Csecsemőknél kiszárad vagy sebesedik a bőr, két év fölötti gyerekeknél a hajlatokban alakulhat ki, száraz bőrrel, kipirosodással és pikkelyes hámlással jár. Felnőtteknél is hasonló jelenségek fordulnak elő, csak náluk már a nyakon, fejen, vállakon vagy a mellkason is előtűnhet az ekcéma. Ez a leggyakoribb bőrbetegség: az Egyesült Államokban minden tizedik ember szenved tőle, Magyarországon pedig csak az egyik fajtája, az úgynevezett atópiás (köznyelven: allergiás) változat minden ötödik gyermeket érint.
Mindezek után aligha kell hangsúlyozni, hogy a felnőtteknek nemcsak magukra, hanem gyermekeikre is oda kell figyelniük, és időben orvoshoz kell fordulniuk, illetve megfelelő kezelésről gondoskodniuk, ha a kicsiknél vagy önmagukon észlelik az ekcéma tüneteit.
Endogén ekcémák: sokszor a genetika a meghatározó
Endogénnek nevezzük az ekcémát, ha kialakulásában az egyedi hajlam és fogékonyság szerepe a meghatározó. A szervezeten belül (ezért az "endogén" név) vagy a bőrön elszaporodó mikrobák antigénjei valószínűsíthetők ilyenkor az ekcéma kiváltó okaként. (Antigének: azok az anyagok, amelyek ellenanyagok termelését vagy immunválaszt indítanak be.)
Az endogén eredetű ekcémák különböző változatai ismertek. A legfontosabb talán az atópiás dermatitisz (AD), vagyis az atópiás bőrgyulladás. Ez sokszor az asztmával és a szénanáthával együtt jelenik meg, és mindhárom az úgynevezett atópiás betegségek közé tartozik.
Az atópiás kifejezés azt jelenti, hogy ilyen betegségek azoknál lépnek fel, akik a szokásosnál hajlamosabbak arra, hogy allergia alakuljon ki a szervezetükben. Ha az allergia a bőrön jelentkezik, akkor beszélünk tehát atópiás dermatitiszről. Az AD krónikus, illetve krónikusan visszatérő, nem fertőző, genetikailag meghatározott kórkép. A bőr védő-gátlófunkciójának károsodásával jellemezhető betegség az immunszabályozás zavaraival jár együtt.
Az AD kialakulását kiprovokáló faktorok közé tartozhat a meleg téli ruhák egyik gyakori anyaga, a gyapjú, de izzadás is kiválthat atópiás, azaz allergiás reakciót a bőrön. A nem megfelelő bőrtisztítás, de a pszichés stressz is fokozhatja az atópiás dermatitisz tüneteit, ahogyan az extrém hideg, a nagy szárazság is ugyanilyen hatással járhat. A hormonális hatások (például terhesség idején) is AD kialakulásához vezethetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Speciális provokáló faktorok az immunrendszerünk működésekor kialakuló úgynevezett szenzibilizáció révén hatnak. Közvetett hatásról van tehát szó. A kiváltó faktor nem azonnal indukál allergiás reakciót például a bőrön. Az első találkozás ugyanis a speciális provokáló faktorokkal csak érzékennyé teszi szervezetünket a kiváltó okra. A "szenzibilizált" szervezet a második találkozásra már atópiás (allergiás) reakcióval felel a provokáló tényezőre. Ilyen faktor lehet az állati szőr és bőr, a pollenek, bizonyos élelmiszerek, illetve a már említett szárazság és az UV-sugárzás hiánya télen.
A diszhidrótikus ekcéma a tenyéren és az ujjak oldalsó felszínén vagy a talpakon viszkető hólyagok megjelenésével jár. Sokszor csak picik a hólyagok, de vízzel telnek meg. A diszhidrózis krónikus betegség, a hólyagok gyakran hámlóak, vörösek, nedvedzőek.
A seborrheás ekcéma eltér az endogén ekcémák jelentős részétől abban, hogy nem száraz bőrön alakul ki, hanem éppen fordítva: a zsíros bőr hámlik viszonylag nagy plakkokban.
Ismert még az úgynevezett nummularis vagy mikrobás ekcéma. Ez kínzó viszketéssel járhat. Kör alakú, gyulladt, piros foltok, kisebb hólyagocskák jelennek meg ilyenkor a bőrünkön.
A stasis dermatitisz pangásos ekcémát jelent, amely a visszérbetegséggel küzdő pácienseknél lép fel.
A kiszáradásos dermatitisz a bőr kiszáradásával jár. Endogén excémának számít a lychen simplex chronicus, amelyet szoktak neurodermatitisznek is nevezni, és amely viszketéssel jár, és allergiás jelenségekkel párosul. Endogén az úgynevezett intertrigo, azaz a bőrredőkben előforduló kipállás is.
Exogén ekcémák: fontos tudni, hogy irritatív vagy allergiás reakcióról van-e szó
Az ekcémák másik nagy csoportjában a külső tényezők, a környezeti hatások a meghatározóbbak. Ezek az exogén bőrgyulladások. Növényi és állati eredetű anyagok, természetes anyagok és szervetlen vegyületek, vegyi anyagok, fémek válthatják ki ezeket a tüneteket. Az exogén bőrgyulladások egyik legfontosabb csoportját a kontaktekcémák alkotják. Ilyenkor a bőrre került anyag közvetlenül vagy közvetve károsíthatja a bőrünket, illetve gyulladást okozhat.
A kontaktallergiák között külön kategória az "irritatív nem allergiás kontaktekcéma". Ez csak az exponált - azaz az irritáló anyagnak közvetlenül kitett - bőrfelületen jelenik meg, azaz a gyulladás "nem szóródik", nem terjed tovább a bőrön. Ez azt jelenti, hogy ha például egy fémcsat közvetlenül érintkezik a bőrünkkel, akkor az adott ponton okoz bajt. Az irritatív kontaktekcéma koncentrációfüggő, azaz nem mindegy, hogy a külső hatás milyen erősségű és mennyi ideig áll fenn. Égető érzéssel, fájdalommal jár, de viszketés nincs ilyenkor. Gyakran szerves oldószerek váltják ki a tüneteket.
A külső meghatározottságú kontakt-bőrbetegségek másik csoportját az allergiás kontaktekcémák jelentik. Ilyenkor az exponált területről szóródik szét a bőrön a gyulladás. A mindent vagy semmit elvén alapul a gyulladás: azaz mindenképpen kialakul, ha kontaktusba kerül a szervezetünk, bőrünk az allergiát kiváltó anyaggal.
Ilyenkor mindegy, hogy mennyire erős a hatás vagy mennyire hosszú ideig érintkezünk az adott anyaggal. Viszketés jellemző erre a kórképre. A beteg bőre az allergénnel tartósan érintkezve szenzibilizálódik, azaz előbb (túl)érzékennyé válik a testünk az allergiát kiváltó anyagra, és csak a második találkozás után (ismételt expozíciókor) jelennek meg a tünetek. Ez az a bőrbetegség, amikor érdemes az immunválaszt gátló, allergia ellen is alkalmazott szerek beszedése.
Allergiás és fototoxikus kontaktekcéma
Az allergiás kontaktekcémák két formája ismert: az akut változat a bőr pirosodásával, ödémával, kis hólyagocskák megjelenésével párosulhat. A nedvező, "erodált", pörkkel fedett bőr erősen viszket ilyenkor. Amikor az ilyen bőrgyulladás idültté válik, akkor beszélünk krónikus allergiás kontaktekcémáról: ha testünk és az allergén kontaktusa tartós, a bőr megvastagszik, "pörkök" jelennek meg, és sokszor kialakulhat az úgynevezett "utcakő-rajzolat" a krónikus gyulladás miatt a bőrünkön, melynek felszíne hámlani kezd. A leggyakoribb allergének, azaz kiváltóanyagok közé tartoznak a fémek (nikkel, króm, kobalt), a formaldehid, a latex, a különböző kátrányok, illatanyagok és a sok kozmetikumban is előforduló lanolin.
Külön csoportot jelent az exogén bőrgyulladások között a fototoxikus kontaktekcéma: ilyenkor valamilyen fototoxikus (fényhatásra mérgezővé váló) anyag kerül az adott személy szervezetébe vagy bőrére. Bizonyos gyógyszereknél tudni lehet például, hogy nem szabad beszedésük után a napra menni. Az ilyen fototoxikus reakciók mindenkiben jelentkeznek - ha nem tartja be az előírásokat.
A fotoallergiás kontaktekcéma némileg eltér az előző kategóriától: ezt nem feltétlenül váltja ki egy adott szer, viszont ha valaki hajlamos rá, akkor ha a "napra kimegy", fotoallergiás reakció léphet fel a szervezetében, tehát kontaktekcéma is kialakulhat. Ezt fényvédők, borotválkozás utáni szerek, parfümök, kátrány, olaj és antibiotikumok válthatják ki.
Ekcéma esetén tehát a legfontosabb teendőnk, hogy minél gyorsabban orvoshoz forduljunk, és kivizsgáltassuk, mi okozza a bőrgyulladást. Ettől függ ugyanis a kezelés sikeressége. Láttuk, az ekcéma típusától függ, hogy viszkető (allergiás gyulladásoknál) vagy égető érzés (irritatív ekcémáknál) lép-e fel. Azt is ki kell vizsgálni, hogy nincs-e más krónikus betegség a háttérben.
Ha a vizsgálatok kimutatják az allergént, akkor fontos, hogy a bőrünket hipoallergén tisztálkodási szerekkel tisztítsuk. Az irritáló anyagokat kerülnünk kell. Hidratálni (krémezni) kell a bőrt. A testápoló szerekre és a samponokra is figyeljünk, hogy ne tartalmazzanak számunkra káros anyagokat!
L.HU.MKT.CC.07.01.2019.1818
A Bepanthen Sensiderm krém orvostechnikai eszköz, egyben gyógyászati segédeszköz.
Forgalmazza: Bayer Hungária Kft., 1123 Budapest, Alkotás utca 50.
Ez is érdekelhet
