A leggyakoribb sportsérülések
Bár a "csúcsra járatott" sportolóknál sokkal többször fordulhat elő a végsőkig igénybe vett mozgásszervek, az izmok, inak, csontok sérülése, de a legegyszerűbb otthoni testedzésnél, sétánál, kocogásnál, tornánál, edzőtermi mozgásnál sem ritka. A boka és más ízületekben bekövetkezett ficamok, rándulások, az izomhúzódások, a térdszalag-sérülések, az Achilles-ín sérülése, és a legkülönbözőbb helyeken előforduló, nyílt vagy fedett csonttörések a leggyakoribbak.
Mindegyikre jellemző, hogy meglehetősen nagy fájdalommal jár, és hogy az érintett segítségre szorul, a közvetlen elsősegélynyújtáson túl mihamarabb orvoshoz kell kerülnie.
Jaj, a bokám!
A boka kellemetlen és fájdalmas sérülése például a bokaízület rándulása, ficama . Akkor fordul elő, ha a lábfej egy rossz lépés következtében vagy a talaj egyenetlensége miatt olyan helyzetbe kerül, hogy a lábszárral belülről nyitott szöget zár be, hétköznapi kifejezéssel élve "alátörik". Rándulás esetében az ízületi fej eltávolodik az ízületi vápától, a szalagok és az ízületi tok megnyúlnak vagy részben elszakadnak, de az ízületet alkotó csontok az erőhatást követően visszaugranak a helyükre. Ficamról beszélünk, ha az ízületi fej kiugrik a vápából, és nem is tér oda vissza: ez a sérülés együtt járhat a szalagok és az ízületi tok szakadásával is.
Mindkét sérülés a boka körüli erős fájdalommal jár, a sérült csak nehezen vagy egyáltalán nem tud járni, duzzanat, bevérzés, lilás elszíneződés látható a bokatájon. A fájdalomra és a duzzanatra egyaránt jó hatású a jegelés, hideg vizes borogatás. Jeget legegyszerűbben a mélyhűtőből szerezhetünk: ha nincs lehűtött, hűtőtáskába való jégakku, akkor egy zacskó tej vagy mirelit borsó is tökéletesen megfelel a célnak. Arra vigyázni kell, hogy a jeget ne közvetlenül tegyük a fájós testrészre, hanem például egy törülközőbe csavarva. Többfajta lokális hatású fájdalomcsillapító hatású krém, gél, tapasz, spray is kapható. Természetes duzzanatcsökkentő és fájdalomenyhítő szerek árnikából és fekete nadálytőből is készülnek. A megrándult bokát tanácsos rugalmas pólyával, fáslival, esetleg a patikákban kapható hideg nyomókötéssel rögzíteni, és szívmagasságnál magasabbra "felpolcolva" pihentetni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kificamodott boka "házilagos" helyretételével nem szabad kísérletezni, hiszen e jó szándékkal a laikus még nagyobb bajt is okozhat. Fontos helyette mielőbb orvoshoz fordulni, mert a késlekedéssel nehezebben kezelhetővé válik a sérülés, ha például az időközben kialakult erős duzzanat akadályozza a beavatkozást, vagy a vérömleny károsíthatja a porcok felszínét. A szakrendelőben vizsgálattal, képalkotó eljárásokkal tisztázzák, nem történt-e a ránduláson kívül más is, például törés, szalagszakadás, csontleválás, van-e szükség további beavatkozásra, gipszelésre, műtétre. Nem célszerű bagatellizálni a történteket, hiszen ha nem áll teljesen helyre, vagy ha a boka rögzítő rendszere meglazul, később, akár sportolás nélkül is könnyen történhet ficam. Előfordult olyan, hogy valaki egy karosszékből akart csak felállni, amikor a bokája "aláfordult" és súlyos ficamot szenvedett.
Meglazult térdszalagok
Fájdalmas és hosszadalmasan kezelhető a térd sérülése is. Leggyakrabban az elülső keresztszalag megnyúlása, szakadása fordul elő a térd oldalirányú kimozdulásával, a lábszár "kicsavarodásával". Síelés közben például gyakori oka, hogy a túl keményre állított síkötés nem old le, de más sport közben is előfordulhat, akár egy baráti focizás közbeni szabálytalan becsúszás, lökés következtében. Lényege, hogy a sportoló lába rosszul, nem megfelelő szögben érkezik a talajra. A sérülés pillanatában az illető erős pattanó hangot hall, és éles fájdalmat érez, a térdkalács fölött pedig egyre növekvő duzzanat jelenik meg.
Az elsősegélynyújtó első feladata ebben az esetben is a láb teljes tehermentesítése, nyugalomba helyezése, felpolcolása. A sérült ízületek esetében a pihentetés azért is fontos, mert az érintett testrész további terhelése esetén ilyenkor könnyebben fordulnak elő újabb sérülések. A rögzítés, fáslizás is fontos, a jegelés pedig nemcsak a fájdalmat csökkenti, hanem a gyulladásnak is elejét veheti, a duzzanatot is mérsékli. Ezek után a következő lépés azonban mindenképpen a beteg azonnali, kíméletes orvoshoz szállítása legyen! Az esetleges csontsérüléseket, töréseket a röntgenfelvétellel lehet kizárni. Ha a térdízület tokjában vérömleny lép fel, punkcióra, injekciós tűvel való leszívásra is szükség lehet.
Vállas gondok
Nem ritka a vállízület ficama sem, hiszen ez az egyik legszabadabban mozgatható ízületünk. Ha valaki nyújtott karra esik (kerékpározásnál, síelésnél), de akár egy buszon, villamoson, fejmagasságba emelt karral kapaszkodva, a jármű hirtelen fékezésénél is előfordulhat, hogy a felkarcsont nagy ízületi feje kiugrik a lapocka sekély ízületi vápájából. A vállficamnak jól megfigyelhető jelei vannak: az érintett erős fájdalmat érez, kívülről szokatlan bemélyedést láthatunk a válla környékén, vagy épp ellenkezőleg, dudort ott, ahol nem kellene lennie. Extrém esetekben akár a felkarcsont feje is tapinthatóvá válik a hónaljárokban. Mindenképpen megfigyelhető azonban, hogy a vállízület "nem úgy áll", ahogy kellene, azaz szaknyelven szögeltérés van a normális állapothoz képest.
A szakemberek a sérüléses ficamon kívül megkülönböztetnek ún. szokványos ficamot is, amely leggyakrabban sportolóknál, úszóknál, tornászoknál fordul elő. Ez esetben akár egy kabát felvételekor tett erőteljesebb karmozdulat is elég a vállízület ficamához. Az ízület ilyenkor annyira laza, hogy nemegyszer az érintett maga vissza is tudja helyezni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyiben hagyható a dolog: minden vállsérülésnél különösen fontos, hogy mielőbb lássa orvos, és pontosan diagnosztizálja, mi történt. A késedelem, a nem megfelelő ellátás miatt esetleg kialakuló nagyobb mértékű duzzanat akár hetekkel meghosszabbíthatja a gyógyulást, sőt, a vállízület tartósabb mozgáskorlátozottságához vezethet. Az elsősegélynyújtás legfontosabb feladata a vállficamoknál is a rögzítés (az érintett oldali kar háromszög alakú kendővel való felkötése), a hűtőborogatás, jegelés, a fájdalom lokális csillapítása és a mielőbbi orvoshoz szállítás. A teljes gyógyulás az esetek többségében műtéttel érhető el.
Ez is érdekelhet
Ha törik, szakad?
A szakszerű orvosi ellátás azért is fontos, mert sem a mozgás korlátozottsága, sem a fellépő fájdalom mértéke nem ad biztos jelet arra nézve, történt-e csontsérülés, szalagszakadás is. A csonttörések olykor kisebb fájdalommal járnak, mint egy erősebb rándulás. Tévhit az is, hogy ha mozgatni tudja a balesetet szenvedett a sérült testrészt, biztosan nincs törés. Egyes esetekben ugyanis - ha a csontvégek nem távolodtak el egymástól - a törés vagy repedés nem okoz teljes funkciókiesést. Ezért az elsősegélynyújtásnál kétes esetben mindig úgy kell eljárni, mintha biztosak lennénk a törés bekövetkeztében. Nyílt törés esetén (ahol a feltételezett törés mellett vagy környékén nyílt seb található, vagy például maga a tört csontvég átszúrta a bőrt) az első teendő a seb száraz, steril kötéssel való ellátása. Tilos az esetleg kibukkanó csontvéghez hozzányúlni, vagy a csont eredeti helyzetének helyreállítását megkísérelni! A törött végtag rögzítése nagyon fontos: ez történhet az elsősegélynyújtás szabályai, a körülmények és az elsősegélynyújtó találékonysága szerint az erre a célra szolgáló sínnel, de akár jobb híján egy deszkalappal is. A sérült kart a törzshöz, illetve a sérült lábat a másik, ép lábhoz is rögzíthetjük bepólyázással. Fontos, hogy a sérült végtagot határoló két ízület is rögzítve legyen, például a felkar esetében a váll és a könyök is. Ha a sérült csigolyatörést szenvedett (erre mindig gyanakodni lehet, ha magasból leesés, omlás történt, és ha a beteg az alsó végtagjait nem tudja mozdítani), a beteget nem szabad mozgatni az orvos megérkezéséig.
Legjobban: