Ez az átfogó egészségügyi szolgáltatás arra hivatott, hogy segítse a nő felkészülését a szülésre, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra.
Térítésmentesen jogosult terhesgondozásra minden Magyarország területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, illetve szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású harmadik országbeli állampolgárok is.
Jó, ha tudjuk, hogy a terhesgondozáson való részvétel - a terhessége alatt legalább négy alkalommal, koraszülés esetén legalább egyszer - az anyasági támogatás folyósításának egyik feltétele.
A védőnő feladatai a terhesgondozás során
A védőnő nyilvántartási feladata mellett, mely során kiállítja és kiadja a terhesgondozási könyvet, a nyilvántartásba vett személyeket otthonukban, illetőleg a lehetőségek szerint a terhesgondozóban folyamatos gondozásban részesíti, havonta legalább egy alkalommal terhestanácsadást nyújt. E mellett közreműködik a terhes nő egészségi állapotát ellenőrző alapvető vizsgálatok elvégzésében, folyamatosan konzultál a terhesgondozásban részt vevő szülész-nőgyógyász szakorvossal és a háziorvossal, figyelemmel kíséri az állapotos nő szociális, családi és munkahelyi körülményeit, egészségi és pszichés állapotát, szükség esetén - az állapotos nő beleegyezésével - kezdeményezi ezek megváltoztatását a munkaadónál vagy az érdek-képviseleti szerveknél, tájékoztatja az állapotos nőt a rá vonatkozó jogosultságokról.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A terhesgondozás keretében a védőnők egyes vizsgálatokat önállóan is végezhetnek, ezek közé tartoznak:
- a haskörfogat mérése;
- symphysis-fundus távolság mérése;
- vérnyomás mérése;
- magzati szívműködés vizsgálata (frekvencia-számlálás);
- a terhes nő vizeletének vegyi és tesztcsíkos vizsgálata.
A terhesgondozó háziorvos feladatai
A háziorvos a terhesgondozó szakorvossal és védőnővel együttműködve vesz részt a terhesgondozásban. Ennek során kiemelt figyelmet fordít az állapotos nő nála regisztrált korábbi, nem a terhességgel kapcsolatos kivizsgálásának és gyógykezelésének adataira, azok terhességre gyakorolt hatásaira. A háziorvos a terhesgondozás keretében:
- hetente két óra terhestanácsadást tart;
- önállóan végzi a terhesgondozással kapcsolatos továbbképzés keretében elsajátított vizsgálatokat;
- szükség esetén szűrővizsgálatokat rendel el;
- az általa végzett vizsgálatok leleteit rögzíti a terhesgondozási könyvben, szükség szerint ahhoz csatolt külön lapon és a beteg törzskartonján;
- elbírálhatja az állapotos nő keresőképességét;
- kiemelt figyelmet fordít a szoptatás szorgalmazására.
A szülész-nőgyógyász szakorvos feladatai
Az állapotos nő szabadon választhat magának szülész-nőgyógyász szakorvost, aki a védőnővel együttműködve részt vesz a szülésre való felkészítésben és a szoptatás szorgalmazásában, valamint elvégezteti a szükséges szűrővizsgálatokat. Jogszabály alapján az állapotos nőt az első és a második trimeszterben legalább egyszer-egyszer, a harmadikban pedig legalább kétszer ajánlott megvizsgálni.
A terhes nők szűrővizsgálatai
A meghatározott szűrővizsgálatokat a gondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvosnak kötelező elrendelnie, a háziorvos erre csak szükség esetén köteles.
Amikor a terhes nő először jelentkezik orvosnál, az alábbi szűrővizsgálatok kell rajta elvégezni:
- a méhen belüli terhesség igazolása az anamnesztikus adatok figyelembevételével bimanuális vizsgálattal, laboratóriumi terhességi próbával vagy szonográfiás vizsgálattal;
- belgyógyászati vizsgálat;
- fogászati vizsgálat;
- betöltött 35 éves életkor felett genetikai tanácsadás.
A terhesgondozás keretében szakorvosi javaslatra igénybe vehető, ajánlott szűrővizsgálatok:
- az első megjelenés alkalmával az anya betegségének megfelelő szakorvosi konzílium kezdeményezése;
- terhelő szülészeti-genetikai anamnézis esetén genetikai konzílium;
- bimanuális vizsgálatok a cervix-score meghatározására;
- toxoplasma, rubeola, CMV, hepatitis B, C aktuális fertőződés vagy annak gyanúja esetén a szűrővizsgálatot végző laboratóriummal történt szakmai konzultáció alapján,
- genitourinalis és székletfertőzöttség szűrése;
- orális glucose terheléses teszt (OGTT), 3 órás;
- vas-anyagcsere vizsgálatok;
- serum és vizelet hormonszint, illetve ürítési vizsgálatok a foetoplacentaris egység állapot-diagnosztikájára;
- kiegészítő ultrahangvizsgálatok: a 28. héttől ismételt vizsgálatok a magzat méhen belüli növekedési és fejlődési elmaradásának szűrésére, és nefroszonográfia a 20. terhességi héttől a veseüregrendszer tünetmentes tágulatának szűrésére;
- a lepényi elégtelenség és a magzati oxigénhiány szűrése a 34. héttől cardiotocographiával, magzati keringési vizsgálattal (doppler-flowmetria).
Ez is érdekelhet
A terhesgondozással kapcsolatos kérdések részletes szabályozását megtaláljuk a terhesgondozásról szóló 33/1992. (XII. 23.) NM rendeletben, valamint a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 3. § szakaszában.
Legjobban: