A lábgombától tulajdonképpen senki nincs teljesen védve (bár vannak olyanok, akik kevésbé hajlamosak ezekre a fertőzésekre): mindenkivel megeshet, hogy a körülmények összeesküdnek ellene, és bármennyire is óvatos, kialakul nála a gomba.
Az életmód igen erősen befolyásolja az egyre gyakoribb lábgombásodást. A gombásodás ugyanis igazi civilizációs betegség: az olcsó, műbőrből készült cipők, a divatos nejlonharisnyák, a rendszeres sportolás, a fürdő- és wellness-kultúra terjedése egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy egyre többen szenvednek lábgombásodástól. Sőt a civilizációs "betegségnek" számító stressz, az elhízás, a cukorbetegség is kockázati tényező!
Még az ápoltság sem mentheti meg teljesen az embert a veszélyektől: a túlzásba vitt tisztálkodás, a bőr természetes védekező rétegének "elpusztítása", a nem megfelelő mosakodási szokások is fokozhatják a láb gombás fertőzéseinek megjelenését.
A környezet is rizikófaktor: a gombák a legjobban a meleg, nedves, párás helyeken érzik jól magukat, éppen ezért a nyári melegben ideálisak lehetnek a körülmények elszaporodásukhoz. Ugyanakkor télen sem vagyunk védve, hiszen a meleg, fűtött otthonok, munkahelyek, a bélelt cipők is ideális hőmérsékletet és páratartalmat biztosítanak a gombáknak.
A betegségek közül azok tesznek hajlamosabbá a lábgombásodásra, melyeknél a szervezet - illetve a láb - vérkeringése romlik; amelyek fokozott verejtékezéssel járnak; vagy amelyek következményeként legyengül az immunrendszer.
A cukorbetegek bőre az átlagosnál sokkal sérülékenyebb. Ennek oka, hogy a cukorbetegséggel párhuzamosan kialakulhatnak a bőr kisereinek elváltozásai (mikroangiopátia), és romlik a bőr oxigénellátása, ráadásul a bőr vérellátása is romlik.
Mivel a fájdalomérzet csökken, a lábat érő irritáció vagy apró sérülés sokáig észrevétlen maradhat. Az érzészavarok miatt a cukorbetegek testsúlya másként oszlik el a talpon, mint az egészségeseknél, így egyes felületein a túlterhelődés miatt bőrkeményedések alakulhatnak ki, melyeknek berepedése sérülésekhez vezethet, utat nyitva a külső kórokozók behatolásának.
Ennek következtében a cukorbetegek bőre fokozottan érzékeny a fertőzésekre, köztük a gombás megbetegedésekre - ez pedig sajnos nem kizárólag a lábra, de a test többi részére is igaz!
Az elhízottak, túlsúlyosak esetében több dolog is hozzájárul ahhoz, hogy sokkal gyakrabban fordul elő náluk gombás megbetegedés, mint az egészséges testsúlyúaknál vagy soványabbaknál. Esetükben ugyanis szinte tetőtől talpig kialakulhatnak összefekvő bőrterületek: a nyak redőitől kezdve a mellek alatt, a hónaljnál, a has alatt, a comb tövében, a lábujjak között, ezek pedig könnyen kidörzsölődnek - és az apró sérülések hozzájárulhatnak a gombásodás megjelenéséhez. A nagyobb testsúly ráadásul fokozott izzadási hajlammal jár együtt, így minden "feltétel" adott a gombák számára.
Nem csak betegség, kóros állapot lehet rizikófaktor, hanem valamely egészséges, átmeneti időszak is. Így például oda kell figyelni a bőrgombásodás megelőzésére a várandósoknak is - a megnövekedett súly, illetve a hormonális változások miatt. Nőknél a menopauzát megelőző időszak, a hormonális működés természetes változásának kora is növeli a fertőzés esélyét, mert igen gyakran hőhullámokkal, fokozott izzadással jár együtt.