A nutritív allergia, vagy hétköznapi kifejezéssel az ételallergia egy olyan gyűjtőfogalom, amely a különböző élelmiszerek által kiváltott adott kóros immunválasz következtében kialakuló reakciók (tünetek) széles skálájának leírására szolgál. Ideértjük az allergiás reakciókon túl például az enzimhiányból adódó mellékhatásokat, a farmakológiai reakciókat és egyéb, olyan egyénre jellemző tüneteket, amelyek nem illenek bele az eddigi felsorolásba. Éppen emiatt is fontos megjegyezni, hogy bár általában egy kalap alá veszik, az ételallergia és az ételintolerancia nem teljesen ugyanaz.
A fő különbség
Az ételallergia tünetei viszonylag hamar tapasztalhatók, erősségük az enyhétől a legsúlyosabbig terjedhet. Van, aki megússza némi kiütéssel, de akad olyan súlyos ételallergia is, amelynek következtében anafilaxiás sokk alakul ki az érintettnél, amely azonnali beavatkozás hiányában akár végzetessé is válhat. Fontos tudni továbbá, hogy a tünetek erőssége nincs összefüggésben az elfogyasztott allergén mennyiségével.
Az ételintolerancia esetében bizonyos élelmiszerek gyulladást okoznak a bélrendszerben. Hasfájás, görcsök, hasmenés, puffadás, székrekedés – ezek a legismertebb tünetei. Kiderítéséhez gasztroenterológiai vizsgálat mellett leggyakrabban vértesztet alkalmaznak. Ezek az úgynevezett nutritív ételintolerancia vizsgálatok, amelyek képesek 40, sőt akár több mint 200 féle ételre szűrni a páciens véréből.
Akár ételintoleranciáról, akár -allergiáról legyen is szó, sajnos rossz hír, hogy jelen ismereteink szerint egyik sem gyógyítható. Jó hír azonban, hogy a panaszokat és tüneteket meg lehet szüntetni, amennyiben sikerül megtalálni, mely élelmiszer váltja ki azokat. Természetesen ilyenkor az allergéneket teljesen ki kell iktatni az étrendből.
Enyhétől a legsúlyosabb tünetekig
De honnan, mely tünetek megjelenéséből sejthetjük, hogy érintettek vagyunk? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához fontos leszögezni, hogy majd kéttucatnyi különböző megjelenési formája lehet a nutritív allergiás tüneteknek, és ezek közül van, amelyik gyakoribb, és olyan is, ami csak nagyon ritkán fordul elő. Akad, akinél csupán egy, másnál akár több tünet is jelentkezhet egyszerre. Sőt ezek erőssége is egyénenként eltérő.
Leggyakrabban emésztőszervi panaszok, mint a hányás, hasmenés vagy épp a székrekedés, hasi görcsök jelzik, hogy valami nincs rendben. De, mivel az ételallergia gyakran társul keresztallergiaként például a szénanáthához, így olyankor nem gyomor- vagy bélpanaszok formájában jelentkezik, hanem a meglévő náthás tünetek (orrfolyás, tüsszögés, köhögés, könnyezés) fokozódásával. Mindezek mellett sűrűn előfordulnak bőrtünetek, a kisebb arcpírtól, a kiütéseken át a dermatitisz, az ekcéma vagy urtikária (csalánkiütés) formájáig. Az ételintolerancia ritkábban ízületi és idegrendszeri panaszokat is okozhat, mint az ingerlékenység, a migrén vagy a viselkedési zavar.
Sokan összekeverik az ételallergiát, az ételintoleranciát és az ételérzékenységet, pedig ezeket mind-mind más okozza, és máshogy is kell ezeket kezelni. Mutatjuk, honnan tudhatjuk , hogy nem ételallergia okozza a panaszainkat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A legsúlyosabb, ám szerencsére legritkábban jelentkező allergiás reakció pedig az anafilaxiás sokk. Ennek lefolyása szintén változatos tünetekkel jár. Az érintett az allergén táplálék elfogyasztása után nehezen veszi a levegőt, fullad, verejtékezik, sápad, kiütések, duzzanat, ödéma jelentkezik az arcán, utóbbi akár a légutakban is, elzárva azokat. A légzésleállás mellett a keringés összeomlása is bekövetkezhet a halálos végkimenetelű anafilaxiás sokk esetén.
Melyek a leggyakoribb ételallergiák?
Hogy pontosan hányan küzdenek ételallergiával, illetve -intoleranciával Magyarországon, arra kevés adat van. A Nielsen egy 2017-es kutatása szerint a hazai lakosság közel harmada szenved valamilyen nutritív allergiától. A World Allergy Organization, azaz allergiások világszövetségének adatai szerint pedig a Földön közel 220-250 millió embert érinthet az ételallergia, míg az ételintoleranciával küzdők száma ennek akár a négyszerese is lehet.
A Nielsen felmérése szerint Magyarországon a tejfehérje allergia a leggyakoribb, ezt a glutén-, és szójaallergia követi, az azonban megjegyzendő, hogy ez a statisztika is egy kalap alá veszi az ételallergiát és -intoleranciát. Az ételintolerancia tulajdonképpen egy késleltetett ételallergia, mivel a tünetek kialakulásáig hosszabb idő telik el.
Laktózérzékenység és tejfehérje-allergia
A laktózintolerancia nem tévesztendő össze a tejfehérje-allergiával. Előbbi genetikailag kódolt, és általában felnőtt korban jelentkezik. Lényege, hogy a tejcukor (laktóz) lebontásához szükséges laktáz enzim termelése fokozatosan csökken, majd idővel leáll, és onnantól az érintett nem képes megemészteni azt. A tejfehérje-allergiánál közvetlenül a tej fogyasztását követően jelennek meg az emésztőrendszeri panaszok (hasmenés, görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás, haspuffadás), melyeket bőr- vagy légúti tünetek is kísérhetnek. Ez az állapot vérből végzett allergiateszttel diagnosztizálható, amellyel a különféle tejfehérjék ellen termelődött speciális ellenanyag (IgE) mennyiségét mérik. A tejfehérje-allergia a laktózintoleranciával ellentétben általában már csecsemőkorban jelentkezhet, és felnőtt korra legtöbbször kinövik az érintettek.
Cöliákia, gluténallergia, gluténintolerancia
Három név, három különböző betegség, amelyeket szintén gyakran összekevernek. Mindhárom esetében az egyes gabonafélékben (búza, árpa, rozs, zab) található glutén okozza a problémát. Ezt az anyagot az érzékeny emberek szervezete nem tudja feldolgozni, ezért a szervezet ellenanyagot termel, ez indítja el az autoimmun folyamatot. A gluténérzékenység esetében ez a folyamat elsősorban a vékonybél egy szakaszát érinti, hiszen glutén fogyasztása esetén a bélbolyhok károsodnak, majd teljesen ellaposodnak, elhalnak, ami felszívódási zavarhoz vezet.
A gabona- vagy búzaallergia abban más, mint a lisztérzékenység, hogy itt a gliadin mellett másik két fehérjére, az amilázra és a tripszin inhibitorokra is heves immunválasszal reagál a szervezet.
Végül, de nem utolsósorban itt van a sokak által ismert gluténintoleránsok csoportja, amelybe azok tartoznak, akik érzékenyen reagálnak az ételek gluténtartalmára, viszont a tüneteik (jellemzően táplálékintoleranciás tünetek) később alakulnak ki, hosszabb ideig fogyasztva gluténtartartalmú ételeket, de sem a cöliákiás, sem a búzaallergiás betegek csoportjába nem sorolhatók be.
Szójaallergia
Sokan talán nem is gondolnák, hányféle különböző élelmiszerről kell annak lemondania, aki szójaallergiás, a szója ugyanis a pékáruktól a húsipari termékeken át lényegében mindenben megtalálható, amire nincs rá írva, hogy kifejezetten szójamentes. Ennek oka egyrészt az olcsó előállíthatósága, másrészt a sokrétű felhasználási lehetősége. Leggyakrabban gyerekeknél okoz tüneteket, akik ezt általában kinövik legkésőbb 10 éves koruk környékére. Addig viszont viszkető kiütések, hasi fájdalom, hányás és hasmenés jelezhetik, hogy bajt okoz. Felnőtteknél is előfordulhat, de körükben ritkább, a panaszok pedig szinte ugyanazok, mint a kisebbeknél.
Tojásallergia
Nemcsak a tyúk, de bármely szárnyas tojásának elfogyasztása kiválthat ki allergiás reakciót az érintetteknél. Szerencsére ez is leggyakrabban gyerekkorban jelentkezik, és a legtöbben kinövik. Nagyon kell azonban figyelni mind náluk, mind a felnőtt tojásallergiásoknál arra, hogy sokan már attól rosszul lesznek, ha mellettük sütnek egy rántottát, vagy mosogatás közben hozzáér a bőrükhöz a tojásfehérje.
Mogyoróallergia
A földimogyoró az egyik leggyakoribb nutritív allergiát okozó élelmiszer. A szervezet túlzott immunválasza már néhány perccel azt követően jelentkezik, hogy a magokat elfogyasztotta az érintett. Nem véletlen, hogy az élelmiszerek címkéjén kötelesek a gyártók feltüntetni, ha mogyorót is feldolgozó üzemben készültek. A tünetek ugyanis a szájnyálkahártya-zsibbadástól az arcon, száj körül, szemeknél jelentkező ödémán keresztül az életveszélyes, fulladással is járó anafilaxiás sokkig terjedhetnek.
Legjobban: