja az immunrendszert, ezáltal csökkenti a gyulladásos folyamatokat, illetve segíti a kórokozókkal és a rákos sejtekkel szembeni küzdelmet is.
Súlyosan D-vitamin-hiányosak a magyarok
Egy dolgot fontos tisztázni: a D-vitamin nem csodaszer. Ha valakinek a szervezetében elegendő van ebből a zsírban oldódó vitaminból, akkor annak további bevitelével a kutatások szerint valószínűleg nem ér el fokozott pozitív hatást, sőt, akár túlzásba is lehet esni. Magyarországon azonban attól nem kell tartani, hogy túlzott mértékben felhalmozódna szervezetünkben a kalciferol. A Semmelweis Egyetem egy korábbi , országos reprezentatív felmérése kimutatta: a magyar lakosság 94 százaléka D-vitamin-hiányos. Sőt, a vizsgálat résztvevőinek adatai alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a hazai népesség akár 69 százaléka szenvedhet olyan súlyos hiányban, hogy szervezetükben még a minimális szintet sem üti meg a D-vitamin. Megjegyzendő, egészséges mennyiségnek a 45-50 µg/ml tekinthető egy egészséges testsúlyú felnőtt embernél, amit vérvizsgálatból lehet megállapítani. De miért mondják, hogy a D-vitamin segít a fertőzések megelőzésében? A választ célszerű két részre bontani.
Az egészséges szint megóv
Ha a szervezetben megfelelő mennyiségben van jelen a kalciferol, az preventív hatású lehet. Egyrészt segíthet megóvni minket attól, hogy elkapjunk különböző fertőzéseket, mivel a D-vitamin hozzájárul a veleszületett és az adaptív immunrendszer egészséges működéséhez is. Másrészt megelőző szerepe van olyan egészségügyi problémák kialakulásában, mint a magas vérnyomás, bizonyos daganattípusok, illetve a csontritkulás.
A hiányállapot növeli a fertőzések kockázatát
A D-vitamin-hiány ezzel szemben fokozza a már említett betegségek kialakulásának veszélyét, de olyan állapotok kifejlődésének rizikóját is megemeli, mint a demencia és az érelmeszesedés. Növeli továbbá a fertőzéseknek való kitettséget, mivel az immunrendszer gyengébb, ennek okán pedig nemcsak lassabban ismeri fel a kórokozókat, de a rájuk adott válaszreakciói sem olyan hatékonyak, mint egy normál D-vitamin-szintű emberéi. Ez az oka például annak is, hogy a SARS-CoV-2 okozta COVID-19 sokkal súlyosabb tünetekkel jelentkezik azoknál, akik D-vitamin-hiányban szenvednek.
Mindezt több nemzetközi kutatás is alátámasztotta. A Bostoni Egyetem klinikáján 235 koronavírusos betegtől gyűjtöttek vérmintát, majd felmérték D-vitamin-szintjüket. A vizsgálatból kiderült, hogy azok a 40 év felettiek, akiknek megfelelő volt a D-vitamin-szintje, 51,5 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak meg COVID-19-ben, mint azok, akiknél D-vitamin-hiányt állapítottak meg. Általában véve megfelelő D-vitamin-szint mellett ritkábban is alakult ki súlyos tüneteket mutató COVID-19. Egy másik amerikai tanulmány pedig arról számolt be, kétszer magasabb volt a fertőzés előfordulásának gyakorisága a D-vitamin-hiányosoknál.
Mennyi D-vitamint kellene szednünk?
Több tényezőtől is függ , mennyi D-vitaminra van szüksége szervezetünknek, íg az életkortól, a nemtől, sőt a testsúlytól is. Általánosságban elmondható, hogy napi szinten az alábbi mennyiségekre van szükségünk:
- 0-1 éves korig legfeljebb 1000 NE (nemzetközi egység)/nap;
- 1 éves kortól serdülőkorig 2000 NE/nap;
- serdülőkortól 4000 NE/nap;
- egészséges felnőtteknél 1500-2000 NE/nap;
- kismamáknál, túlsúlyosoknál, csontritkulásban vagy reumás betegségben szenvedőknél napi 3000-4000 NE bevitele ajánlott.
Honnan juthatunk hozzá?
Normál esetben nyáron már akkor megtermelődik egy egészséges felnőtt ember D-vitamin-szükséglete, ha legalább negyed órát tölt a szabadban fedetlen karokkal. Ősztől-tavaszig azonban csak az étrendünkből származó kalciferolra támaszkodhatnánk, ha nem lennének vitaminkészítmények. Utóbbiak szerencsére üzembiztosan pótolják a szervezetünknek szükséges D-vitamint, főképp, ha eleve valamilyen zsiradékban oldott formában juttatjuk be. Ha azonban a táplálékból szeretnénk a szükséges mennyiséget kinyerni, akkor az alábbiakra ügyeljünk.
Kétféle D-vitamint különböztetünk meg, a D2 és a D3-vitamint. Előbbit inkább a növények tartalmazzák, mint például gomba vagy a paradicsom, ahhoz azonban, hogy elegendő mennyiséghez jussunk belőle, nagyon sokat kellene fogyasztani. A D3 vitamin - melyet szervezetünk is szintetizál napsütés hatására - sokkal több élelmiszerben megtalálható, például az olajos halakban, vörös húsokban, májban vagy a tojássárgájában. Ügyeljünk azonban arra, hogy az ezekben lévő mennyiség nem feltétlenül tud 100 százalékban hasznosulni, beépülni a szervezetbe, bizonyos élelmiszerek ráadásul nemcsak a D-vitamin-, de a koleszterinszintet is megemelhetik. Utóbbi azonban, amennyiben "rossz" koleszterint, nem kívánatos.
