Elöljáróban érdemes megemlíteni, hogy az orvostudomány kifejezetten friss adatokat tud felmutatni a szemszárazságra vonatkozóan. A 2017-es esztendőben jelent meg ugyanis egy átfogó riport DEWS II címmel: a kötet tartalma 23 ország 150 szakértőjének konszenzusán alapul, akik több tízezer - tudományos impakt faktorral rendelkező - cikket vizsgáltak meg az elmúlt évtizedből. A kiadvány egyebek mellett részletesen kitér a szemcseppek okozta ártalmakra is.
Kockázatnövelő tényezők
A felmérésekből kiderült, hogy a különféle mellékhatások fellépésének esélyét három tényező is nagyban befolyásolja. Ezek egyikét a tartósítószerek jelentik, amelyek megléte esetén mintegy négyszer magasabb arányban fordulnak elő kellemetlen panaszok. Egészen pontosan egy négy országot felölelő, összesen 10 ezer zöld hályogtól szenvedő beteg bevonásával készült európai tanulmány szerint az esetek 40 százalékában jelentkeztek nemkívánatos tünetek, ha az adott szemcsepp tartalmazott tartósítószert, és csupán 10 százalékban, ha nem tartalmazott. A legtöbben egyébként szúró, égő érzésről, idegentest-érzésről és szemszárazságról számoltak be.
Ugyancsak nagy jelentőségű a készítmények alkalmazásának gyakorisága, valamint hogy a páciensek mennyi ideig használják azokat. Egy 20 ezer glaukómás beteg bevonásával készült német kutatás kimutatta, hogy napi 2-3 cseppentés mellett közel 40 százalék a mellékhatások kialakulásának kockázata, naponta egyetlen alkalom esetén viszont csak 11 százalék.
Összességében véve a szemcseppek használata következtében az alábbi panaszokkal szembesülnek leggyakrabban az érintettek:
- égő érzés
- szemszáradás
- idegentest-érzés
- szemviszketés
- fokozott könnyezés
- szemvörösség
- szaruhártya-festődés, ami a gyulladás fokozott kockázatával jár együtt
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A patikákban megvásárolható egyes termékek betegtájékoztató leírása kitér arra is, hogy az adott készítmény mellékhatásként homályos látást idézhet elő. Dr. Tapasztó Beáta elmondta azonban, hogy ez a panasz többnyire pusztán egy pár pillanatig, legfeljebb pár percig tartó kellemetlenség, amely hátterében rendszerint a szemcseppek és műkönnyek viszkozitását befolyásoló összetevők állhatnak.
Kell-e félni a tartósítószerektől?
"A műkönnyek korábban főként benzalkónium-kloridot tartalmaztak tartósítószerként. Az elmúlt időszakban viszont rengeteg cikk született ennek a konzerváló anyagnak a negatív hatásairól. Akadnak persze előnyei is, hiszen például képes megbontani a szaruhártya felső hámrétegének sejtjei között fennálló kapcsolatokat, ezáltal a készítmények hatóanyagai könnyebben be tudnak jutni a szaruhártyába. Emellett viszont számos toxikus hatással is rendelkezik" - mutatott rá a szemész szakember. Kifejtette, a benzalkónium-klorid egyaránt károsítja a könnyfilm olajos és mucinrétegét, aminek nyomán a szemfelszínt borító könnyréteg párolgása felgyorsul. Ezzel együtt pedig beindul egy olyan gyulladásos kaszkád is, amely idegi behatásra csökkenti a könnymirigy könnytermelését, végeredményben tehát kialakul egy ördögi kör.
A problémát felismerve a gyártók egy része újabb, kevésbé toxikus tartósítószereket tesz a termékeibe. Ilyenek például a higanyderivátumok, az alkoholok, a parabének és a klórhexidin, a zöld hályogra használt cseppekbe pedig többnyire Polyquad és kvaterner ammóniumvegyületek kerülnek. Bizonyos esetekben, például hosszabb ideig tartó alkalmazás esetén, vagy fiatal glaukómások számára érdemes inkább tartósítószer-mentes készítményeket választani.
Jobb nem kísérletezni
Habár a patikákban rengeteg szemszárazság elleni készítmény kapható akár vény nélkül is, a szakember szerint nem ajánlott elbagatellizálni a választást. Célzott javaslatot csakis egy szemész tud adni, amire szükség is van, hiszen műkönny és műkönny között is jelentős különbségek lehetnek. "A szemfelszínt borító könnyfilmnek három rétege van. Ezek közül a régebbi típusú műkönnyek a vizes fázist pótolják, csakhogy többnyire nem innen ered a probléma. Azt lehet ugyanis mondani, hogy az esetek 70-80 százalékában Meibom-mirigy diszfunkció felelős a száraz szem kialakulásáért, márpedig ezek a mirigyek az olajos réteg termelését végzik . Amennyiben kóros a működésük, úgy a vizes fázis is gyorsabban fog párologni. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy melyik fázist igyekszünk pótolni" - hívta fel a figyelmet dr. Tapasztó Beáta.
Ez is érdekelhet
Hozzátette, léteznek olyan műkönnyek is, amelyek lipidet tartalmaznak, de még ez sem minden. Fontos szempont, hogy a lipid mennyire sűrű vagy híg, továbbá időről időre egy speciális szemhéjmasszázsra is szükség van ahhoz, hogy a szervezet által megtermelt Meibom-váladék minősége és mennyisége visszaálljon az egészséges állapotra. "Ha egy szemész ránéz a szemhéj szélére, azonnal látja, hogy mi lehet a probléma forrása. Ennek ismeretében már megalapozottan tud műkönnyet javasolni, egyebek mellett azt is figyelembe véve, hogy a sima vizes fázist vagy az olajos fázist kell-e pótolni" - szögezte le a szakember.
