Az ételintolerancia hátterében bélműködési problémák állhatnak, melyeket a nem megfelelő emésztés, a megváltozott bélperisztaltika (bélmozgás), valamint a bélfal áteresztőképességének fokozódása okoz. Fontos tudni, hogy a panaszok nem közvetlenül étkezés után, hanem órákkal, akár napokkal később jelentkeznek, súlyosságukat pedig az határozza meg, hogy mennyit fogyasztottunk a számunkra problémás összetevőből, ételféleségből. A tünetek sokfélék lehetnek: bőrkiütés, bőrviszketés, szénanátha, légúti eltérések, fejfájás, emésztési zavarok, elhízás, ízületi panaszok, fokozott fertőzéshajlam, krónikus fáradtság vagy depresszió tapasztalható.
Így leplezhető le a "bűnös"
Mint ahogy erre korábbi cikkünkben felhívtuk a figyelmet, a tünetek késleltetett megjelenése igencsak megnehezíti, hogy az érintettek az étkezéshez kössék a panaszaikat, és ha fel is merül az ételintolerancia gyanúja, pusztán sejtésre alapozva nehéz biztonsággal meghatározni, pontosan mi állhat a háttérben. Ilyen esetben érdemes célzott labordiagnosztikai vizsgálatokat elvégeztetni, amelyek segítenek azonosítani a probléma forrását. Immunmodulált ételintolerancia esetén az ételintolerancia-vizsgálat a táplálékspecifikus IgG (immunglobulin G) ellenanyagok jelenlétének és szintjének ellenőrzéséből áll. Az ilyen típusú tesztek akár több mint 200 tápanyagra (a lazactól kezdve az epren át a gombáig) is képesek szűrni a páciens véréből. Pozitív eredmény esetén igazolható az intolerancia fennállása. Ne feledjük: a teszt elvégzése előtti hetekben semmiképpen sem szabad diétázni, mert ha kizárjuk az étrendünkből a feltételezett "bűnösöket", fals negatív eredmény születhet.
A táplálékspecifikus IgG-tesztek jellemzően vizsgálják a gliadin IgG-t és glutén IgG-t is - ezt azért fontos kiemelni, mert pozitív eredmény esetén szakorvossal egyeztetve érdemes lehet cöliákia (lisztérzékenység) irányába tovább vizsgálódni. A cöliákia autoimmun betegség, kiváltója a genetikailag fogékony emberekben a kalászos gabonafélékben lévő sikér (glutén) egyik fehérjecsoportja, a gliadin. Ha felmerül a gyanú, laboratóriumi oldalról a következő vizsgálatok javasoltak: szerológiai vizsgálat, amely során a szöveti transzglutamináz IgA és IgG elleni antitestek koncentrációját mérik (pozitív esetben ajánlott az EMA IgA/IgG tesztek elvégzése is), illetve a szájnyálkahártya-törletből vagy vérből végezhető genetikai vizsgálat, amelynél a HLA-géncsalád fogékonyságot jelentő fehérjemolekulákat kódoló genetikai változatainak kimutatását végzik. Cöliákiára elsősorban emésztőrendszeri panaszok utalhatnak, de egyéb tüneteket, például bőrelváltozásokat, ízületi gyulladást, pszichés zavarokat is előidézhet.
Vannak olyan ételintoleranciák is, amelyeket enzimhiány okoz, ezek igazolásához a táplálékspecifikus IgG-tesztek nem alkalmasak, más módszer szükséges. Ebbe a csoportba tartozik a leggyakoribb ételintolerancia, a laktózérzékenység, amely a lakosság kb. 20-30 százalékánál áll fent. Lényege, hogy a tejcukorbontó enzim (laktáz) elégtelen vagy hiányos termelése miatt a szervezet nem képes a táplálékkal bevitt tejcukor (laktóz) megemésztésére, ez pedig olyan tünetekkel járhat, mint a tej- és tejtermékfogyasztást követő hasi fájdalom, hasmenés, puffadás, hányinger. A laktózintolerancia lehet elsődleges, illetve másodlagos (szerzett); előbbi kivizsgálására a genetikai laktózintolerancia-teszt javasolt, melyet a diéta nem befolyásol, bármikor elvégezhető. A vizsgálat történhet vérből vagy szájnyálkahártya-törletből.
Az öndiagnosztizálás és öngyógyítás nem megoldás
Fontos tudni, hogy a leletek értelmezése, illetve a további teendők meghatározása szakorvos feladata, így ha kézhez kaptuk a vizsgálati eredményeket, semmiképpen se essünk az öndiagnosztizálás vagy az öngyógyítás csapdájába. Első körben mindenképpen menjünk el gasztroenterológushoz, akivel egyeztetni tudjuk a személyre szabott terápiás lehetőségeket, és amennyiben szükséges, egyéb vizsgálatokkal kapcsolatban is informálódhatunk.
Az ételintolerancia gyógyítása egyelőre nem lehetséges (bár az érzékenység mértéke idővel bizonyos esetekben változhat), az érintettek számára tehát az egyetlen megoldás, ha kizárják azokat az összetevőket, ételféleségeket, amik a kellemetlen panaszokért felelősek. Mindemellett azonban lényeges, hogy kiegyensúlyozott étrendet kövessenek, amely minden fontos makro- és mikrotápanyagot tartalmaz. Hogy elkerüljük a táplálkozási hiányállapotokat, jelentkezzünk be egy dietetikushoz is, aki hasznos tippekkel, tanácsokkal segít új étrendünk kialakításában.