Egy csodaszerkezet
Egy fantasztikus "szerkezet" áll rendelkezésünkre a helyváltoztatáshoz, a mozgáshoz. Életünk végéig használjuk csont- és ízületi szerkezetünket, így fontos annak egészségi állapota. Érdemes odafigyelni rá, mert a korlátozott mozgás nemcsak mindennapi tevékenységeinket szűkítheti be, hanem életünket is.
Az artrózis (ízületi kopás) és meszesedés pontos oka még nem teljesen ismeretes, azt azonban feltételezik, hogy több tényező együttes jelenléte játszik szerepet a kialakulásában: például öröklött tényezők, fokozott fizikai terhelés, nehéz fizikai munka, versenyszerű sport, és természetesen a kóros elhízás is.
Sportoljunk mértékletesen!
A sport vitathatatlanul egészséges elfoglaltság, de mint minden mással az életben, ezzel is csínján kell bánni.
A sportban a kézi súlyzók és nagyobb terhek használata, a gyors mozdulatok, a váratlan súlypontáthelyezések, mind-mind igénybe veszik és terhelik az ízületeinket. Sportolás közben kétségkívül a "legaktívabb" ízületek közé tartozik a boka-, a térd-, a váll-, a könyök- és a csípőízület. Ezek az ízületek olykor nagyon erős fizikai igénybevételnek vannak kitéve, és egy-egy edzés, versenyzés alkalmával komoly (erő)hatások érik őket. Éppen ezért érdemes ízületeinket, szalagjainkat megerősíteni, valamint óvni őket a sérülésektől.
Figyeljünk a bemelegítésre
A sportolás közben fellépő fájdalmak tekintélyes részét azok a fájdalmak jelentik, amelyek az inak, ínszalagok megerőltetésének következményei. Sportolás és erős fizikai igénybevétel előtt minden esetben szükség van bemelegítésre. Így készítjük fel nemcsak az izmokat, inakat, ízületeket a nagyobb terhelésre, hanem a szívet és a tüdőt is. Ha nem követjük a mértékletesség és a fokozott terhelés elvét, az izomzatunk és az ízületeink bánhatják azt. Egy bemelegítetlen, tónus nélküli izomzat, és "merev" ízület nem bírja a terhelést, könnyen elszakadhat egy "húr". Az intenzív, hirtelen mozdulatokhoz, robbanékony mozgáshoz megfelelő készenlét szükséges, amit csak bemelegítéssel lehet elérni. A rosszul felkészített izomzattal és ízületekkel nemcsak, hogy megerőltetőbb a mozgás, de a teljesítmény is az elvárt szint alatt marad. Sőt nem kellően felkészített mozgatórendszer gyulladáshoz vagy akár izom-, és ínszalagszakadáshoz is vezethet. Természetesen ízületi sérülések nemcsak sportolás közben keletkezhetnek, hanem hirtelen mozdulatoknál, például ha hirtelen átszaladunk a zebrán, vagy hirtelen nagyot emelünk, stb.
Jó sportágat válasszunk!
Az egészséges élet szerves része a fizikai aktivitás. Nem mindegy azonban, hogyan mozgunk, ugyanis a helytelenül megválasztott sportmozgással számos esetben kifejezetten árthatunk szervezetünknek. Fontos, hogy karbantartsuk izomzatunkat, különösen a tartást elősegítő has és hátizomzatot, így kíméljük a csigolyákat, mert a jó tónusban lévő tartóizomzat tehermentesíti a gerincoszlopot. Ha már ízületi problémákkal küszködünk, akkor érdemes olyan sportágakat választani, amelyek megkímélik ízületeinket. Erre jó példa az úszás, ahol az ízületeink egy "puhább" közegben mozognak, és nincs erős kontaktus az ízületek és a talaj között. De alternatívaként alkalmazhatunk szinte minden ízületet megmozgató könnyű gimnasztikát is. A túrázás és a séta szép, idilli környezetben szintén jót tesz izmainknak, ízületeinknek, s mindemellett még lelkileg is felfrissít. A kerékpározás szintén egy olyan sportág, ahol az ízületek kíméletesen terhelődnek. A fent említett mozgásformákkal megőrizhetjük kondíciónkat, és edzésben tarthatjuk mozgásszerkezetünket (izomzat, ízület, inak). Ha szeretünk futni, és ezt napi rendszerességgel tesszük, akkor lehetőség szerint ne betonon fussunk, hanem puhább talajon, például erdőben, vagy salakon.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha sportolás közben fájdalmat érzünk izomzatunkban, ízületeinkben, hagyjuk abba a mozgást, ne erőltessük ízületeinket, és kövessük mindig a mértékletesség elvét. Ellenkező esetben komoly sérüléseket "szedhetünk össze". És miért is jó a mozgás? A fizikai aktivitás és a testmozgás aktiválja az anyagcserét, így az ásványi anyagok könnyebben és tökéletesebben beépülnek csontjainkba, s ettől csontozatunk, ízületeink szerkezete erősebbé válik. Az ízületi panaszokkal küszködő, artrózisos betegeknek érdemes az érzékenyebb területek körüli izomzatot megerősíteni, hogy ne az ízület és a szalagok terhelődjenek.
Védjük a "futóműveket" - sok múlik a cipőn és a ruházaton
Hűvösebb időben figyeljünk oda az öltözködésünkre. Érdemes olyan ruházatot viselni, amely védi, illetve melegíti izomzatunkat, ízületeinket. Sérülés alakulhat ki, ha azokat az ízületeinket fedetlenül hagyjuk, amelyek amúgy is nagy igénybevételnek vannak kitéve. Gyakori az olyan sérülés, amikor az izomzatot megfelelő ruházat védte, de az ízületet nem, így a "felemásra" sikerült bemelegítés következménye sérülés lehet.
A sportolás másik sarkalatos pontja a megfelelő cipő. A számunkra ideális cipő viselése nagyban hozzájárulhat a sérülések elkerüléséhez.
Olyan cipőt hordjunk, amelyet a sportág jellege "megkövetel", valamint tökéletesen illeszkedik lábunk alakjához. Futáshoz érdemes speciálisan kialakított, rugalmas talpú modelleket előnyben részesíteni, szemben a "merevtalpú" sportcipőkkel. A rossz, kényelmetlen cipő gyakran okoz boka-, térd- vagy akár gerincfájdalmakat. Fontos az is, hogy cseréljük le sportcipőnket, ha feltűnően elkopik, vagy erősen deformálódik!
Legjobban: