Évente több mint 4 ezer prosztatarákos beteget regisztrálnak Magyarországon, és mintegy 1500-an halnak bele a dülmirigy karcinómájába, amely a férfiak leggyakoribb tumoros betegsége. A prosztatarák kialakulásában számos tényező szerepet játszik, bár a betegség pontos okát máig nem tudták feltárni.
Öröklött génmutációk
Az első és egyik legfontosabb a genetikai érintettség, melyre elsősorban a családban korábban előfordult prosztatarákos esetek hívhatják fel a figyelmet. Az öröklött génmutációk az esetek 10 százalékában játszhatnak szerepet. Mutatjuk, melyek a leggyakoribbak.
- BRCA1, BRCA2: ezek úgynevezett tumorszupresszáló gének, melyek általában segítenek helyrehozni a sejt DNS-hibáit (vagy, ha az nem lehetséges, akkor elpusztítják). A mutálódott változataik azonban gyakran okoznak mell- és petefészekrákot a nőknél, valamint prosztatarákot (főképp a BRCA2) a férfiaknál.
- CHEK2, ATM, PLANB2 ÉS RAD51D: ezek a szintén DNS-javító gének mutációi is felelhetnek néhány örökletes prosztatarákért.
- MSH2, MSH6, MLH1, PMS2 stb.: ezek a gének - ha egészségesek - azért felelnek, hogy kijavítsák a DNS-duplikáció hibáit, amikor a sejt osztódik. A férfiaknak, akiknek valamely, ebben a pontban felsorolt génjében öröklődő mutációjuk van, Lynch-szindrómának (örökletes, nem polipózisos vastagbélráknak vagy HNPCC-nek) nevezett állapottal élnek, és ez növeli náluk a vastagbél-, a prosztata és néhány más rák kialakulásának kockázatát.
- RNASEL (korábban HPC1): hasonló szerepe és működése van, mint az említett BRCA géneknek, örökölt mutációja szintén növeli a prosztatarák kialakulásának veszélyét.
- HOXB13: ez a gén a prosztatamirigy kialakulásában játszik szerepet, ennek mutációit összekapcsolják a korai életkorban kialakuló prosztatarákkal, ami szerencsére nagyon ritka.
Ilyenkor érdemes genetikai vizsgálatot végeztetni
Amennyiben a családban halmozottan fordultak elő prosztatarákos esetek, úgy kezelőorvosunkkal egyeztetve érdemes lehet genetikai tesztet csináltatni, hogy megtudjuk, hordozzuk-e valamely génmutációt, amely megnövelheti a rák kialakulásának kockázatát. Fontos tudni, hogy ha a vizsgálat ki is mutatja a hibás gén meglétét, az még nem jelenti azt, hogy biztosan kialakul nálunk a betegség, tekintve, hogy ez csak egy hajlamosító tényező.
Az információ birtokában azonban több óvintézkedést is tehetünk. Például minimalizálhatjuk a tumor kialakulásában szerepet játszó egyéb rizikófaktorokat, és gyakrabban járhatunk prosztatarákszűrésre . Így, ha ki is alakul a daganat, a korai felismerésnek köszönhetően jó eséllyel meggyógyulhatunk.
Szerzett mutációk
Az öröklött génmutációk a dülmirigy karcinómák 10 százalékáért felelnek, vannak azonban úgynevezett szerzett mutációk is, ami azt jelenti, hogy az egyes gének életünkben bekövetkezett valamilyen esemény vagy egyéb ok miatt alakulnak át. Ezeket általában nem tudjuk tovább örökíteni. A kutatók szerint a legtöbb prosztatarákkal kapcsolatos génmutáció az ember életében fejlődik ki, nem pedig öröklődik. Hogyan is zajlik ez pontosan?
Valahányszor egy sejt felkészül két új sejtre osztódni, le kell másolnia a DNS-ét. Ez a folyamat nem tökéletes, és becsúszik egy-két hiba, ami problémás DNS-t hagy az új sejtben. Nem világos, hogy ezek a DNS-változások milyen gyakran lehetnek véletlenszerű események, és milyen gyakran befolyásolják őket más tényezők (például étrend, hormonszint stb.). Általában minél gyorsabban nőnek és osztódnak a prosztatasejtek, annál nagyobb az esély a mutációk előfordulására. Bármi, ami felgyorsítja ezt a folyamatot, valószínűbbé teheti a prosztatarákot. Mutatjuk, mik befolyásolhatják.
- Férfi nemi hormonok: az androgének, például a tesztoszteron, elősegítik a prosztatasejtek növekedését. A magasabb androgénszint hozzájárulhat a prosztatarák kockázatához.
- IGF-1: egyes kutatások azt találták, hogy azoknál a férfiaknál, akiknek egy másik hormon, az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) szintje magas, nagyobb valószínűséggel alakul ki prosztatarák.
- Prosztatagyulladás: a prosztata gyulladása összefügghet a prosztatarákkal. Az egyik elmélet szerint a gyulladás a sejt DNS-károsodáshoz vezethet, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a normális sejt rákos sejtekké váljon. Ahhoz azonban, hogy ezt biztosan ki lehessen jelenteni, további kutatásokra van szükség.
- Sugárzás és vegyi anyagok: a sugárzásnak vagy a rákot okozó vegyi anyagoknak való kitettség számos szervben okozhat DNS-mutációkat, de ezek a tényezők egyelőre nem bizonyítottan fontos okai a prosztatasejtek mutációinak.
Legyünk bölcsebbek, ne csak öregebbek
Bár a szerzett, de főképp az öröklött génmutációk kivédhetetlen rizikófaktorok, a szakemberek szerint az egyik legfontosabb kockázati tényező azonban mégis a kor, mivel az idő előrehaladtával nő a rák kockázata is. Nem véletlen, hogy 50 éves kor felett már erősen ajánlott évente prosztatarákszűrésen részt venni. Sajnos azonban itthon még mindig nagyon kevés férfi szánja rá magát a fizikai vizsgálatból, ultrahangból és esetlegesen vérvizsgálatból (PSA-teszt) álló szűrésre. Éppen emiatt gyakran sokkal később és előrehaladottabb állapotban, már a tünetek megjelenése után fedezik csak fel náluk a dülmirigy tumorját - ekkor azonban már a gyógyulás esélyei is rosszabbak. Tízből hat esetnél a beteg 65 év feletti. Egy tavalyi felmérés azonban rávilágít , a magyar 65 év feletti férfiak 39 százaléka még soha nem volt prosztatavizsgálaton.
Mivel az öregedés ellen sem tehetünk, így marad, hogy valóban ellátogatunk évente egyszer a szűrővizsgálatra, illetve az alábbiakban felsoroltak figyelembevételével próbáljuk elkerülni azokat az egyéb hatásokat, amelyek fokozhatják a rák kialakulásának kockázatát.
Álljunk rá a mérlegre
Ideje, hogy ne csak a bajuszunk alatt mosolyogjunk, amikor életünk párja a mérlegre áll, hanem kövessük példáját, és nézzünk szembe a ténnyel: a mondás, miszerint a "férfi 100 kiló alatt karácsonyfadísz", legfeljebb arra jó, hogy magunkat áltassuk vele. Amennyiben a mérleg és a BMI alapján nem vagyunk túlsúlyosak, úgy picit megnyugodhatunk, ám a rendszeres testmozgást még ekkor se hagyjuk el.
Ha azonban a testtömegindexünk 25 felett van, akkor ideje tennünk valamit, az ugyanis már a túlsúlyt jelzi, 30 felett elhízásról, 35 felett pedig súlyos elhízásról beszélhetünk. Tanulmányok azt találták, hogy az elhízott férfiaknál nagyobb az agresszívebb (gyorsabban növekvő) prosztatarák kialakulásának rizikója. Sőt, néhány vizsgálat azt is kimutatta, hogy az elhízott férfiak nagyobb eséllyel halnak bele a prosztatarákba.
A zsírpárnák ellen azonban nemcsak a prosztatarák, de más daganatos betegségek, például a vastagbélrák miatt is érdemes felvenni a harcot. A legjobb pedig, ha egyszerre több fronton támadunk: mozgás és étrend. A komplett életmód-változtatás hozhatja csak meg a kívánt sikert.
Élvezzük az életet!
A rendszeres nemi élet, ideértve az önkielégítést is, nemcsak élvezetes, de jelentősen csökkentheti a prosztatarák kialakulásának esélyét is. Egy ausztrál kutatás szerint a heti öt alkalommal ejakuláló férfiaknál 34 százalékkal kisebb a dülmirigy daganatos megbetegedésének kockázata. Fontos azonban, hogy még a legnagyobb élvezetek közepette se feledkezzünk meg a biztonságról, a szexuális úton terjedő betegségek, mint a gonorrhoea (kankó, tripper) vagy a chlamydia, növelik a prosztatarák kialakulásának rizikóját, mivel a prosztata gyulladásához vezethetnek. Ám, mielőtt még azon gondolkodnánk, hogy kondomhasználat helyett vasectomiára adjuk a fejünket, érdemes figyelembe venni, hogy ez a beavatkozás is növelheti a prosztata daganatos megbetegedésének esélyét.
Előfordulhat, hogy mindent helyesen tettünk, mégis megtörténik a baj. Vannak olyan tünetek -gyakori, sürgető vizelési inger; vizeletürítési nehézség, esetleg vizeletelakadás; szakaszossá váló vizelés; utócsepegés; bármilyen vérzés; akut gyulladás esetén előfordulhat láz, hidegrázás, gát- és deréktáji, herékbe sugárzó fájdalom -, amelyek észlelésénél azonnal urológushoz kell fordulni.