Influenzásnak lenni enyhén szólva sem nagy öröm. Magas láz, hidegrázás, levertség, étvágytalanság, izomfájdalom, szédülés, fejfájás, torokfájás, köhögés: a betegség tünetei bizony roppant kellemetlenek, ráadásul a láz kivételével, amelyet gyógyszerekkel valamennyire lehet csillapítani, hosszú hetekig elkísérhetik az embert. A lehetséges szövődményekről nem is beszélve, amelyek között bakteriális felülfertőződések, valamint szívizom-, tüdő- és légúti gyulladások egyaránt szerepelnek. Mivel ezek bizonyos esetekben akár halált is okozhatnak, kórházi kezelés is szükségessé válhat. A legveszélyeztetettebb csoportba a gyermekek, a krónikus betegek, a várandós nők, valamint az idősek tartoznak.
Bár a kór már több ezer éve ismert, csak a 20. századi több tízmillió halálos áldozatot követelő spanyolnáthajárványok után kezdték el komolyabban vizsgálni. Az úgynevezett "A" vírustörzset 1933-ban izolálták, ezután következett a kevésbé agresszív "B" és a "C" törzs elkülönítése. Arra azonban máig keresik a választ a virológusok, hogy miért a téli hónapokban támad.
D-vitamin
A 2000-es évek közepén publikálták a cambridge-i Epidemiology and Infection, magyarul Járványtan és fertőzés című szaklapban azt az elméletet, amely szerint azért terít le minket a lábunkról télen az influenza, mert az emberek szervezetében ekkor csökken le a D-vitamin szintje. Mindez egy kaliforniai pszichiáter, John Jacob Cannel megfigyeléséből indult ki, akinek a páciensei a kórházi influenzajárványban egyáltalán nem betegedtek meg. Ráadásul nem voltak elzárva a többiektől. Mindössze egyetlen különbség volt köztük és a többi ellátott között: az, hogy kaptak D-vitamint. Az elméletben van logika, és nagyanyáink megfigyelését is igazolja, akik a légúti megbetegedések kialakulásáért a vitaminhiányt okolták. Csakhogy a szakemberek szerint nem elsősorban a D-vitaminra kell gondolni.
Védőburok
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy másik elmélet szerint az influenzavírusok zsíros védőréteget képeznek maguk köré az év leghidegebb hónapjaiban, amely miatt sokkal ellenállóbbá válnak. Amikor azonban a légutakba kerülnek, a védőburok leolvad róluk, így képesek lesznek arra, hogy megfertőzzék az egészséges sejteket. Erről a 2000-es évek végén a Nature Chemical Biology című szaklapból értesülhettünk. A kutatás vezetője, az amerikai NICHD, azaz az Országos Gyermekegészségügyi és Fejlődéstani Intézet munkatársa, Joshua Zimmerberg csapatával mágnesesrezonancia-vizsgálatokat végzett a vírusokat körülvevő burkon. A vírusok ugyanis nem tudnak szaporodni, mindössze arra képesek, hogy membránszerű külső burkuk segítségével rátapadjanak az egészséges sejtekre, és befecskendezzék az örökítőanyagukat. A burkot alkotó anyag neve hemagglutinin, amelyről azt kell tudni, hogy melegben folyékonnyá válik, hidegben azonban kristályosodni kezd. Azaz, ha a vírust nem éppen egy élő szervezetben éri a magasabb hőmérséklet, gyakorlatilag azonnal megsemmisül.
Páratartalom
Alacsony páratartalom mellett tovább marad életképes a levegőben az influenza - erről szól egy harmadik elmélet, amelyet az Oregoni Állami Egyetem kutatói tettek közzé 2010-ben, és amely azt is megmagyarázza, miért betegszenek meg a hideg téli hónapokban a legtöbben a vírus miatt. Ilyenkor ugyanis a levegő úgynevezett abszolút páratartalma alacsony. Ez egyébként a levegő egységnyi térfogatában mérhető vízpára mennyiségét jelenti (köbméter per gramm). A szakemberek már eddig is keresték az összefüggést a levegő páratartalma és az influenza terjedése között, ám az úgynevezett relatív páratartalommal próbálták párhuzamba állítani. Ez egy százalékban megadott arány, amely azt fejezi ki, hogy a páratartalom hányad része annak, amit a levegő egy adott hőmérsékletek képes tartalmazni. Az elméletet, miszerint hideg és száraz időben könnyebben támad az influenzavírus, a relatív értékekkel nem lehetett alátámasztani, az abszolút páratartalommal azonban igen.
Mit tehetünk?
Akármilyen hideg is az idő, akármilyen alacsony is a páratartalom, és akármennyire kevés is a napsütéses órák száma, egyet biztosan tehetünk: beoltathatjuk magunkat. Erre még a tél első hónapjában is van lehetőség, és megéri - állítják az epidemiológusok. Ezen kívül próbáljuk meg erősíteni az immunrendszerünket, figyeljünk a megfelelő vitaminbevitelre, és a személyes higiénére, azaz táplálkozzunk egészségesen, és rendszeresen mossunk kezet.
Legjobban: